BALIGA GABRIELLA FELVÉTELEI

Az időskori agy kutatása – Interjú Gaál Zsófia Annával

Nemcsak hazánk, hanem Európa lakossága is öregszik, ezért aligha kell ecsetelni az időskori kognitív változások vizsgálatának jelentőségét. Nem csoda, hogy az OTKA és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával dolgozik Gaál Zsófia Anna pszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos munkatársa. Eredményei a tudomány mellett a hétköznapi élet számára is fontos tanulságokkal…

Read more

A Helicobacter pylori-t flagellumai segítik a mozgásban

Baktériumok, élő emberrel – Testünk mint élőhely 2. rész

A humán mikrobiom hatása ma már megkérdőjelezhetetlen, és az intenzív kutatások eredményeképpen egyre több információnk van ezen a területen. A tápcsatornában megtelepedő baktériumok és különösen a bélflóra megismerésére, összetett hatásainak feltérképezésére óriási erőforrásokat összpontosítanak az utóbbi években. Mivel az egészségipar és az élelmiszeripar területén is jelentős perspektívát látnak a mikroorganizmusok szerepének kiaknázásában, az ez irányú…

Read more

A józsuéfa – A hátlapon

A józsuéfa (Yucca brevifolia) a pálmaliliomok vagy más néven jukkák nemzetségébe tartozik. Közeli rokona a kertekben, köztereken nálunk is ültetett foszlóslevelű pálmaliliomnak. Nevét azoktól a Nyugatot felfedező mormon telepesektől kapta, akiknek a fa furcsa alakjáról az ég felé imádkozó Józsué jutott az eszükbe. A józsuéfa az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén található Mojave-sivatag karakternövénye. Tíz métert…

Read more

Staphylococcus epidermidis

Emberek, élőflórával – Testünk mint élőhely

Az emberi test körülbelül 10 a tizenharmadikon-tizennegyediken darab sejtből épül fel, azonban rajta vagy benne 10 a tizennegyediken-tizenötödiken darab mikroorganizmus él. Ezt a számbeli fölényt látva már sejthetjük, hogy ezeknek az élőlényeknek óriási hatása lehet ránk, vagy ha a „túlerő” szempontjából nézzük, akkor azt is mondhatnánk, hogy nekünk, embereknek óriási hatásunk van a mikrobiótánkra. Az…

Read more

Fehérjefizika – Interjú Dér Andrással

Ha annak idején a gimnazista Dér Bandit valaki megkérdezte, mi akarsz lenni, bizonyára azt válaszolta: fizikus. Akkor aligha gondolhatott arra, hogy kutatói pályája két tudományág, a fizika és a biológia házasságával teljesedik ki. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológiai Intézete biomolekuláris elektronika csoportjának vezetője végzős fizikushallgatóként került az intézménybe. Dér András időközben megtanulta a biológiát,…

Read more

Gyulladás fertőzés nélkül? – Az immunrendszer sötét oldala

Ron Richarchds, az ausztráliai Newcastle-ben élő középkorú férfi igazán szerencsésnek mondhatja magát, legalábbis biztosan közel volt az őrangyala, amikor néhány hónappal ezelőtt éppen az egyik legkiválóbb ausztrál sürgősségi-baleseti kórház szomszédságában ütötte el egy 60 km/h sebességgel hajtó autós. Számos töréssel, belső sérüléssel szállították az osztályra, ahol nem sokkal később a szíve is leállt, ám a…

Read more

Eltérő típusú gátlósejtek rajzai a hippokampuszban. A vastag nyúlványok a sejtek dendritjei, ahova a jelek érkeznek. A vékony, sűrű felhőt alkotó nyúlványok az axonok, amelyeken keresztül kommunikálnak a sejtek célsejtjeikkel.

Szabályozás és kódolás – Idegsejtek aktivitásának kölcsönhatásából agyi aktivitás

Az élőlényeknek bonyolult, gyakran változó, veszélyekkel teli környezetben kell életben maradniuk. Az állatvilág evolúciója során kifejlődő agy teszi képessé gazdáját arra, hogy megértse környezetét, annak veszélyeit és lehetőségeit előre lássa és így hatékonyabban éljen túl fajtársainál és ellenségeinél. Az agy a főemlősökben érte el jelenlegi fejlődésének csúcsát. Több milliárd idegsejtből áll, melyeket ennél 4 nagyságrenddel (tízezerszer)…

Read more

A világ első mikrobiológiai állatkertje – Első kézből

2014 szeptemberében Maxima királynő vezette a Micropia – a világ első mikroorganizmusokkal kapcsolatos múzeuma – megnyitó ceremóniáját Amszterdamban. A különleges múzeumot az Artis Royal Zoo közvetlen szomszédságában alakították ki 12 év előkészület után. A tervezésben és kivitelezésben több kutatóintézet, egyetem, vállalat vett részt. A szerepet vállaló mikrobiológusok, múzeológusok, világítástechnikusok, belsőépítészek, kiállításszervezők és mikroszkópos fotózással foglalkozó…

Read more

A klónok terjedése – Interjú Oborny Beátával

A nagyközönség szerint a klónok főként a sci-fi filmekben fordulnak elő – pedig egy átlagos gyep is tele van velük. Érdekes terület a klónok térbeli terjeszkedésének modellezése – ezzel foglalkozik Oborny Beáta, az ELTE TTK Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense. A kutatónő ezenkívül a biológiai fázisátmeneteket is vizsgálja – ide tartozik a magashegységi…

Read more

Miért vagyunk mások? – A pszichológiai jellegek öröklött elemei

A médiában gyakran hallhatunk új, szenzációs genetikai vagy pszichogenetikai kutatási eredményekről. Olvashattunk már a „hosszú élet génjéről”, az „alvás genetikájáról”, vagy például a „sikeres génterápiás pacemakerről” vagy, hogy „közös génjeink vannak a barátainkkal”. Az ilyen jellegű média- szövegek esetenként felnagyíthatják a még igen korai fázisban lévő kutatási eredményeket, illetve gyakran figyelmen kívül hagyják azt a…

Read more

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/