Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2016/09/28

Szeretni vagy segíteni?

lélektani lelemények, póló, pszichológia, segítség, szeretet, vásárlás

Franciaországban egy bretagne-i egyetem pszichológuskutatói előszeretettel végeznek terepkísérleteket városukban, a legkülönbözőbb helyszíneken. Ezek a kísérletek, melyek közül többről már ebben a rovatban is beszámoltunk, egyszerűek, mindennapi jelenségeket vizsgálnak, és éppen ezért nagyon sok ember mindennapi életét érintik.

A kutatók egyik évek óta kedvelt témája, hogy az emberek mikor, hol, milyen körülmények hatására hajlandók segíteni másoknak, azaz milyen rejtett tényezők befolyásolják a segítőkészséget. E tárgyban az egyik legújabb kísérletet Virginie Charles-Sire és munkatársai végezték egy bevásárlóközpont parkolójában. A kutatók szokás szerint egy mindennapi jelenetet „játszottak el”, amelyről a helyszínen tartózkodó vásárlók, járókelők közül senki sem gondolta, hogy valójában egy lélektani kísérlet: a parkolóban egy férfi vagy egy nő egy felnyitott csomagtartójú autó mellett állt, és egy jókora kartondobozt próbált meg áttenni egy bevásárlókocsiból az autóba. Ez láthatóan nemigen sikerült neki, úgy tűnt, a csomag nagyon súlyos és nehezen pakolható – azaz elkelne még valakinek a segítsége. A csomaggal foglalatoskodó „vásárló” természetesen a kutatók beépített embere volt, aki mindig akkor kezdett küszködni a dobozzal, amikor feltűnt valaki a közelben. Társa egy távolabb parkoló autóban feltűnés nélkül figyelte, mi történik. Az egyik beépített ember férfi volt, a másik nő, és időről időre szerepet cseréltek.

 A megfigyelő gondosan feljegyezte, hogy a közelben felbukkanó személyek közül hányan mennek oda segíteni a dobozt emelgető vásárlónak. A pakolást végző személy viselkedése begyakorolt módon mindig ugyanolyan volt, a beépített ember az összes próba során egyforma mozdulatokkal dolgozott, és szigorúan betartott bizonyos szabályokat, például soha nem nézett rá a közelben elhaladó emberekre. Mi volt akkor a kísérlet lényege? Nos, egyvalami azért változott, mégpedig az, hogy milyen felirat volt a pakolást végző személy pólójának hátára írva. Az esetek egyharmadában a trikón nem volt felirat. A próbák másik egyharmadában az „aimer”, azaz „szeretni” felirat, a többi alkalommal pedig az „aider”, vagyis „segíteni” szó volt olvasható a trikón – minden egyéb magyarázat nélkül.

 A kutatók meglehetősen sok, 450 megfigyelést végeztek, így az eredmények eléggé megbízhatók: amikor a pólón a „segíteni” szó szerepelt, az arra járóknak 16 százaléka segített, amikor viszont a „szeretni” szó, akkor a segítők aránya sokkal magasabb lett, 28 százalékra emelkedett. Felirat nélküli póló viselése esetén a segítségnyújtók aránya 12,7 százalék volt, ami statisztikai értelemben nem különbözik a „segíteni” felirat esetén tapasztalt értéktől.

 Ami a kísérletből biztosan leszűrhető: viselkedésünket jelentős mértékben alakítják olyan tényezők, amelyekről sejtelmünk sincsen – vagyis sokszor nem vagyunk tudatában, hogy mi az, ami hatott ránk, mi befolyásolt minket egy-egy döntés meghozatalakor, például azzal kapcsolatban, hogy megálljunk-e segíteni valakinek. Az is valószínűnek tűnik, hogy a „szeretni” szónak különleges jelentősége van, mert több kísérletben is megnőtt a résztvevők együttműködési hajlandósága, amikor ez a szó felbukkant valahol. Ám az is elképzelhető, hogy a jelenség magyarázata az, hogy a „segíteni” szó az elvárttal ellentétes hatást vált ki, mert a szó értelmezhető felszólításként is, és ez sokakból azonnali ellenkezést vált ki: nekem ugyan ne mondják meg, mit csináljak!

  MANNHARDT ANDRÁS

649
2016/09/28

Újra gyönyörködhetünk a kék Dunában

A hét kutatója, alga, biológia, Duna, Duna-kutató Intézet, fitoplankton, interjú

Kiss Keve Tihamér, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének professzora 1978 őszén kezdte a Duna vizsgálatát, és azóta folyamatosan kutatja a folyóban lebegő apró növényi szervezeteket, a fitoplanktont. A mikroszkopikus algák segítenek abban, hogy nyomon kövessük vizeink minőségét – ezt az Európai Unió szabályozása is előírja. Míg a nyolcvanas években közepes volt a Duna vízminősége, ez azóta sokat javult a szennyvizek tisztítása nyomán.

648
2016/09/28

Kunstkammerek

automata, gép, gyűjtemény, mechanikus, reneszánsz, történelem

A XV. századtól kezdődően az új szellemi irányzat, a reneszánsz nyomán Európa-szerte számos gyűjtemény jött létre a királyi, fejedelmi és főúri udvarokban, illetve a művelt, tehetős polgárok otthonaiban. A társadalom ezen rétegeinek hatalmi szükségletei meghatározták kulturális igényeiket és magatartásukat is: a tezaurálás az értékteremtés és a megőrzés, a látványosság pedig a reprezentáció, s így a politika része volt. Az ezekhez kapcsolódó mecénási tevékenység teremtette meg az előző két fogalom alapját, a támogatott és az udvarban foglalkoztatott művészek alkotásaikkal műpártoló uruk gyűjteményét gyarapították.

647
2016/09/28

Perújrafelvétel

biológia, kihalás, klímaváltozás, környezet, mamut, megafauna, őslénytan

Sok tudós kegyelemdöfésként értékeli az ember szerepét a mamutok kihalásában. A „coup de grâce” modell (mely szó szerint kegyelemdöfést jelent) fő okként a környezeti hatásokat teszi felelőssé a mamutállományok drasztikus csökkenéséért a késő-pleisztocén végére, de hozzáteszi, hogy kis eséllyel talán – hangsúlyosan talán, és korántsem biztosan! – túlélték volna ezt a krízist, ha az ember nem vadászik rájuk.

646
2016/09/28

Az UV, az ózon és a klímaváltozás

A hét kutatója, interjú, klíma, légkörfizika, meteorológia, ózon, UV

Nyáron gyakran figyelmeztetnek bennünket az ultraibolya sugárzás várható erősségére. Az UV-ról sokaknak az ózonlyuk és a klímaváltozás jut eszébe, nem is alaptalanul. Az Országos Meteorológia Szolgálat Marcell György Főobszervatóriumában is árgus szemekkel és precíz műszerekkel figyelik ezt a sugárzástartományt. Tóth Zoltán csillagász, meteorológus, a Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály munkatársa arról mesélt, hogyan és miért vizsgálják ezt a területet, és mi közük van egymáshoz a címben említett jelenségeknek.

645
2016/09/21

Szavak és tettek

környezetvédelem, lélektan, lélektani lelemények, nejlonzacskó, pszichológia

A szinte minden élelmiszerboltban megtalálható, ingyenes, egyszer használatos műanyag zacskók óriási ökológiai fenyegetést jelentenek: a becslések szerint ezekből a zacskókból csak Európában évente nyolcmilliárd darab szennyezi a környezetet. Magyarország – többek között Lengyelországgal, Prtugáliával és Szlovákiával együtt – a legnagyobb nejlonzacskó-fogyasztók közé tartozik, fejenként több mint négyszázötvenet használunk el évente. Ez több mint kétszerese az európai átlagnak, nem is beszélve arról, hogy a finnek mindössze fejenként négy műanyag zacskót használnak el évente.

644
2016/09/21

Berlini kémjátszmák

Berlin, hidegháború, hírszerzés, kém, kémkedés, történelem, ügynök

A hidegháború idején Berlin a kémkedés paradicsoma lett. Az ország négyhatalmi megosztottságával és a szektorok kijelölésével az ott állomásozó csapatok is többet akartak tudni egymásról. Bár eredeti céljuk ekkor még főleg a bujkáló náci tisztek felderítése volt, azonban a szövetségesek baráti viszonyának elhidegülése a hírszerzőszolgálatokat is egymás ellen fordította. A harcálláspontok ezen a területen is kialakultak a szovjet és az amerikai hírszerzés között: Berlin utcáin láthatatlan front jött létre, ahol titokzatos személyazonosságú, ismeretlen fedőnevű ügynökök álltak szemben egymással.

643
2016/09/21

A mágneses sündisznóké a jövő?

A hét kutatója, fizika, interjú, mágnesesség, OTKA, skyrmion

Korunk egyik nagy kihívása, hogy a szinte exponenciálisan növekvő digitális adatmennyiséget hogyan lehet minél kisebb helyen, olcsón és megbízhatóan tárolni. A megoldást az úgynevezett mágneses skyrmionok jelenthetik. Ezek új típusát fedezték fel nemrégiben a BME Fizika Tanszékének munkatársai. Köztük van a Bolyai Ösztöndíjas fizikus, Bordács Sándor, vele beszélgettünk erről az ígéretes lehetőségről. A kutatást az OTKA is támogatta.

642
2016/09/21

Mi rejtőzik a Gellért-hegy alagútjában?

A hét kutatója, ELTE, földtan, Gellért-hegy, geológia, interjú, mikrobiológia, termálvíz

Mádlné Szőnyi Judit, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén működő Hidro­geológia és Geotermia Műhely vezetője munkatársaival a budapesti Gellért-hegy mélyén elhelyezkedő alagútban végzi kutatásait. Az itt feltörő termálforrások különleges élővilága a felszínre jutáskor biofilmet és kémiai kiválásokat képez. Mostanában indul egy multidiszciplináris kísérlet annak megértésére, hogy hogyan és miért alakulnak ki ezek a források körül.

641
2016/09/21

Tüskésbőrű koronatanúk

gerinctelen, Kárpát-medence, klímaváltozás, kövület, tenger, tüskésbőrű

A tengerparti nyaralás emlékét felidéző tengeri sünök, csillagok és társaik ökológiai jelentőségére az elmúlt két évtized tengerbiológiai kutatásai, valamint a fosszilis leletek vizsgálatai mutattak rá, miszerint kulcsszerepet töltenek be a világóceán ökoszisztémájában. Legtöbb képviselőjük érzékenyen reagál az élőhely és annak környezeti tényezőinek kisebb átalakulására is. Ebből adódóan az éghajlat változásának követésére is alkalmasak, így kutatásuk mind kiterjedtebbé válik, melyből mi magyarok is kivesszük a részünket. Hazánkban található ugyanis Európa egyik legnagyobb fosszilis leletanyaga a tüskésbőrűek rokonságából, melyek legnagyobbrészt az évmilliókkal ezelőtt hazánk helyén hullámzó tenger egykori lakói voltak.