Hazánk számos régiója bővelkedik műemlékekben, amelyek megőrzése, jó állapotának fenntartása a társadalom feladatai közé tartozik. Az óvó-, őrzőmunka elkerülhetetlen velejárója – miután hatékonyan megóvni is csak azt lehet, amit ismerünk –, hogy feltárjuk azokat a tényezőket, amelyek károsítják az épületek és műemlékek anyagát, gyorsítják azok korai elöregedését. Ennek a tudásnak a megszerzése még inkább lényeges…
Az éjszakai égen látható csillagok még a legnagyobb távcsöveken keresztül is pontszerűek, így felszíni folyamataikat csak közvetett módon tudjuk vizsgálni. Szerencsére a legközelebbi csillag, a Nap részletesen tanulmányozható. Az itt szerzett ismereteket más csillagoknál is felhasználhatjuk, különösen igaz ez a napfoltokra és a hozzájuk kapcsolódó napaktivitási jelenségekre. A téma jelentőségét mutatja, hogy 2014 februárjától az…
Naponta kerülnek elénk olyan ételek, melyeket díszítések – például öntetek, gyümölcsdarabkák, petrezselyem- és mentalevelek vagy egyéb zöldségszeletek – tesznek még vonzóbbá. Ezeket a kiegészítőket sok esetben nem is annyira az ízük miatt alkalmazzák, hanem a lélektani hatás kedvéért, hiszen szebbé, ínycsiklandóbbá teszik az ételt. Lehet azonban, hogy az ételdíszítéseknek olyan lélektani hatásuk is van, amelyre…
Napjainkban a komputertomográffal kombinált pozitronemissziós tomográfia (PET/CT) az egyik legmodernebb, sebészeti beavatkozást nem igénylő diagnosztikai eljárás, amely még jóval a szervi elváltozások kialakulása előtt képes felismerni és helyileg behatárolni a rák kialakulásához vezető kóros folyamatokat. A vizsgálatok alkalmával túlnyomó részben egy speciális szénhidrátot juttatnak a testbe. Ez a radioaktív fluor-18 izotópot tartalmazó glükózmolekula (FDG), ami…
Biztos van magyarázata annak, hogy miért vagyunk oda a borzongásért, miért szeretünk sokkal jobban szörnyű, hidegvérű gyilkosságokról olvasni, mint a tudományról. Mindenesetre ezt a jelenséget használta ki John Emsley, brit kémikus és ismeretterjesztő, aki Gyilkos molekulák című könyvében valóban megtörtént, a sajtóban nagy karriert befutott, szenzációs bűnesetekbe burkolva hozza közelebb olvasóihoz a kémiát.
Tíz…
A világegyetem nagy kérdései régóta izgatják az emberek fantáziáját. Nem egyszerű azonban az univerzum keletkezését, fejlődését, a virtuális és valódi tér és idő összefüggéseit, az anyag és energia kapcsolatát vizsgálni. Valós és elméleti kísérleteket kell végezni, igazolni vagy cáfolni az elképzeléseket, megmagyarázni a gyorsítókban és az égbolton látottakat. A kapott eredményeket sem könnyű mindig értelmezni,…
Nem kétséges, hogy erdeink értéket képviselnek. De vajon mennyire természetesek ezek az erdők? Mi maradt a régi, hatalmas őserdőkből? Egyáltalán mit jelent az, hogy őserdő? Bölöni Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával a Vácrátóti Botanikus Kert épületében beszélgettünk. A szakember hazánk erdősültségéről, a holtfák szerepéről, az őserdőkről és a hazai cseres-tölgyesekben végzett kutatásáról…
„Sok van, mi csodálatos, / De az embernél nincs semmi csodálatosabb” – írta Szophoklész két és félezer évvel ezelőtt. Ha most élne, talán azt mondaná: Sok van, mi bonyolult. / Ám az embernél nincs bonyolultabb. Viselkedésünkre, tevékenységünkre, de főleg teljesítményünkre nagyon sok minden hatással van. Különösen igaz ez, ha egy nagy létszámú munkahelyen kell megfelelni…
Hadifogság, gulág – közismert fogalmak: a második világháború magyarok tömegeit sújtó következményeit cikkek, könyvek, rádió- és tévéműsorok gyakran fölidézték. De ki emlékezik ma már az első világháború hasonló szenvedéstörténetére? Ezt foglalja össze hosszas hazai és szovjetunió-, majd oroszországbeli kutatások eredményeként Petrák Katalin kötete.
A történet Przemysl várerődjének elestével kezdődik. A Kárpátoktól mintegy nyolcvan kilométerre…
1956 októberében, miközben a magyar forradalomra figyelt a világ, történt egy másik nemzetközi jelentőségű esemény is hazánkban. Debrecenben Szalay Sándor és Csikai Gyula magfizikusok éppen akkor „érték tetten” a világon először a neutrínót. A helyszínt az Európai Fizikai Társulat tavaly októberben fizikai történelmi emlékhellyé nyilvánította.
Amikor a neutrínót indirekt formában kimutató magyar kutatópáros fiatalabbik tagja, Csikai Gyula…

