Az ember vizuális lény, legfontosabb érzékelési módja a látás. Talán éppen ezért, azokat a dolgokat a legnehezebb ismertetni, amelyek láthatatlanul mennek végbe. A radarberendezéssel történő "fényképezés" olyan elektromágneses hullámok segítségével alkot képet objektumokról, amelyek az ember számára nem érzékelhetők. A mikrohullám segítségével történő leképezés könnyebb megismerése érdekében tekintsük át leegyszerűsítve a hagyományos digitális fényképezés alapját.
A…
Már jó ideje ismert tény, hogy az emberek nagylelkűbben viselkednek, ha valaki nézi őket, sőt valójában nincs is szükség élő közönségre: a szemet ábrázoló fényképek jelenléte is növeli a dicséretes, társadalmilag hasznos cselekvések gyakoriságát.
Az emberi szem numerikus modellje
A „figyelőszempár-hatás” magyarázatára két lélektani elmélet is született. Az egyik evolúciós szempontból értelmezi a jelenséget. Eszerint az embereket…
Az "antibiotikumok" szó hallatán az embernek általában a háziorvos jut eszébe, aki egy bakteriális fertőzés esetében ír fel receptre ilyen orvosságot. Számos készítmény áll rendelkezésre, hogy az adott fertőzést legyőzhessük. Cikkünk nem az antibiotikumok csoportosításának vagy hatásmechanizmusainak ismertetését célozza, hanem azt kívánja bemutatni, mennyi feltáratlan terület van az antibiotikumok kutatási területén.
Az antibiotikum fogalma korábban azokat…
A Paul Demeny néven publikáló közgazdász-demográfus kutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Amerikában él. Ez év októberében az A Balanced Future, azaz Kiegyenlített Jövő című, fenntartható fejlődésről szóló nemzetközi konferencián adott elő a Budapesten, a Parlamentben. Hány ember él a Földön? Mit jelent a demográfiai átmenet kifejezés? Milyen kapcsolatban van a népesedés és a…
A Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok teljesítményét erőteljesen lerontják a tengeribetegséghez hasonló tünetek. Magyar szakemberek világviszonylatban is jelentős kutatásokat végeznek a probléma hátterének megismerése érdekében. A Neurospat programban kognitív pszichológiai kísérleteket végeztek az asztronauták, melyet az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetben dolgoztak ki. Balázs Lászlóval, a kísérlet koordinátorával az eredményekről beszélgettünk.
Balázs László
– Sok…
Hányszor hallottuk már a szomszédokat, ismerősöket azon bosszankodni, hogy „az az átkozott vakond megint feltúrta a kertet”, „tönkretette a virágágyásokat” és így tovább. A vakond a kert kéretlen tartozéka az emberek számára. Azonban attól még, hogy róla hallunk a legtöbbet, és időnként még láthatjuk is a serénykedő kisemlőst egy-egy pillanatra, nem jelenti azt, hogy ő…
A legnagyobb belmagassággal büszkélkedő francia székesegyház városának, Beauvais-nak a polgárai a forradalom előtti esztendő során teleírt panaszfüzetükben közhelyként rögzítették: „Egy vallástalan nép mihamar erkölcstelen néppé válik.” A vallás iránti igényük ebben a mondatban egyértelműen megfogalmazódott.
A francia egyház és papság helyzetében a forradalom idején egy szűk esztendő alatt bekövetkezett változás közel sem az államtól való…
Laci és Anna együtt élnek. Egy nap Anna arra kéri párját, hogy segítsen neki befejezni egy munkát, amelyet másnap le kell adnia. Lacinak azonban más tervei voltak estére: a tévében izgalmas focimeccset közvetítenek. A helyzet tipikus – a párkapcsolatokban gyakran előfordul, hogy az egyik fél választás elé kerül: csinálja azt, ami számára közvetlen örömöt jelent,…
A denevérek megfigyelése az egyik legizgalmasabb kihívás az emlőskutatásban. Rejtőzködő életmódjuk miatt sok helyről még igen kevés információval rendelkezünk róluk. Ez nem csupán a hatalmas kiterjedésű trópusi, hanem egyebek között az európai, így a hazai erdőterületek esetében is igaz.
A nimfadenevér tipikus középhegységi emlősfaj, a lőtér erdeiben gyakorinak mondható (GÖRFÖL TAMÁS FELVÉTELE)
Hazánk 2004-es uniós csatlakozásakor egyebek…
Először landol ember alkotta eszköz egy üstökös magján, és már kijelölték a megfelelőnek tűnő terepet is a Rosetta-szonda leszállóegysége, a Philae számára. A magyar űrkutatók is izgatottan figyelik az eseményeket, hiszen több műszert készítettek mindkét eszközre. Köztük Apáthy István, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa is, aki „járt” már üstökösnél. A 80-as években részt vett a…

