Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2020/05/25

Ha félsz, nem harapsz fűbe

etológia, félelem, figyelem, oroszlán, zebra

Az egyedek életben maradását, illetve biológiai fitneszét alapvetõen befolyásolja az, hogy képesek-e megfelelõ minõségû és mennyiségû táplálékot fogyasztani. Az optimális táplálkozás elmélete olyan biológiai modellezési eljárás, amely során abból az alapföltevésbõl indulunk ki, hogy adott helyen és idõben az állatok a számukra legmagasabb nettó energianyereséget biztosító táplálékot, táplálkozási viselkedést fogják választani, mivel ez befolyásolja leginkább a jövõbeni sikerességüket.

 A realitás azonban nem ennyire egyszerû. Szinte nincs olyan állatfaj a Földön, amelyet legalábbis élete bizonyos szakaszában ne fenyegetnének a ragadozók – vagyis az egyedeknek nemcsak a saját energia bevitelükre kell odafigyelniük, hanem arra is, hogy õk maguk ne végezzék valaki más ebédjeként. Ez pedig a modellek által jósolt optimális táplálkozáshoz képest kompromisszumokkal járhat. Sok példát ismerünk arra, hogy egyes állatok a „kevésbé jó” táplálkozó helyet vagy idõpontot választják, csak hogy csökkenthessék a ragadozók támadási esélyét. Az is elõfordul, hogy a predációs kockázat csökkentése érdekében értékes idõrõl mondanak le, amelyet különben a saját bendõjük tömésével tölthetnének.

 

Dél-afrikai nemzeti parkokban azt vizsgálták, miként alakítják ki a zebrák a predációs veszélyhez legjobban illeszkedõ táplálkozási stratégiájukat. A zebra az afrikai szavannák gyakori növényevõje, tipikusan csoportosan élõ lóféle. Napi átlagban mintegy 16 órát tölt táplálkozással, ennek az idõnek nagyjából 65 százalékában ténylegesen legel. A zebra kedvelt célpontja a nagyragadozóknak – elsõsorban az oroszlánok vadásszák, de tartania kell például a leopárdtól, hiénától és a hiénakutyától is. Védekezésül nem csak a kifinomult érzékszerveiben és a gyors futásban bízhat – a zebra profitál a csoport adta elõnyökbõl is. Legfontosabbként kiemelhetjük a „felhígulási hatást” – a ragadozó sok közül nehezebben választ ki egy bizonyos zsákmányt; és a „több szem többet lát” elvét – ha sokan figyelnek, könnyebben észreveszik a ragadozót.

 

A környezet figyelése azonban költséges elfoglaltság – eközben ugyanis nem lehet legelni. Habár a csoportos élet eleve csökkenti az egyedre jutó szükséges éberség mértékét, még ennél is léteznek jobb megoldások. Például az, ha a csoportot nem csak zebrák alkotják. A zebrák gyakran keverednek különféle nagyobb patásokkal, például gnúkkal és egyéb antilopokkal, illetve elõfordul az is, hogy elefántok, orrszarvúk vagy éppen struccok társaságában láthatók. Az ilyen vegyes csordák elõnye az, hogy a különféle potenciális prédafajok éberségi viselkedése és érzékszervi kapacitása kiegészítheti egymást a ragadozók felfedezése érdekében, az evolúció érdekében pedig képessé váltak egymás viselkedésének „olvasására” – így a közelgõ veszélyre utaló magatartásformákra reagálni tudnak.

 

A kutatatás során összehasonlították, mennyi idõt töltenek a zebrák a legköltségesebb, úgynevezett fókuszált figyeléssel, ha oroszlánokban gazdag, vagy oroszlánban szegény terepen élnek, illetve emellett akkor, ha csak zebrákból álló, vagy vegyes fajú csordákban legelésznek éppen. A rendkívül hosszadalmas, rengeteg terepmunkával járó vizsgálat során a zebrák figyeléssel töltött idejét átszámolták energiaveszteségre is. Ezt úgy oldották meg, hogy mivel ismert az, hogy percenként egy zebra átlagosan hányszor harap a fûbe, kiszámolható, hogy adott idejû ragadozók utáni pásztázással mennyi harapástól (tápláléktól) esik el az állat.

 

Az eredmények szerint az éberséggel töltött idõveszteséget csökkenti, ha a környék ragadozókban szegény, de még fontosabb, hogy az is, ha a zebrák más fajokkal vegyesen legelésznek. Számszerûsítve, ha a zebrák vegyes fajú csordában és oroszlánok által lakott területen legelnek, ugyanolyan hatékonyan tudtak táplálkozni, mint a csak zebrákból álló csapat tagjai egy oroszlánmentes vidéken. Egy további beszédes adat szerint a csak zebrákból álló csoportban napi 35 perccel tovább kell legelni az ideális energiabevitel érdekében, ha kevés ragadozó van a közelben; ám csaknem egy órával tovább tart a szükséges legelés az ilyen csapatokban, ha oroszlánok is vannak a közelben. A cikk konklúziója szerint, habár más fajokkal társulva megnõ a táplálékért folyó versengés is, a zebra számára mégis sokkal jobban megéri mindez a legeléssel tölthetõ hasznos idõ növekedése révén.

 

PONGRÁCZ PÉTER

2020/04/30

Snow doktor járványos kartográfiája

járvány, John Snow, kolera, London, térkép, térképészet, történelem

Miközben az egész világ a koronavírus okozta járványra figyel, tanulságos felidézni a korábbi ragályok terjedésével kapcsolatos vizsgálatokat. A XIX. században még Európában is fel-felbukkant a félelmetes betegség, a kolera. Az 1854-es londoni járvány oknyomozó vizsgálatának eredményeit John Snow angol orvos nagyhatású tematikus térképen szemléltette. Műve a korszerű adatábrázolási módszerek mérföldköve: egyszerre kutatási eszköz és az adatok összefoglaló bemutatása, s mint ilyen, a digitális világban naponta feltűnő vizualizációk jobb megértését szolgálja.

2020/03/24

Egy másodpercnyi nevetés

kommunikáció, lélektan, lélektani lelemények, nevetés, nonverbális kommunikáció, pszichológia

Az emberi faj sikerének egyik titka, hogy képes a rendkívül bonyolult, szervezett együttműködésre, amelyben sokszor egymást nem ismerő személyek is részt vesznek. A közös tevékenység nemcsak racionális tervezést igényel, hanem magas fokú szociális összhangot is. Ennek megteremtését szolgálja, hogy a csoport tagjai állandóan odafigyelnek a többiekre, ki milyen hangulatban van, hogyan kell viszonyulni hozzá, és az újonnan érkezőknek is hamar fel kell tudniuk mérni a csoportban meglévő személyközi viszonyokat. A csoportban való eligazodásban a beszéd mellett a nonverbális kommunikáció is sokat segít.

2020/03/17

Rendkívüli tájékoztatás!

koronavírus, közlemény, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

A magyarországi rendkívüli járványügyi helyzetre tekintettel, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bródy Sándor utcai épületében az ügyfélfogadás március 17-étől határozatlan időre szünetel, így kérjük, tartózkodjanak a személyes megkereséstől.

2020/02/27

Cikkpályázat BME kutatóknak és hallgatóknak

BME, cikkpályázat, pályázat, Pro Progressio Alapítvány, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

A műszaki tudományok legfrissebb eredményeinek és kérdésfelvetéseinek széles körű megismertetésére és népszerűsítésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban: BME), a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a BME oktatói, kutatói és hallgatói részére BME oktató-kutató és BME hallgató kategóriákban.

2020/01/09

Mintha az ég darabokra törne

botanika, búzavirág, művészet, történelem

„Milyen szép is a búza, amikor kalászai aranytengerben ringanak kint a magyar rónákon és itt-ott felkéklik a föld szőke haj-tengerében a búzavirágoknak egy-egy mosolygó szalagja” – szól a száz évvel ezelőtti tudósítás. A napjainkra jócskán megfogyatkozott búzavirág hajdan utolsó útjára kísérte a fáraókat, égszínkék virága megigézte a keresztényeket, hűséggé szelídítette a szerelmet, segítette a rászorulókat és nemzeteknek közvetített azonosságtudatot.

2020/01/07

Gyógyszertervezés növények számára

biológia, botanika, növénybiológia, növényélettan, növényi egészség nemzetközi éve

Október 25-én a rangos Science című lap hasábjain jelent meg az a tudományos cikk, melyben új típusú agrokémiai fegyver kifejlesztését jelentették be amerikai és japán kutatók a szárazságstressz elleni küzdelemben. A cikk körüli nagy érdeklődést indokolja, hogy a klímaváltozás egyre gyakrabban és egyre nagyobb termőterületeken okoz hosszabb-rövidebb aszályos időszakokat, miközben az öntözéshez szükséges víz is egyre kevésbé elérhető a mezőgazdaság számára. A szárazságstressz befolyásolja a növények növekedését, virágzását, terméshozamát, így jelentős – a cikk szerzői szerint éves szinten globálisan közel 29 milliárd dolláros – gazdasági károkat okoz és élelmiszerhiányhoz vezethet.

2019/12/04

Hol rengett a föld?

A hét kutatója, földrengés, geofizika, interjú, szeizmológia

Aligha kell bizonygatni, mennyire fontos a földrengések helyének gyors és pontos meghatározása, ez azonban korántsem egyszerű feladat. Bondár István geofizikus neve világszerte ismert ebben a témában, hiszen az ő nevéhez fűződik a helymeghatározásra szolgáló eljárások legjobb változata. Az MTA CSFK Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tudományos tanácsadója évtizedekig dolgozott külföldön, néhány éve tért haza. Vele beszélgettünk pályájáról, kutatásairól, természetesen bemutatva azt is, miért nem olyan egyszerű válaszolni a címben feltett kérdésre.

2019/12/03

Közös tál, közös álláspont

étkezés, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia

Amint már e rovatban is szó volt róla, a lélektan előszeretettel foglalkozik azokkal a személyközi történésekkel, melyek a közös étkezések során zajlanak le, hiszen az ilyen alkalmak fontos társas események. Sokféle módon vizsgálták már az étkezés folyamatát, hatásait – figyelték, ki mit és mennyit eszik –, egy szempont azonban mind ez ideig kevés figyelmet kapott: a tálalás módja. Alapvetően ugyanis kétféleképpen lehet az asztalra tenni az ételt, vagy egy nagy közös tálban, amelyből mindenki vehet magának, vagy pedig személyenként előre kiporciózva, külön tányérokon.

2019/11/21

Pszichológia a palacsintázóban

fordított nevelés, kérés, lélektani lelemények, palacsinta, pszichológia, reaktancia

Hogyan lehet megnövelni annak a valószínűségét, hogy valaki, akit megkérünk egy kisebb szívességre, kötélnek álljon? Erre többféle pszichológiai technika is létezik – többről e rovatban is beszámoltunk a korábbiakban –, és ezek közül némelyik egészen egyszerű. Az egyik lélektani fogás mindössze annyiból áll, hogy az illetőt, akitől szeretnénk valamit, emlékeztetjük, hogy teljesen az ő szabad döntése, hogy teljesíti-e a kérésünket. A módszer hatékonyságát vizsgáló alapkísérletben, melyet 2000-ben végeztek, a kutatók véletlenszerűen járókelőket szólítottak meg az utcán és némi pénzt kértek tőlük. Az esetek egy részében az egyszerű kéréshez hozzátették: „de öntől függ, hogy teljesíti-e a kérést vagy nem”. A rövidebb, egyszerű kérés esetén a megszólítottaknak 10 százaléka adott pénzt, ám ha ez a félmondat is elhangzott, szinte csoda történt: az adakozók aránya 47,5 százalékra ugrott.