Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Virális vektorok – Lehetséges génterápiás eszközök?

Sokat hallunk manapság a génterápiáról, arról, hogy mekkora távlatokat nyithat a különböző, eddig nehezen van egyáltalán nem gyógyítható betegségek elleni küzdelemben. Az már kevésbé közismert, hogy mi is tartozik szorosan ebbe a területbe, milyen lehetőségek és célok állnak a kutatók előtt, akik a génterápiával foglalkoznak. Egy magyar kutatóintézetben a központi idegrendszert károsító betegségekkel kapcsolatban foglalkoznak…

Tovább olvasok

Vetővirágmező

A hátlapon – Vetővirágmező

Vetővirágmező Több olyan növényfajt ismerünk, melyek a számukra kedvezőtlen időjárású – rendszerint száraz – években nem vagy csak igen szórványosan virágoznak, míg kedvező esetben tömegesen jelennek meg. Ilyen az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora) is. Az idei aszályos, forró nyarat augusztus második felében a Dunántúlon kiadós, többnyire csendes, áztató esőzések zárták le, ami kedvezett a későn nyíló…

Tovább olvasok

Neobisium erythrodactylum, azaz vörösollójú álskorpió – azon kevés fajok egyike, amelynek van magyar neve (UJVÁRI ZSOLT FELVÉTELEI)

Álskorpiók – Egy rejtőzködő ragadozó csoport

Internetes közösségi oldalak állathatározó csoportjaiban egyre gyakrabban bukkannak fel apró, skorpiókra emlékeztető, de tőlük nemcsak méretben, hanem egyéb külsőségekben is különböző állatok. Ugyan ritkán kerülnek a szemünk elé, ám mégis előfordulhat, hogy a Kedves Olvasó már találkozott ezekkel a lényekkel, akár a saját otthonában is. Ők az álskorpiók. Egy Chernetidae-álskorpió Cikkünk főszereplői igen ősi ízeltlábúak, képviselőik már…

Tovább olvasok

Új sodrómoly Magyarországon – Eddig ismeretlen lepkefajunk

A házfalakra felfutó borostyán levélzetében rejtőzködő, Magyarországon eddig soha nem látott sodrómoly lepkéje bukkant fel hazánkban. A Clepsis dumicolana annyira új faj, hogy még hivatalos magyar neve sincs, előzetesen borostyán-sodrómolynak nevezhetjük. Borostyánnal befutott régi városfal Pécsett (FOTÓ: FAZEKAS IMRE) A lepkehernyók körében nem igazán kedvelt tápnövény a borostyán, a fajok többsége inkább más…

Tovább olvasok

Árulkodó köpetek – Baglyok étlapja

Arra a kérdésre, hogy mit esznek a madarak, a tudósok már a múlt század elején keresték a választ. Eleinte a lelőtt madarak gyomor- és begytartalmát vizsgálták. Később – a madarak ritkulása és védetté nyilvánításuk miatt – igyekeztek más táplálkozásvizsgálati módszereket keresni. A baglyoknál ekkor került előtérbe a köpetelemzés, mely révén – amellett, hogy megtudjuk, mit…

Tovább olvasok

A közönséges víziászka felszíni (balra) és barlangi (jobbra) változata (PÉREZ-MORENO ÉS MTSAI 2018 NYOMÁN). 

Innovatív barlanglakók – Ászkák a Molnár János-barlangban

Viselkedési innovációnak nevezzük, amikor egy bizonyos populációban egy addig nem megfigyelhető új viselkedésforma jelenik meg, akár egy korábban már létező viselkedés módosulásaként. Több korábbi kutatás utal arra, hogy a viselkedési innováció kulcsfontossággal bír az ismeretlen szituációkkal szembeni megküzdés során, így egy populáció egyedeinek nagy innovációs készsége az új élőhelytípusok sikeres birtokba vételének, kolonizációjának is előfeltétele.   A…

Tovább olvasok

Gyógyszertervezés növények számára – Első kézből

Október 25-én a rangos Science című lap hasábjain jelent meg az a tudományos cikk, melyben új típusú agrokémiai fegyver kifejlesztését jelentették be amerikai és japán kutatók a szárazságstressz elleni küzdelemben. A cikk körüli nagy érdeklődést indokolja, hogy a klímaváltozás egyre gyakrabban és egyre nagyobb termőterületeken okoz hosszabb-rövidebb aszályos időszakokat, miközben az öntözéshez szükséges víz is…

Tovább olvasok

Otthona a holtfa – Az év rovara: a havasi cincér

A Magyar Rovartani Társaság internetes szavazásán fölényes többséggel nyert a havasi cincér (Rosalia alpina), így ez a faj lett 2019 rovara. Két vetélytársával – a kis Apolló-lepkével és a magyar tarszával – együtt közösségi jelentőségű faj, vagyis szerepel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének mellékletein.   Az élőhelyvédelmi irányelv alapján készülő következő országjelentés (amelyben a közösségi jelentőségű…

Tovább olvasok

A főszereplő: az antarktiszi Chlamydomonas raudensis UWO 241 sejtjei, melyek egyesével is úszhatnak, illetve többedmagukkal közös nyálkaburokban kisebb kolóniákat is létrehozhatnak

Kék fényre optimalizálva – Extrém élőhelyek különleges élőlényei

Amikor az élővilág sokféleségét próbáljuk feltérképezni, vagy az aktuális kihalási hullám miatt a biodiverzitás csökkenéséről beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a többsejtű élőlényekre, leginkább a gerinces szervezetekre gondolni. Ez nem véletlen, mivel máig sötétben tapogatózunk a többi élőlény, elsősorban a prokarióta és egysejtű eukarióta élőlények diverzitása kapcsán. Feltételezéseink szerint minimum 700 000 mikroszkópikus méretű, néhány mikrométeres mérettartományba…

Tovább olvasok

Kossuth hölgymál

Kossuth-hölgymál – A hátlapon

Egy terület növényvilágának legértékesebb elemei a kizárólag ott előforduló, bennszülött növények. Kevesen tudják, hogy van olyan növény, mely kizárólag fővárosunk területén, illetve annak közvetlen környezetében fordul csak elő. Alig ismerjük, védetté is csupán az utóbbi időben nyilvánították és nem kell gondolkodnunk azon, vajon hol láttunk korábban róla fotót, ugyanis a hátlapon látható az első nyomtatásban…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/