Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/12/18

Ínycsiklandó nevek

étel, étterem, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

Nomen est omen – a név végzet. Ez a régi mondás, úgy tűnik, az éttermekben csakugyan igaz: az, hogy egy és ugyanaz a fogás milyen néven szerepel az étlapon, nagy hatással lehet arra, hogy a vendégek milyen gyakorisággal fogják megrendelni. Azt már korábban megfigyelték, hogy az egyszerű, és ezért jellegtelen ételmegnevezésekhez képest a részletesebb leírások megváltoztatják az étel nyújtotta élményt. Például akik ugyanazt a fogást „zaftos olasz tengerihal-filé” néven fogyasztották, utólag sokkal ízletesebbnek ítélték, mint azok, akiknek a semmitmondó „tengerihal-filé” néven szolgálták fel. Érdekes eredmény volt az is egy korábbi kutatás során, hogy amikor a „roston sült csirke” megnevezést egy étterem étlapján „omlós roston sült csirke” névre változtatták, a rendelések száma 27%-kal megnőtt.

  Mit látnak szemeink? (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

 Az életszerű terepkísérleteiről ismert francia pszichológus, Nicolas Guéguen és munkatársa, Céline Jacob a korábbi tapasztalatok alapján egy olyan kísérletet tervezett, amelyben egy kicsit tovább léptek, és az ételnevekhez kapcsolódó érzelmek hatását vizsgálták. A kísérlet során – amint arról a kutatók a Food Quality and Preference című folyóiratban beszámoltak – egy kis bretagne-i vendéglőben az étterem vezetőinek segítségével heteken át váltogatták az étlapot. A vizsgált időszak alatt bizonyos ételek állandóan szerepeltek az étlapon, csak éppen a nevük változott időről időre. A kutatók négyféle megnevezést kreáltak egy-egy saláta, húsétel, hal és desszert számára. Minden név más hangulatú volt, más érzelmeket idézett fel: volt szokványos név, családi emlékeket ébresztő név, hagyományt idéző név, sőt még hazafias név is. A hal esetében például a következő nevek váltakoztak a különböző napokon: „tőkehal roston”, „nagyi házias tőkehala roston sütve”, „eredeti, roston sült tőkehal” és „kelta roston sült tőkehal”.

 Összesen 1838 vendég rendeléseit elemezve kiderült, hogy a családra, a hagyományra és a hazafiságra utaló elnevezések egyaránt megnövelték a rendelések gyakoriságát ahhoz képest, amikor ugyanaz az étel szokványos néven szerepelt az étlapon, és az összes változat közül a családi emlékeket idéző nevek bizonyultak a leghatékonyabbnak. A hatás mögött álló lélektani mechanizmust illetően Guéguen és Jacob az elvégzett kísérlet alapján csak feltételezéseket fogalmazhatott meg. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az egyes ételnevek pozitív érzelmeket ébresztettek a vendégekben, és ezek mintegy átsugároztak magukra az ételekre is. Emellett az is szempont lehet, hogy egyes felmérések szerint a franciák – alighanem más országok lakosaihoz hasonlóan – úgy gondolják, hogy ötven évvel ezelőtt jobb minőségű élelmiszerek voltak forgalomban, mint manapság. A múltat idéző nevek pedig feléleszthették a régi jó minőség iránti nosztalgiát is. Természetesen ezek csak feltételezések, az viszont bizonyított ténynek tűnik, hogy a vendéglősök szinte észrevétlenül befolyásolva a vendégek érzelmeit, „beszabályozhatják” az ételek népszerűségét. Ennek például akkor lehet gyakorlati jelentősége, ha az étterem vezetői azt szeretnék, hogy egy új, a kínálatban addig nem szereplő ételt minél többen kipróbáljanak.

 Lényeges körülmény, hogy az a vendéglő, ahol Guéguen és Jacob kísérlete zajlott, egy autópálya mellett működik, és a vendégek legnagyobb része átutazó, aki ritkán fordul meg ott. A törzsközönséget kiszolgáló éttermek esetében az ételek elnevezésének bizonyára kisebb a jelentősége, hiszen a vendégek ott jól ismerik a választékot, és a rendeléskor nem kell csupán a fogás nevének ízlelgetésére hagyatkozniuk.

MANNHARDT ANDRÁS

363
2014/12/17

A Földmegfigyelő

Föld, földfelszín, geoinformatika, műhold, radar, űrkutatás

Az ember vizuális lény, legfontosabb érzékelési módja a látás. Talán éppen ezért, azokat a dolgokat a legnehezebb ismertetni, amelyek láthatatlanul mennek végbe. A radarberendezéssel történő "fényképezés" olyan elektromágneses hullámok segítségével alkot képet objektumokról, amelyek az ember számára nem érzékelhetők. A mikrohullám segítségével történő leképezés könnyebb megismerése érdekében tekintsük át leegyszerűsítve a hagyományos digitális fényképezés alapját.

2014/12/15

A kutya-ember barátság kémiája

etológia, kémia, kutya, neuromodulátor, OTKA, oxitocin

Ma már a legtöbb hétköznapi ember számára közismert, hogy a szerelem egy olyan érzelmi-lelki állapot, amelyet agyunknak egy sajátos kémiai állapota kísér, és a személyes vonzalom kialakulásában fontos szerephez jutnak a humán feromonok – ily módon adva tényleges biológiai alapot annak a vélekedésnek, miszerint a hölgyek képesek „orránál fogva vezetni” választottjukat. De vajon milyen módon szól bele a kémia abba a társas együttműködésbe, amely az ember és a társállat prototípusának tartott kutya kapcsolatát jellemzi?

362
2014/12/10

Tengeribetegség az űrben

A hét kutatója, agykutatás, interjú, orvosbiológia, pszichológia, űrállomás, űrkutatás

A Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok teljesítményét erőteljesen lerontják a tengeribetegséghez hasonló tünetek. Magyar szakemberek világviszonylatban is jelentős kutatásokat végeznek a probléma hátterének megismerése érdekében. A Neurospat programban kognitív pszichológiai kísérleteket végeztek az asztronauták, melyet az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetben dolgoztak ki. Balázs Lászlóval, a kísérlet koordinátorával az eredményekről beszélgettünk.

360
2014/12/10

Európa demográfiai lejtőn

A hét kutatója, demográfia, interjú, társadalom, társadalomtudomány

A Paul Demeny néven publikáló közgazdász-demográfus kutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Amerikában él. Ez év októberében az A Balanced Future, azaz Kiegyenlített Jövő című, fenntartható fejlődésről szóló nemzetközi konferencián adott elő a Budapesten, a Parlamentben. Hány ember él a Földön? Mit jelent a demográfiai átmenet kifejezés? Milyen kapcsolatban van a népesedés és a fenntartható fejlődés? Ezen témákról kérdeztük az előadás után.

358
2014/12/09

Árnyékra vetődve?

angol, brit, gyilkosság, ír, IRA, királyi család, merénylet, robbantás, történelem

Az Észak-Írország függetlenségéért harcoló Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) célja elérése érdekében soha nem válogatott az eszközökben, emberei akár gyilkolni is készek voltak. A brit királyi család tagjai pedig halállistájukon szerepeltek, ám a szigorú óvintézkedések miatt a legtöbb esetben esélyük sem volt arra, hogy a közelükbe férkőzhessenek. Kivéve Erzsébet királynő 79 éves unokatestvérét.

357
2014/12/08

A tájban rejlő szépség

élettelen természettudomány, esztétika, OTKA, szépség, táj, társadalomtudomány, természet

A tájakban rejlő szépség eredete régóta foglalkoztatja az embereket. Már az ókori filozófusok is elmélkedtek természeti környezetünk sokféleségéről, s annak esztétikai vonatkozásairól, miszerint a környezetünkben lévő táj, illetve az abban megtalálható objektumok mennyiben és miért tekinthetők szépnek, esetleg csúnyának.

356
2014/12/04

Figyelő tekintetek

adakozás, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom, társadalomtudomány

Már jó ideje ismert tény, hogy az emberek nagylelkűbben viselkednek, ha valaki nézi őket, sőt valójában nincs is szükség élő közönségre: a szemet ábrázoló fényképek jelenléte is növeli a dicséretes, társadalmilag hasznos cselekvések gyakoriságát.

355
2014/12/03

Antibiotikumok az ehető gombákban

antibiotikum, biokémia, biológia, gomba, mikológia, orvosbiológia

Az "antibiotikumok" szó hallatán az embernek általában a háziorvos jut eszébe, aki egy bakteriális fertőzés esetében ír fel receptre ilyen orvosságot. Számos készítmény áll rendelkezésre, hogy az adott fertőzést legyőzhessük. Cikkünk nem az antibiotikumok csoportosításának vagy hatásmechanizmusainak ismertetését célozza, hanem azt kívánja bemutatni, mennyi feltáratlan terület van az antibiotikumok kutatási területén.

354
2014/11/28

Kik túrnak a kertünkben?

biológia, emlős, Föld, földikutya, kert, kisemlős, kószapocok, túrás, vakond, vándorpatkány

Hányszor hallottuk már a szomszédokat, ismerősöket azon bosszankodni, hogy „az az átkozott vakond megint feltúrta a kertet”, „tönkretette a virágágyásokat” és így tovább. A vakond a kert kéretlen tartozéka az emberek számára. Azonban attól még, hogy róla hallunk a legtöbbet, és időnként még láthatjuk is a serénykedő kisemlőst egy-egy pillanatra, nem jelenti azt, hogy ő az egyedüli felelős a felszínen megjelenő kellemetlen meglepetésekért.