Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Ökológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Ökológia

Jabuticabeira, a törzsön virágzó – Szőlőfa az esőerdőből

Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be. A mirtuszfélékre jellemző sokporzós virága A kissé cafrangos nevű jabuticabeira a tudományos nomenklatúrában Myrciaria cauliflora (Mart.) O. Berg. Brazília bennszülött növénye, ott is a fajgazdagságával az…

2017.01.26.

Biológia Élettudomány Ökológia

Óriás kutyatej

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert. Az itthon megszokottól eltérően, a trópusokon akár fa méretűvé is nőhetnek. Ilyen például az óriás kutyatej, mely elnevezés valójában több,…

2017.01.21.

Biológia Élettudomány Fizika Ökológia

A világ ugróvillás szemmel – Látás kezdetleges, ám leleményes módon

Az ember számára érzékelhető vizuális környezet, habár rendkívül változatos, csak egy apró részhalmaza egy olyannyira gazdag világnak, amelyet el sem tudunk képzelni. Környezetünk számunkra láthatatlan elemeit sok élőlény képes érzékelni, így van ez a fény polarizációjával is. Az itt leírtakból ősi ízeltlábúak példáján megismerhetünk egy módszert, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk egy adott élőlény által érzékelt…

2017.01.21.

Biológia Ökológia

Szibériai szürkebegy-invázió Európában – A tudomány világa

A szibériai szürkebegy (Prunella montanella) magyar nevéhez hűen elsősorban Szibériában, annak is leginkább az északi, sarkkörön túli részén költ. Ezért is érte váratlanul a madarászokat a faj példa nélküli, szokatlanul erős európai beáramlása 2016 októberében. Egy hónap leforgása alatt több mint 200 madarat figyeltek meg! Elterjedési területe nyugaton az Urál-hegységig, keleten pedig egészen Kamcsatkáig húzódik. Vonuló…

2017.01.21.

Korán, májusban érleli és szórja terméseit

Biológia Élettudomány Mezőgazdaság Ökológia Történelem

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét – Az év fája: a mezei szil

Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel. Rezzent a…

2017.01.21.

Biológia Élettudomány Műszaki tudományok Ökológia Társadalomtudomány Történelem

Sztyeppnövényből Türingia aranya – Letűnt korok indigókék-forrása, a festő csülleng

A történelem folyamán jószerivel az indigó volt az egyetlen természetes kék színezőanyagunk. Európában ezt a festő csüllengből nyerték ki, és termesztésének elterjedése feltételezhetően egybeesett a Termékeny Félhold térségéből érkező neolitikus földművelők vándorlásaival. Napjainkban – szintetikus formában – ugyanezt az indigót használjuk a farmernadrágok festéséhez. Festő csülleng (Carl Lindman, 1922) A keresztesvirágúak családjába tartozó, kétéves életformájú festő csülleng…

2017.01.20.

Biológia Élettudomány Ökológia

Poloskák, mindenütt! – Reflektorfényben

Idén nagyon sok telefon és e-mail érkezik e nem túl népszerű rovarok miatt a szerkesztőségbe is és hozzánk is, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Mindenki azt kérdi: milyen poloska ez, amiből idén olyan rettentő sok van? Nyugati levéllábú poloska Nagyon nehéz a bevezetőben szereplő kérdésre válaszolni, pedig nem sok fajról lehet szó. A kérdezők zöme ugyanis azt felismeri,…

2017.01.16.

Indokínai egérfülű-denevér (Myotis indochinensis)

Biológia Ökológia

Denevérkutatók versenyben – Mit rejtenek a múzeumi fiókok és a trópusi dzsungelek?

A Magyar Természettudományi Múzeum hagyományosan a délkelet-ázsiai denevérfauna kutatásának élvonalába tartozik. 2015-től kezdve négy évig kutatásaikat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram is támogatja, így lehetőség nyílt a vizsgálatok kiterjesztésére, az eredmények közlésének intenzívebbé válására. A program két eleme a denevérek rendszertani kutatása, illetve a denevérekben található nagyszámú vírus diverzitásának felmérése. Cikkünkben egy kis ízelítőt adunk…

2017.01.11.

Biológia Ökológia

A lapos kékfutrinka

A hazai futóbogarak közül a lapos kékfutrinka (Carabus intricatus) az egyik legszebb hazai fajunk. A hazai futóbogarak jellegzetes képviselői a nagyfutrinkák, melyeknek 27 faja és számos alfaja él nálunk. Egyes fajaik csak az ország bizonyos részein, például a Soproni- vagy a Zempléni-hegységben fordulnak elő, míg mások nagyobb elterjedésűek, és a számukra alkalmas élőhelyeken országszerte megtalálhatók. Többnyire…

2017.01.11.

Biológia Ökológia

Hoodia gordonii

A fura nevű és kinézetű Hoodia gordonii a meténgfélék (Apocynaceae) családjának tagja, igen szúrós, levelek nélküli (törzs)szukkulens növény. Természetes előfordulása Dél-Afrika és Namíbia. Élőhelyei változatosak, megtalálhatók a szélsőségesen száraz sziklafelszínek lejtőin, a homokos folyómedrekben (Kalahári-sivatag) vagy a védelmet nyújtó szárazságkedvelő bokrok takarásában. Kimondottan széles elterjedésű faj, az extrém meleg (körülbelül 40 Celsius-fok) és a relatívan alacsony…

2016.12.21.