A tengelic a szavazatok 43,5 százalékával magabiztosan nyerte el 2017-re az Év madara címet, s ezzel először került magevő madár a figyelem középpontjába. Régen kedvelt kalitkamadár volt, szerencsére ez ma már tilos, hiszen hazánkban védett.
A tengelic a rendkívül népes verébalakúak rendjén belül a pintyfélék családjába tartozik, amely mintegy 450 fajt számlál. A család tagjai szinte…
Ökológia
Barna Balázs hazánk egyik patinás, de többször átszervezett kutatóintézetében dolgozik: az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) Növényvédelmi Intézet professzora. Jelenleg a dohány mellett a lúdfűnek és a paprikanövényeknek kórokozókkal való kölcsönhatását vizsgálja.
(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)
– Az intézet, ahol most ülünk, nevezetes időpontban alakult. Mi ennek a története?
– Magyarországon 1875 és a XIX. század vége között egy…
Egyre gyakrabban hallhatunk környezetvédelmi, a különböző élőlények megóvását és a biológiai sokféleség javítását célzó beruházásokról és projektekről. A vízi élőhelyek védelmét célzó munkák hazánkban az utóbbi néhány évtizedben kerültek igazán előtérbe. Az Európai Unióba való csatlakozást követően kiemelt hangsúlyt és anyagi támogatást is kaptak az ilyen jellegű törekvések, amik egyúttal komoly kötelezettségeket is maguk után…
Rimóczi Imre tíz évesen csiperkét szeretett volna termeszteni az iskola pincéjében. Az akkor indult pálya során szinte végig gombákkal foglalkozott; ma már a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (a volt Kertészeti Egyetem) professzor emeritusa. Az elmúlt évtizedekben igyekezett minél teljesebben feltárni, dokumentálni és publikálni Magyarország gombavilágát. Munkája során kollégáival együtt egy, a tudomány számára új…
A hétköznapi szóhasználatban a sáfrány hallatán általában a fűszerre, krókusz esetében pedig a kertekben kora tavasszal nyíló, feltűnő színű virágokra gondolunk. Valójában mindkét esetben a sáfrányok nemzetségének képviselőiről van szó. Tudományos nevük Crocus, melynek használata meghonosodott a magyar nyelvben. Néhány fajuk hazánkban is őshonos, így akár kora tavaszi kirándulásaink során is találkozhatunk velük.
A tarka sáfrány…
A faanyagot lebontó taplófajok többségének termőrétege csöves szerkezetű. Lemezes termőrétegű taplókból kevés van, ezek közé tartozik a fakó lemezestapló (Lenzites betulina) is.
Az oldalasan ülő termőtestek egyenként vagy kisebb csoportokban jelennek meg a faanyag felületén. A szívós állagú kalapok félkörösek, vese formájúak, felületük fehéres, szürke, krémszínű vagy világosbarnás, bársonyos-borostás bevonatú, körkörösen sávos, kissé barázdált. Idősebb korban…
Még soha nem élt egyszerre ennyi ember a Földön. Lassan nyolcmilliárdan vagyunk. A Homo sapiens jelenléte nélkül is folytonosan változó bolygónkon felgyorsult az élő és az élettelen természet átalakulása, erőforrásaink egy része véges. Az emberi tevékenységet – sok egyéb mellett – a fokozódó földhasználat, a csökkenő biodiverzitás, az emelkedő éves középhőmérséklet, az egyre magasabb tengerszint,…
A bolygónk arculatában az évmilliók során bekövetkezett – és cikkünk múlt heti, első részében ismertetett – változások drámai módon kihatottak az élővilág fejlődésére is. A paleontológusok öt nagy tömeges kihalási eseményt tartanak számon és további néhány kisebbet. Sokan azonban úgy vélik, hogy napjainkban egy újabb, jelentős kihalási esemény küszöbén állunk – vagy éppen már nyakig…
2016-ban a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének, az Oxfordi Egyetemnek a kiadójánál jelent meg a Theory-based ecology: A Darwinian approach című tankönyv (magyarul: Elméletalapú ökológia: egy darwinista megközelítés). A kiadványnak erős elméleti váza van: Darwin elmélete alapján magyarázza az ökológiai folyamatokat. Hogyan készül egy ilyen mű? Pásztor Erzsébetet, az ELTE Genetikai Tanszék adjunktusát kérdeztem.
(Bajomi Bálint…
Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be.
A mirtuszfélékre jellemző sokporzós virága
A kissé cafrangos nevű jabuticabeira a tudományos nomenklatúrában Myrciaria cauliflora (Mart.) O. Berg. Brazília bennszülött növénye, ott is a fajgazdagságával az…