Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Ökológia

Alföldi táj kunhalommal és gulyaállással (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

A sztyepprégió időkapszulái – Interjú Deák Balázzsal

Az Alföld nevezetességei azon halmok, amelyeket a köznyelvben kunhalomként emlegetnek, bár nemcsak kunok, hanem más pusztai népek vezetői is építtettek ilyeneket. Különleges természetvédelmi jelentőségükről Deák Balázzsal, a Debreceni Egyetemen működő MTA–DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársát kérdeztük. – Hajdúszoboszló közelében vagyunk a Kettős-halom tövében. Először arra lennék kíváncsi, hogy mit értünk pontosan halmon, kunhalmon. – A halomnak, kunhalomnak…

Tovább olvasok

A látványos cédrus-díszbogár a cédrusok lombkoronaszintjén

Libanon hatlábúinak nyomában – Tengerparttól a hófoltokig

A bejrúti repülőtér biztonsági emberei a bőröndök kinyitásakor értetlenül néznek. Ez meg mi? – kérdezik tört angolsággal a több kilós, fával töltött, átlátszó zacskókat bökdösve. Cincérlárvákkal fertőzött csüdfűágak – felelem, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Némi magyarázkodás és a kihozatali engedélyek ellenőrzése után már haladhatunk is tovább Budapest felé, és végre megnyugszom, nem…

Tovább olvasok

Virágzó delibláti üröm

Egy kirekesztett bennszülött – A delibláti üröm

A Kárpátok ölelésében, ebben a jól lehatárolt medencében azt gondolhatnánk, hogy hazánk mai területe növényföldrajzi szempontból egységes, holott a peremeken elér hozzánk a Nyugat-balkáni, az Alpesi és a Kárpáti Flóra­tartomány is. A Pannóniai Flórat­artomány viszont néhol jelentősen túlnyúlik mai országhatárunkon. Észak­nyugat felé például egészen Csehországig, míg délkeleten a Belgrád közelében fekvő Deliblátig húzódik. Bár a…

Tovább olvasok

(POTYÓ IMRE FELVÉTELE)

Életmentő fénycsapdák – Dunavirág-kutatás

Késő nyári alkony a Dunánál. Fehér kérészek sora tűnik fel a víz felett, kezdődik a dunavirágzás. A szárnyas rovarok légtánca igazi kuriózum, kérészéletükre azonban egy közelmúltban felfedezett „fényes” probléma vet árnyékot: a kivilágított hidak összetett ökológiai fénycsapdaként működnek, e hatás csökkentésére azonban vannak erőfeszítések. Kutyaharapást szőrével, azaz a fénysorompó segíthet a dunavirágok védelmében. Közismert, hogy a…

Tovább olvasok

Újra gyönyörködhetünk a kék Dunában – Interjú Kiss Keve Tihamérral

Míg a nyolcvanas években közepes volt a Duna vízminősége, ez azóta sokat javult a szennyvizek tisztítása nyomán. A mikroszkopikus algák segítenek abban, hogy nyomon kövessük vizeink minőségét – ezt az Európai Unió szabályozása is előírja. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének professzora, Kiss Keve Tihamér 1978 őszén kezdte a Duna vizsgálatát, és azóta folyamatosan kutatja a…

Tovább olvasok

Szavak és tettek – Lélektani lelemények

A szinte minden élelmiszerboltban megtalálható, ingyenes, egyszer használatos műanyag zacskók óriási ökológiai fenyegetést jelentenek: a becslések szerint ezekből a zacskókból csak Európában évente nyolcmilliárd darab szennyezi a környezetet. Magyarország – többek között Lengyelországgal, Prtugáliával és Szlovákiával együtt – a legnagyobb nejlonzacskó-fogyasztók közé tartozik, fejenként több mint négyszázötvenet használunk el évente. Ez több mint kétszerese az…

Tovább olvasok

Florida fűtengere – Everglades, a mocsáróriás

Florida híres mocsárvilágának szívében körülnézve akár a Hortobágyon is érezhetnénk magunkat, legalábbis ha eltekintünk a számtalan alligátortól és a közelről már ismeretlennek tűnő növényektől. Az Everglades nagy részét ugyanis füves vegetáció borítja, a síkság egyhangúságát itt-ott bontja meg a mocsárciprusok alkotta sajátos „dómok” és trópusi „hammock” erdők mozaikja. A Magyar Természettudományi Múzeum botanikusaként több ízben…

Tovább olvasok

Extrém hidrológiai események – Interjú Szöllősy-Nagy Andrással

Neumann szobányi számítógépe, adatgyűjtés műholdakkal, a vízkörforgás modellezése, hollywoodi sikerfilm. Mindezek szóba kerültek, amikor Szöllősi-Nagy Andrással, a kőszegi Institute of Advanced Studies professzorával, a Víz Világ­tanács kormányzó tanácsának tagjával beszélgettem a Közép-Európai Diatóma (azaz kovaalga) konferencián tartott megnyitó előadása után. Kiderült, hogy a vízkörforgás modellezése igen komplex folyamat, amellyel előre lehet jelezni az árvizek és…

Tovább olvasok

A szöcskeegerek vándorlása – Interjú Sramkó Gáborral

Az uralkodó paradigma szerint a sztyeppei állatok és növények kelet felől nyugati irányba hódították meg az eurázsiai kontinens jelentős részét, és így Magyarországra, a sztyeppe nyugati előőrsébe is így jutottak el. Napjaink genetikai eredményei megkérdőjelezik ezen elgondolás általános voltát. Sramkó Gábor, az MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem kutatója kalandos keleti expedíciókon gyűjtött növényi…

Tovább olvasok

A tojás meg a színe – Interjú Hargitai Ritával

Hargitai Rita, az ELTE Ígéretes Kutatója vadmadártojások héjának és tojássárgájának vizsgálatával igyekszik megtalálni az anya stratégiáját a szaporodás és az önfenntartás egyensúlyának kialakítására. Melyik tojásba érdemes a legtöbb antioxidánst juttatni? Mit okoz a városi környezet? Hogyan kompenzálja a rossz és jó évek váltakozását a fészekalj? És mit szól mindehhez a macska? – Miért érdemes a tojást…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/