A kijevi Szent Szófia székesegyház (RBRECHKO FELVÉTELE)
A nagy népvándorlás korában, a VI-VIII. században indult meg a szlávok széttelepedése a Visztula és a Dnyeper közének Kárpátoktól északra eső területéről a kelet-európai sztyeppe irányába. A keleti szláv törzsek a Svédország déli részéről érkező varég – viking – népcsoportból kiemelkedő Rurik-dinasztia uralma alatt a IX. században alakították meg…
Az első világháborút követően bomlásnak induló gyarmati rendszer helyét a mandátumterületek vették át. Ennek megfelelően például Egyiptom, Irak és Palesztina brit, Libanon és Szíria pedig francia ellenőrzés alá került a Közel-Keleten. A mandátumjogokat gyakorló londoni kormánynak azonban nem volt megfelelő elgondolása a zsidó bevándorlás tekintetében, amelyet az 1939-es Fehér Könyv erősen korlátozott. Az 1945-ben felállított…
Az első világháború centenáriumán érdemes visszatekinteni a képes levelezőlapra, amely egyrészt a rövid üzenetek továbbításának praktikus formája volt, másrészt képi ábrázolásaival sokszor szavak nélkül is kifejezte feladójának érzéseit, hangulatát és élményeit. Manapság, az sms-ek és az e-mailek világában egyre kevesebben küldenek levelet és képes levelezőlapokat szeretteiknek, ismerőseiknek. Egy évszázaddal ezelőtt viszont „aranykorát” élte az 1870-es…
Az első világháborús keleti német hadműveletek jobb koordinációja érdekében 1914. november 1-jén a Baltikumban új német parancsnokságot – Oberbefehlshaber Ost, röviden Ober Ost vagy Oberost – állítottak fel, melynek élére Hindenburg és Ludendorff került, akik kezdettől fogva szinte korlátlan önállóságot élveztek. A két katonai vezető a 8. és 9. hadsereg, Kelet-Poroszország, Nyugat-Poroszország, Pomeránia, Posen és…
1944 végén – egy amerikai hírszerzési jelentést követően – Adolf Hitler bejelentette az alpesi erőd létezését. A náci propaganda – felismerve a lehetőséget – az „erőd” és „alpesi erőd” fogalmakat többek között arra használta, hogy számos katona és polgári személy végső győzelembe vetett hitét megerősítse. Amikor 1945 tavaszán az amerikai hadsereg benyomult a területre, kiderült,…
A Német Kelet-Afrikában állomásozó német gyarmati védcsapat (Schutztruppe) az első világháború kitörésekor 3000 európait és 11 300 aszkárit (bennszülött zsoldost) tömörített, parancsnokuk a tehetséges porosz katonatiszt, Paul von Lettow-Vorbeck (1870–1964), „Kelet-Afrika oroszlánja” volt. A háború alatt egyedüli német tábornokként lépett brit területre; katonailag soha nem törték meg, s a háború utolsó napjáig (sőt még azután…
Miközben 1914 késő nyarán a német hadsereg Franciaországban lendületből próbálkozott az ellenséges állások lerohanásával, a birodalmi kormány a vezérkarral együttműködve nagy ívű forradalmasítási programot készített elő a brit impérium, a cári birodalom és Franciaország ellen, hogy lassítsák az orosz felvonulást Németország keleti határán, hogy belső nyugtalanság szításával lekössék az orosz katonaság egy részét, hogy lázongásokat…
Számtalan regény szól nagy hadvezérekről, briliáns vagy kevésbé sikeres katonai hadműveletekről, de „alulnézetből” ritkán örökítették meg a harci eseményeket. Ellenben gyakran éri kritika az írókat, miszerint műveiket az íróasztal biztonságos fedezékében alkották meg. Ez lényegében e kötet szerzőjére, John Keeganre is igaz. A hadtudományt „csak” tanította a szigetországban, saját magáról pedig azt írja, hogy még…
A negyvenes éveiben járó Oleg Pavlovot az egyik legkiemelkedőbb orosz prózaíróként jegyzik, aki Dosztojevszkij és Szolzsenyicin nyomvonalán haladva teremt szürreális világot. Az Orosz trilógia című regényét személyes élmények alapján írta, hiszen oroszként a távoli Kazahsztánban katonáskodott, ahol börtönőrként szolgált.
Regénye a nyolcvanas évek összeomló szovjet szocializmusának hadseregében játszódik, reménytelen körülmények közepette. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy…