Az első világháború centenáriumán érdemes visszatekinteni a képes levelezőlapra, amely egyrészt a rövid üzenetek továbbításának praktikus formája volt, másrészt képi ábrázolásaival sokszor szavak nélkül is kifejezte feladójának érzéseit, hangulatát és élményeit. Manapság, az sms-ek és az e-mailek világában egyre kevesebben küldenek levelet és képes levelezőlapokat szeretteiknek, ismerőseiknek. Egy évszázaddal ezelőtt viszont „aranykorát” élte az 1870-es…
Az urivi és a scsucsjei hídfőknél bekövetkezett szovjet áttörést követően 1943. január 16-án este a magyar 2. hadsereg VII. hadtestének parancsnokságán a hadtest két, a szovjetek által már csaknem teljesen bekerített hadosztálya számára a visszavonulás mielőbbi elrendelését várták. Nem így történt; s ez a döntés tragikus következményekkel járt a hadsereg és Legeza János tábornok számára…
Mindössze 37 kilométerre hajózott Dél-Írország partjaitól 1915. május 7-én a világ akkori egyik leggyorsabb és legfényűzőbb kereskedelmi hajója, a híres brit Cunard Line cég Lusitania nevű óceánjárója, amikor egy német tengeralattjáró megtorpedózta és elsüllyesztette. A brit hajó 1907 szeptembere óta közlekedett Liverpool és New York között, és éppen 202. alkalommal kelt át az Atlanti-óceánon, amikor…
1944 végén – egy amerikai hírszerzési jelentést követően – Adolf Hitler bejelentette az alpesi erőd létezését. A náci propaganda – felismerve a lehetőséget – az „erőd” és „alpesi erőd” fogalmakat többek között arra használta, hogy számos katona és polgári személy végső győzelembe vetett hitét megerősítse. Amikor 1945 tavaszán az amerikai hadsereg benyomult a területre, kiderült,…
1945. február 2-án mintegy ötszáz, úgynevezett K-fogoly, főleg szovjet tisztek, szökést kíséreltek meg a mauthauseni koncentrációs tábor halálblokkjából. A rögtön megindult háromhetes hajtóvadászatban az SS, az SA, a Wehrmacht, a Volkssturm és a Hitlerjugend egységei mellett rendőrök, tűzoltók és civilek is részt vettek. Az akciót, melynek a célja az volt, hogy „senkit ne vigyenek élve…
A francia nép augusztus 25-én ünnepli fővárosa, Párizs szabaddá válásának hetvenedik évfordulóját. A bő négy évig tartó német megszállás, amely 1940. június 14-én kezdődött, ekkor szűnt meg. Erről a tényről közel fél évszázadon át nálunk csak annyit lehetett és illett tudni, hogy „1944. augusztus 19-26. között francia népi ellenállók fölszabadították Párizst”.
A bevezetőben idézett rövid mondat…
A szerkesztő, Németh István és szerzőtársai tanulmány- és dokumentumkötetükben az első világháború számos, Magyarországon még kibeszéletlen kérdését vetették fel és válaszolták meg. Új szemléletű, ideológiai korlátoktól megszabadított tanulmányaikban saját és a legújabb nemzetközi kutatások eredményeit ötvözték. Nem az első világháború történeti monográfiáját készítették el, hanem az eddig elhallgatott vagy meghamisított eseményeket és magyarázatukat igyekeztek korrigálni.…
Miközben 1914 késő nyarán a német hadsereg Franciaországban lendületből próbálkozott az ellenséges állások lerohanásával, a birodalmi kormány a vezérkarral együttműködve nagy ívű forradalmasítási programot készített elő a brit impérium, a cári birodalom és Franciaország ellen, hogy lassítsák az orosz felvonulást Németország keleti határán, hogy belső nyugtalanság szításával lekössék az orosz katonaság egy részét, hogy lázongásokat…
A második világháborúban nem voltak lebecsülendők a korszak technikai vívmányain alapuló mobilitási előnyök. Közéjük tartozott Hitler Amerika fedőnevű különvonata, amelyet főhadiszállásként használt a lengyelországi és a balkáni hadjáratban, jóllehet munkafeltételei csak a legszükségesebb hadvezetési igényeknek feleltek meg.
Az első állami különvonatot Hitler 1933–1934-ben kapta. Mivel a weimari köztársaságtól átvett közlekedési eszközök nem feleltek meg az…
Hadifogság, gulág – közismert fogalmak: a második világháború magyarok tömegeit sújtó következményeit cikkek, könyvek, rádió- és tévéműsorok gyakran fölidézték. De ki emlékezik ma már az első világháború hasonló szenvedéstörténetére? Ezt foglalja össze hosszas hazai és szovjetunió-, majd oroszországbeli kutatások eredményeként Petrák Katalin kötete.
A történet Przemysl várerődjének elestével kezdődik. A Kárpátoktól mintegy nyolcvan kilométerre…