A természet nem csupán egy díszlet, háttér az életünkben, egyre pontosabban látjuk, hogy befolyással van az életünk minőségére az, hogy milyen állapotú természeti környezetben éljük azt. Egy magyar kutatócsoport közleménye ezt a befolyást vizsgálta részletesen. A csoport vezetőjével, Batáry Péterrel beszélgettünk.
William Sowerby, a Királyi Botanikus Társaság titkára 1880 nyarán különös jelenséget észlelt egy londoni botanikus kertben. Az amazonasi tündérrózsák vízében rengeteg apró kis medúzát látott úszkálni. A látvány igencsak felkeltette az érdeklődését. Úgy vélte, hogy a faj esetleg Dél-Amerikából érkezhetett a növényekkel együtt. Sowerby egy igen tekintélyes tudományos múlttal rendelkező családból származott, így egyből tudta, mi a teendő. Mintákat küldött több természettudósnak is. Végül Ray Lankester és Dr. Allman írták le a tudomány számára az addig ismeretlen fajt, melyet Sowerby-ről neveztek el tiszteletük jeléül. Sowerby erre rá is szolgált, hiszen túl azon, hogy elsőnek pillantotta meg az édesvízi medúzát, saját megfigyeléseivel és további minták átadásával is elősegítette a kutatómunkát.
A 2024. január 21-én, 92. életévében elhunyt Grétsy László tanár úr 70 esztendőn át szolgálta a hazai nyelvtudományt és nyelvművelést. Az ország legismertebb nyelvésze olyan életkedvvel és vitalitással dolgozott, hogy el sem hittük korát, és talán bele sem gondoltunk, hogy egyszer hírt kapunk haláláról. Négy nappal elhunyta előtt beszéltem vele: az Élet és Tudomány-beli rovatáról is szót váltottunk, hiszen felkérésére a tavaly óta szerzője vagyok a Nyelv és Életnek. Éppen magyar kultúra napi konferenciánk előtt, amelynek Ő lett volna díszvendége, tudtuk meg: elhunyt Grétsy László. Megrázó volt bejelentenem ezt az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közösségének.
Krausz Ferenc az MTA külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a Müncheni Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára néhány hete vette át Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban a nemzetközi Fejszál király-díjat az attofizika területén végzett kutatásaiért. A Németországban élő kísérleti fizikus munkáját már több jelentŐs díjjal és kitüntetéssel is elismerte a tudományos világ, hiszen kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, megalapozva az attofizika tudományát.
© 2026 Élet és Tudomány
