Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Száll az ige angol szájról – magyar szájra – Könyvtermés

Sosem fogom elfelejteni azt a kínos epizódot, amikor egy Angliában gyakornokoskodó magyar tanárjelölt az őt vendégül látó patinás brit iskolában a számára rendezett fogadáson meg akarta mutatni, hogy angol nyelvtudása messze túlmutat a tankönyvek sablon párbeszéd-paneljein. A neki címzett pohárköszöntőt egy eredetinek szánt fordulattal szerette volna megköszönni, s koccintás előtt elsütött egy olyan kis közvetlen…

Read more

Az első világháború – Könyvtermés

A szerkesztő, Németh István és szerzőtársai tanulmány- és dokumentumkötetükben az első világháború számos, Magyarországon még kibeszéletlen kérdését vetették fel és válaszolták meg. Új szemléletű, ideológiai korlátoktól megszabadított tanulmányaikban saját és a legújabb nemzetközi kutatások eredményeit ötvözték. Nem az első világháború történeti monográfiáját készítették el, hanem az eddig elhallgatott vagy meghamisított eseményeket és magyarázatukat igyekeztek korrigálni.…

Read more

Selfie és a nyelvészet – Az év szava

Az egyszeri szóalkotások (okkazionalizmusok) olyan új szavak, amelyek valószínűleg nem lesznek a szókincs részei. De az egyszeri megnevezés félrevezető lehet, hiszen nemcsak egyszer fordulhatnak elő ezek a szavak, hanem lényegesen többször is, viszont általában csak rövid ideig vannak a nyelvhasználatban. Ilyen lesz a selfie is? A selfie kifejezést választották az év szavának 2013-ban az Oxford…

Read more

A ráksejt túljár az eszünkön – Interjú Wilhelm Imolával

A mindössze 35 esztendős Wilhelm Imola eddigi kutatói pályája meggyőző cáfolata annak, hogy a nők nem igazán egyenrangú versenytársai a férfiaknak a tudományos karrier építésében. A romániai Margittán született Wilhelm Imola a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, s ezután került Szegedre, az MTA Biológiai Kutatóközpontjába. Azóta is a vér-agy gát élettanát…

Read more

A latin szóláskészlet arzenálja – Könyvtermés

Az úgynevezett állandó szókapcsolatoknak két fő fajtáját szokás megkülönböztetni: a valamilyen képszerű elemet tartalmazó szólást és a valamilyen tanulságos gondolatot, közérdekű tapasztalatot, életbölcsességet kifejező mondást. Ez utóbbinak, ha nem ismerjük szerzőjét, közmondás az elnevezése. A szólások – ellentétben a közmondásokkal – többnyire nem önálló mondatok. Szólás például a „bárány és farkas”, latinul „lupus et…

Read more

A mecénások kora – Könyvtermés

Hogy létezik korszerűtlen műpártolói tevékenység, azt éppen Bubryák Orsolya könyvének központi szereplője, Erdődy György (1680–1759) mecenatúrájának egy fontos szelete példázza a legjobban: a XVIII. század második negyedében, amikor a Vág menti Galgóc kastélyában kialakította az Erdődyek családtörténeti reprezentációjának központját, a legelőkelőbb magyar arisztokrata családok Stammburgjai már régen fennálltak. Az ősgalériákkal, gazdag kincstárral és a család…

Read more

A kétnyelvűség előnyei – Könyvtermés

Több út vezet a kétnyelvűséghez, s a második nyelv elsajátításának is több elmélete van. Az identitáshipotézis szerint a második nyelv elsajátítása az elsőéhez hasonló. A kontrasztivitás hipotézise a két nyelv hasonlóságát és különbözőségét mérlegeli. Újabban előtérbe kerültek a két nyelv közötti „köztes nyelveket” feltételező elméletek is. Kötetünk szerzője, Klein Ágnes legbehatóbban a Tolna megyei…

Read more

Betonok szerkezetétől az emberi szemig – Interjú Bojtár Imrével

Mi köze van a betonok anyagmodelljeinek a szem vizsgálatához? És az épületek tervezésének a fogprotézishez vagy a vörösvértestek ütközéséhez az érfallal? A választ a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékén találtuk meg, ahol nemcsak „hagyományos” szilárdságtani, hanem biomechanikai kutatásokat is végeznek és az eredmények nagy részét hasznosítják az orvosi gyakorlatban. A tanszék munkatársával, Bojtár Imrével beszélgettünk az…

Read more

Szerelmes férfiak – Lélektani lelemények

A nők a férfiakhoz képest könnyebben és gyakrabban fejezik ki érzelmeiket, ezért a közvéleményben az az elképzelés alakult ki, hogy a nők érzelmesebbek, és hajlamosabbak emocionális alapon dönteni, cselekedni. Ebből következik az a nézet, hogy a párkapcsolatokban a nők „a szerelem bolondjai”, akiket az érzelmek hamar elragadnak, így előbb fejezik ki érzéseiket, mint a férfiak.…

Read more

Katona és festő – Könyvtermés

A sárvári művelődéstörténet dokumentációja új kiadvánnyal gyarapodott. Salamon Nándor az 1931-től 1964-ig Sárváron élt és kettős kötődésben – katonaként és festőművészként – tevékenykedő, a nyilvánosságot kerülő – ezért még Sárváron is kevéssé ismert – Gottesmann Alfréd monográfiáját írta meg. A kiadvány megszületésének kezdeményezése egy sárvári születésű, ma Angliában élő térképtörténész professzor, Gróf László érdeme. Szülei…

Read more

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/