Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Baktériumok bevetésen – Interjú Márialigeti Károllyal

Idén nagy port vert fel a médiában a budapesti Illatos út ügye: több ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot találtak a Budapesti Vegyiművek magára hagyott telephelyén. A hordók egy részét már elszállították, de a talajban még mindig ott a szennyezés, és a közeli lakóházakból vett pormintákban is kimutatták az egészségre veszélyes DDT-t. Hasonló botrány tört ki…

Tovább olvasok

Lápok földjén – Észtországi barangolás

Észtország kicsiny területe ellenére igencsak bővelkedik védett térségekben, amelyeknek legfőbb jellegzetessége a legutóbbi glaciális korszak jégvájta, de idővel feltöltődött és elmocsarasodott sekély tavaiban kialakult lápvidék. Az ország egyötödét tőzeglápok borítják. Láppanoráma Földünk legnagyobb síkvidékén, a Kelet-európai-síkság északi részén utazva, a hamisítatlan balti táj képe jelenik meg előttünk. Nagy kiterjedésű fenyvesek, vizenyős területek, szántók „suhannak” el mellettünk a…

Tovább olvasok

Rovardrámák a kocsányos tölgyön – Lakoma egy megbízható tápnövényen

Az evolúciós ökológia tanai szerint a széles elterjedésű, nagytermetű, hosszú életű növényeken találhatók a legváltozatosabb fogyasztóegyüttesek. Az ilyen „megbízható” tápnövényen jellemzően még a speciálisan alkalmazkodott fajok aránya is magas. Az Európában honos növényfajok közül aligha lehetne bármelyikkel jobban példázni ezeket a szabályokat, mint a kocsányos tölggyel. A kocsányos tölgy (Quercus robur) az utolsó jégkorszakot követően a…

Tovább olvasok

Gyepesítés tudományosan – Interjú Török Péterrel

Petőfi rajongott az Alföld pusztáiért - de régen egészen változatos életközösségeket találhattunk ezen a tájegységen. Mekkora lehetett az Alföldön a puszta kiterjedése, és milyen módszerekkel lehet helyreállítani a gyepeket? Az egykori hortobágyi lőterek rehabilitációjáról szóló írásunk (2015/33. 1047. o.) után Török Péterrel, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi docensével, és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársával…

Tovább olvasok

Faodvak életközössége – Ki lakik a fában?

A cím olvasása után valószínűleg sok embernek egy madarak lakta, a fa belsejében található élőhely, esetleg mókusokkal, kisebb emlősökkel teli lakhely jut eszébe. Holott léteznek kisebb üregek, amelyekben olyan parányi odúlakók éldegélnek, amelyeket szabad szemmel nem is láthatunk. E titokzatos világot kutatja cikkünk szerzője, Bodnár Judit a veszprémi Lovassy László Gimnázium 11. évfolyamos diákja, a…

Tovább olvasok

Kifejlett kék vércse

Mire használja a biológus a babaolajat? – Interjú Soltész Zoltánnal

A dalos szúnyog madarakat és emlősöket, köztük embereket is megcsíp, és ezzel a nyugat-nílusi vírust (WNV) is terjeszti. A kór embernél enyhe lefutású, de időnként komolyabb idegrendszeri tüneteket is okozhat. Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kékvércse-odúkba helyezett ki speciális, babaolajat tartalmazó csapdákat, amelyekkel három év alatt 18 000…

Tovább olvasok

Eucerea longiconius (RAHMÉ NIKOLA FELVÉTELE)

Változatos agrártájban változatos rovarok – Interjú Kovács-Hostyánszki Anikóval

Vadméhek, háziméhek, zengőlegyek – az a közös bennük, hogy mindannyian részt vesznek a kultúr- és vadnövények beporzásában. Ha változatos az agrártáj szerkezete, azaz sövények és fasorok vannak a táblák között, sok és sokféle vadnövény érhető el mint virágforrás, az jót tesz a rovaroknak, ez viszont visszacsatolásként az embernek is hasznos. Termesztett növényeink, gyümölcsfáink virágjait ugyanis…

Tovább olvasok

Lovasbemutató Bugacon (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELEI)

Az ürge délben kevésbé fürge – Interjú Altbäcker Vilmossal

2015-ben az év emlőse a közönséges ürge. Ez a kis rágcsáló Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft. A rövidfüvű puszták lakója, de ma hazánkban két területtípus jelent neki élőhelyet: a védett legelők és a füves repülőterek… Hogyan hatnak a német turisták ezen kisemlősök időbeosztására? Miért telepítik át az ürgéket? Milyen programot támogat az…

Tovább olvasok

Vége a budapesti zuzmósivatagnak – Interjú Farkas Edittel

Farkas Edit, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Növénykémiai Kutatócsoport vezetője egyetemista kora óta zuzmókkal foglalkozik. Amikor elkezdte a munkát, Budapest belterületének jelentős része még zuzmósivatag volt a levegőszennyezettség miatt – mára azonban megváltozott a helyzet, így visszatelepedtek a zuzmók a főváros belső területeibe is. Ezen gomba- és algapartner(ek)ből álló szervezetek változatos kémiai anyagokat tartalmaznak. –…

Tovább olvasok

Környezetbarát termékek előnyben – Lélektani lelemények

Az utóbbi években, évtizedekben megnőtt a környezetvédelem jelentősége, egyre inkább terjed a „zöld” gondolkodás, és ezzel együtt minden eddiginél nagyobb figyelem irányul a környezetbarát termékekre is. Mindenki tudja, hogy ha a hagyományos helyett környezetbarát terméket vásárol, akkor társadalmi szempontból hasznos döntést hoz. De ugyanilyen hasznos ez a lépés az egyén mint fogyasztó számára is? Hiszen…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/