Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Biológia

Czibebek, avagy töklincz – Az év madara, a tengelic

A tengelic a szavazatok 43,5 százalékával magabiztosan nyerte el 2017-re az Év madara címet, s ezzel először került magevő madár a figyelem középpontjába. Régen kedvelt kalitkamadár volt, szerencsére ez ma már tilos, hiszen hazánkban védett. A tengelic a rendkívül népes verébalakúak rendjén belül a pintyfélék családjába tartozik, amely mintegy 450 fajt számlál. A család tagjai szinte…

Tovább olvasok

Barna Balázs

A dohány mint modellnövény – Interjú Barna Balázzsal

Barna Balázs hazánk egyik patinás, de többször átszervezett kutatóintézetében dolgozik: az MTA Agrártudományi Kutató­köz­pont (MTA ATK) Növényvédelmi Intézet professzora. Jelenleg a dohány mellett a lúdfűnek és a paprikanövényeknek kórokozókkal való kölcsönhatását vizsgálja. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Az intézet, ahol most ülünk, nevezetes időpontban alakult. Mi ennek a története? – Magyarországon 1875 és a XIX. század vége között egy…

Tovább olvasok

Elkerülhető mellékhatások? – Interjú Mező Gáborral

A kemoterápiás kezelések jelenleg sajnos a gyorsan osztódó, de egészséges sejteket is komolyan károsítják, ezért lépnek fel olyan mellékhatások, mint a hajhullás, hányás, hányinger és az immunrendszer állapotának általános leromlása. A jövőben ezt úgy lehetne kiküszöbölni, hogy a tumorellenes hatású szerves kismolekulákat kizárólag a daganatsejtek belsejébe juttatjuk be – mondja Mező Gábor, az MTA-ELTE Peptidkémiai…

Tovább olvasok

Fazakas Csilla

A tumorsejtek átvágják az agy védőgátját – Interjú Fazakas Csillával

Az Erdélyben született Fazakas Csilla érettségi után biológia-geológia szakos diplomát szerzett a Babes-Bolyai Egyetemen, majd Kolozsvárott három éven át középiskolás diákokat oktatott. A mesterfokozat megszerzése után, 2007-ben, sikeresen pályázott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) nemzetközi kutatóképző kurzusára. A Szegeden letelepedett kutató az SZBK Biofizikai Intézetében bekapcsolódott a Krizbai István vezette vér-agy gát élettanát és…

Tovább olvasok

A Duna sződligeti szakaszának medertérképe

Tudomány a sodrásban – Élőhely-hidraulikai vizsgálatok a Dunán

Egyre gyakrabban hallhatunk környezetvédelmi, a különböző élőlények megóvását és a biológiai sokféleség javítását célzó beruházásokról és projektekről. A vízi élőhelyek védelmét célzó munkák hazánkban az utóbbi néhány évtizedben kerültek igazán előtérbe. Az Európai Unióba való csatlakozást követően kiemelt hangsúlyt és anyagi támogatást is kaptak az ilyen jellegű törekvések, amik egyúttal komoly kötelezettségeket is maguk után…

Tovább olvasok

Zölden fluoreszkáló kötőszöveti őssejtek harca leukémiás sejtekkel (piros, kerek foltok). Ilyen automatikusan készülő time lapse fotókkal dokumentálják a kutatás során a küzdelmet.

Őssejtekkel a daganatok ellen? – Interjú Német Katalinnal

A csontvelő az emberi test fő vérképző szerve. Hibás működése esetén kevés lesz a véráramban a „hasznos” fehérvérsejt, viszont funkció nélküli daganatos sejtek szaporodnak fel – ezt nevezzük leukémiának. Német Katalin, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatója azt vizsgálja, hogy egy bizonyos őssejttípus hogyan befolyásolja a daganatos sejtek szaporodását speciális szövettenyészetekben. Németh Katalin (Bajomi Bálint…

Tovább olvasok

Édesanyjáról nevezte el az új gombafajt – Interjú Rimóczi Imrével

Rimóczi Imre tíz évesen csiperkét szeretett volna termeszteni az iskola pincéjében. Az akkor indult pálya során szinte végig gombákkal foglalkozott; ma már a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (a volt Kertészeti Egyetem) professzor emeritusa. Az elmúlt évtizedekben igyekezett minél teljesebben feltárni, dokumentálni és publikálni Magyarország gombavilágát. Munkája során kollégáival együtt egy, a tudomány számára új…

Tovább olvasok

Kárpáti sáfrány szőnyege

Rendteremtés a sáfrányok között – Kora tavasszal virágzó ékszereink

A hétköznapi szóhasználatban a sáfrány hallatán általában a fűszerre, krókusz esetében pedig a kertekben kora tavasszal nyíló, feltűnő színű virágokra gondolunk. Valójában mindkét esetben a sáfrányok nemzetségének képviselőiről van szó. Tudományos nevük Crocus, melynek használata meghonosodott a magyar nyelvben. Néhány fajuk hazánkban is őshonos, így akár kora tavaszi kirándulásaink során is találkozhatunk velük. A tarka sáfrány…

Tovább olvasok

Fakó lemezestapló

Fakó lemezestapló

A faanyagot lebontó taplófajok többségének termőrétege csöves szerkezetű. Lemezes termőrétegű taplókból kevés van, ezek közé tartozik a fakó lemezestapló (Lenzites betulina) is. Az oldalasan ülő termőtestek egyenként vagy kisebb csoportokban jelennek meg a faanyag felületén. A szívós állagú kalapok félkörösek, vese formájúak, felületük fehéres, szürke, krémszínű vagy világosbarnás, bársonyos-borostás bevonatú, körkörösen sávos, kissé barázdált. Idősebb korban…

Tovább olvasok

Schlett Katalin

Daganatképződés és tanulás – Interjú Schlett Katalinnal

Egy fehérjéről eredetileg azt mutatták ki a kutatók, hogy hibás működése hozzájárul a daganatok kialakulásához. Schlett Katalin, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének egyetemi docense munkatársaival arról ír egy friss közleményben, hogy ez a fehérje nem véletlenül található meg nagy mennyiségben az agyban: jelenléte valószínűleg befolyásolja a tanulási és felejtési folyamatokat. Alapkutatásuk, melynek kísérleteit a…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/