0 items - 0Ft 0

Tag: biológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Szent Iván éjszakájának fényei – Az év rovara 2015-ben – a nagy szentjánosbogár

A Magyar Rovartani Társaság 2015 rovarának a nagy szentjánosbogarat választotta. A világító állatok legismertebb faja más vonatkozásban is szimbóluma lehet 2015-nek: ezt az évet ugyanis az UNESCO a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította. Akik még nem láttak szentjánosbogarat (Lampyois noctiluca), gyakran valamilyen ragyogó fényű, fémesen csillámló zöld vagy aranysárga színű rovarra gondolnak, például az aranyos virágbogárra (Cetonia…

2015.08.24.

Biológia Orvosbiológia

Idegen magzat az anyában? – A terhesség mint immunológiai paradoxon

A terhesség immunológiai rejtély. A petesejt és a hímivarsejt találkozásakor a kialakuló zigóta genetikai állományának felét az anyától, a másik felét pedig az apától örökli, így a fejlődő magzat fele részben apai, az anyai immunrendszer számára idegen antigéneket hordoz. Az allograftok olyan transzplantátumok, amelyeknek átültetése genetikailag nem azonos, de egyazon fajhoz tartozó egyének között történik.…

2015.07.23.

Biológia

Egy sikertörténet, baljós árnyakkal – Az északi elefántfóka esete a természetvédelemmel

A hatalmas méretű északi elefántfóka valaha olyan nagy számban élt, hogy zsírjára alapozva olajkinyerő és -feldolgozó üzemeket telepítettek Észak-Amerika nyugati partvidékén. A mértéktelen vadászat miatt 1884-re már kipusztultnak vélt emlős csodával határos módon mégsem tűnt el teljesen, s védetté nyilvánításának köszönhetően mára ismét népes, 170 ezres állományáról beszélhetünk. Az irtó hadjáratot túlélők alacsony egyedszáma miatt…

2015.07.10.

A hét kutatója Biológia Ökológia

Tizenötezer hernyó – Interjú Bereczki Krisztinával

Egy cinegecsalád tavasszal akár 15–20 ezer hernyót is zsákmányolhat egy fészekalj felneveléséhez, ezzel tartva kordában a rovarkártevők szaporodását. Bereczki Krisztina, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos segédmunkatársa mátrai erdőkben vizsgálja a cinegék és fő táplálékuk, a hernyókártevők kölcsönhatását. Eredményei szerint, ha az erdészek változatosabb erdőszerkezetet alakítanak ki, akkor csökkenthetik a hernyók által…

2015.07.01.

A búbosbanka Eurázsiában honos: a nálunk is megtalálható törzsalak Dél- és Közép-Európában, Északnyugat-Afrikában és Ázsia nyugati részén él. Európa északi részéről és a Brit-szigetekről hiányzik.

Biológia

Akár egy trópusi pillangó – Az év madara, a búbosbanka

„Valamennyi madár közt a banka leginkább az, a mely fészkét rutítja, a melynek fiai piszokból és szennyből kelnek; ezért az anyamadár éppen úgy, mint fia is nagyon rossz szagú. Ezért az a büdös jelzője” – jellemezte találóan Herman Ottó a búbosbankát, amely 1989 és 1990 után 2015-ben ismét elnyerte Az év madara megtisztelő címet. A szarvascsőrűmadár-alakúak…

2015.06.26.

A hét kutatója Orvosbiológia

A cél az oki kezelés – Interjú Juhász Gáborral

Juhász Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézetében működő Proteomika Laboratórium kutatója idegrendszeri betegségek biológiai alapjainak kutatásával foglalkozik. A proteomról, a különböző kutatási módszerekről, a "big data" problémaköréről és a kísérletezés etikájáról beszélgettünk, vagyis arról, hogy az állatkísérleteknek is alapvető kritériuma már, hogy az embergyógyászat legmagasabb szintjén gondoskodjanak fájdalomcsillapításról, valamint a beavatkozások szakszerűségéről. Juhász Gábor (BAJOMI BÁLINT…

2015.06.18.

Biológia Ökológia

Hogy a juhokkal e’ füvet etessék – A többhasznú medvehagyma

A medvehagyma hazánkban nem szorul védelemre, hiszen helyenként nagy területen borítja az erdő alját. Az utóbbi időben azonban kora tavasszal tömegesen – sokfelé kaszálva – gyűjtik leveleit, és hatalmas zsákokban szállítják olyan városok piacaira, ahol a környéken nem terem. Ám az ilyen nagymértékű pusztítás már káros a medvehagymára, a védett társnövényekre és az élőhelyére egyaránt.…

2015.06.12.

A hét kutatója Fizika Orvosbiológia

Mikroszkóppal az élő agyban – Interjú Katona Gergellyel

Gábor Dénes-díjat és Az Év Példaképe 2014 díját kapta meg nemrégiben Katona Gergely fizikus, aki tulajdonostársával, Rózsa Balázzsal saját fejlesztésű kétfoton-mikroszkópjukkal a világon először képesek 3D-ben, sejtszintű felbontással vizsgálni az idegsejthálózatok aktivitását, méghozzá a jelenlegi lézerpásztázó mikroszkópokhoz képest egymilliószoros sebességgel. A mikroszkópok gyártására és a további kutatások finanszírozására jött létre a Femtonics Kft., melynek ő…

2015.06.11.

Biológia

Vadpulyka – A hátlapon

A vadpulyka (Meleagris gallopavo) Észak-Amerikában honos. Kanada déli részeitől egészen Mexikóig fordul elő. Az európai telepesek megjelenésekor igen gyakori madárnak számított. A Sziklás-hegységtől keletre szinte mindenhol megtelepedett, ahol fás növényzetet és megfelelő rejtekhelyet talált: a sűrű, hegyvidéki erdőktől kezdve a facsoportokkal tarkított mocsarakon át a fás prériig. A mértéktelen vadászat miatt azonban állománya folyamatosan csökkent, a…

2015.06.09.

Biológia Ökológia

Betolakodók a Balatonba – Őshonos és inváziós kagylófajok versengése

Napjainkban a fokozódó globalizáció és az egyre intenzívebbé váló kereskedelem egyik lényeges következménye, hogy különböző fajokat juttat olyan földrajzi régiókba, ahol egyébként azok nem fordulnának elő. A fajok nagy része potyautasként érkezik, bár a szándékos betelepítés sem ritka, főleg kártevők elleni védekezésként. A behurcolt fajok közül számos meg is telepszik és sikeresen elszaporodik. Bizonyára sokaknak feltűnt…

2015.06.05.