Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2019/02/05

Ismeretterjesztő cikkpályázat - újra!

BME, pályázat, Pro Progressio Alapítvány


A műszaki tudományok legfrissebb eredményeinek és kérdésfelvetéseinek széles körű megismertetésére és népszerűsítésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban: BME), a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet a BME oktatóinak, tudományos kutatóinak és hallgatóinak.

A pályázatot két kategóriában: BME kutató és BME hallgató kategóriában hirdetjük meg.

 A pályázaton indulhat: 

  • minden olyan tudományos kutató vagy egyetemi oktató, aki a BME-vel alkalmazottként jogviszonyban áll;
  • minden, a BME teljes idejű alapképzésében, mesterképzésében, egységes osztatlan, doktori képzésében aktív, nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató.

A pályázat keretében olyan, kutatási projektekhez vagy TDK dolgozatokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő írásokat várunk, amelyekben a pályázók közérthető módon mutatják be saját kutatásukat, annak célját, módszerét, eddigi vagy várható eredményeit és tudományos vagy gyakorlati hasznosíthatóságának lehetőségét.

A díjazott írásokat az Élet és Tudomány megjelenteti, a díjazottak kutatási tevékenységük további eredményes folytatása érdekében díjazásban (ösztöndíjban) részesülnek.

A díjak/ösztöndíjak összege kategóriánként:

Kutatók:

  1. helyezett:         125 000 forint
  2. helyezett:         100 000 forint
  3. helyezett:           75 000 forint

Hallgatók:

  1. ösztöndíj        100 000 forint
  2. ösztöndíj        75 000 forint
  3. ösztöndíj        50 000 forint

Az írásokat a pályázat meghirdetői által felkért, a BME-n oktató tekintélyes kutatókból, valamint az Élet és Tudománnyal kapcsolatban álló tudományos újságírókból álló zsűri bírálja el. A zsűri fenntartja magának a jogot a díjak megosztására a rendelkezésre álló kereteken belül. Mind a díjazásban részesült, mind a nem díjazott, de közlésre érdemes írásokat az Élet és Tudomány szerkesztett formában, ellenszolgáltatás nélkül fogja megjelentetni.

A pályázat benyújtása e-mailen lehetséges,  egyidejűleg az alábbi két címre  eltud@eletestudomany.hu és  ppai@mail.bme.hu. Kérjük, tárgyként a pályázó tüntesse fel: BME – ÉT cikkpályázat. Az e-mailhez csatolva küldje be a kitöltött és az illetékes tanszékvezető által aláírt Pályázati lapot. (Megtalálható a proprogressio.hu oldalon)

A cikkek terjedelme 10 000 – 11 000 karakter (szóközök nélkül) doc formátumban, 3-4 illusztrációval (az utóbbiakat külön fájlban, képformátumban), képaláírásokkal ellátva. Kérjük, hogy a kéziratok ismeretterjesztő megközelítéssel készüljenek, ne a tudományos szakcikkek formai és tartalmi előírásait kövessék, pl. ne tartalmazzanak jegyzeteket, irodalomjegyzéket stb.

A pályázatok beküldésének határideje 2019. március  18.  hétfő.

A pályázók írásbeli értesítést kapnak a pályázat eredményéről. A díjátadásra ünnepélyes keretek között 2019 tavaszán a BME-n kerül sor.

 

Józsa János rektor,  Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Gózon Ákos főszerkesztő, Élet és Tudomány

Pakucs János elnök, Pro Progressio Alapítvány

 

2019/02/02

Az éghajlatváltozás nyomában

A hét kutatója, interjú, klíma, klímaváltozás, meteorológia, modellezés, OMSZ

A globális klímaváltozás helyi hatásai az élet számos területét érintik, amire a gazdaságnak és a társadalomnak is fel kell készülnie. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) 2016 és 2020 között megvalósuló KlimAdat projekt keretében egy olyan mért és modellezett éghajlati adatokkal feltöltött adatbázist hoznak létre, ami segíti az éghajlatváltozás és hatásainak kutatását, így végső soron a változásokra való felkészülést. Zsebeházi Gabriella meteorológussal, a Klímamodellező Csoport vezetőjével a programról, a klímamodellezés részleteiről és az eredmények felhasználásáról beszélgettünk.

2019/01/29

Csak a lábnyomaikat ismerjük

dinoszaurusz, fosszília, földtudomány, Komlosaurus, Mecsek, őslénytan

Hazánk területén dinoszauruszokra utaló fosszíliákat először nem is olyan régen, 47 éve találtak, s azok is csupán lábnyomok voltak. Azóta sok ezer újabb lelet került elő a mecseki helyszínen, ám csontjaikat, fogaikat mind a mai napig nem sikerült beazonosítani, így ezekről a 200 millió éve élt állatokról igen keveset tudunk. A lábnyomok legújabb vizsgálata számos meglepő információval szolgált e kistermetű, feltehetően ragadozó életmódú, korai dinoszauruszok mozgásával kapcsolatban. Kutatásaink arra is rávilágítottak, hogy a fosszilis lábnyomok vallatása egy igen bizonytalan tudományterület.

2019/01/03

A peptidek szerkezetének nyomában

A hét kutatója, fehérje, interjú, kémia

Az élő szervezetekben a több ezernyi aminosavból felépülő fehérjék számtalan feladatot láthatnak el a szövetek felépítésétől a folyamatokat katalizáló enzimekig. A rövidebb aminosavláncok, a peptidek első látásra kevésbé tűnnek érdekesnek, holott valójában ezek is esszenciálisan szükségesek a sejtek megfelelő működéséhez. Beke-Somfai Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Anyag- és Környezetkémiai Intézetében működő Biomolekuláris Önrendeződés Kutatócsoport vezetője főként e molekulákkal foglalkozik. Kutatásai hozzájárulhatnak megannyi betegség jobb megértéséhez, illetve új típusú antibiotikumok kifejlesztéséhez is.

2018/12/17

A fehérjekutatók betanított segédje

A hét kutatója, bioinformatika, biológia, fehérje, informatika, interjú

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói készítették el a SECLAF nevű fehérjeosztályozó eszközt, mely több mint 99 százalékos találati pontossággal osztályozza a fehérjeszekvenciákat. Ez azért szükséges, mert a szoftver az adatbázisok ismert funkciójú fehérjéit alapul véve betanítható arra, hogy a fehérjék aminosav-sorrendje alapján felismerje azok funkcióit; az ily módon betanított eszköz ezután a szekvencia alapján már az ismeretlen funkciójú fehérjéket is be tudja sorolni az ismert funkcionális osztályokba. Grolmusz Vince professzor és Szalkai Balázs doktorjelölt a tekintélyes Bioinformatics 2018. február 27-ei számában tették elérhetővé a webszervert, illetve a letölthető programot.

2018/12/17

Középkori nanotechnológia

A hét kutatója, ásványtan, interjú, kémia, középkor, nanotechnológia

Weiszburg Tamás – az ELTE Ásványtani Tanszék vezetője – Gherdán Katalin adjunktussal és egy kutatócsapattal különleges kutatást folytatott a középkori aranyhímzésekről. A kutatásról nemrég jelent meg egy cikk az Analytical Chemistry-ben, újszerűsége és az általuk kialakított kutatási protokoll miatt azóta is kérnek kiegészítő információkat tőlük. A műszeres analitikai vizsgálat során arra keresték a választ, hogy mintegy nyolcszáz évvel ezelőtt hogyan voltak képesek akár hetven nanométeres aranybevonatot készíteni egy párszáz mikrométeres ezüstszalagra.

2018/12/14

Fizika, a gondolkodás magasabb szintje

A hét kutatója, fizika, interjú

Már iskolás korában kiemelkedő eredményeket ért el a matematika és fizika versenyeken. Mindig is érdekelték a természet jelenségei, az őt körülvevő környezet változásai és imádott kísérletezni. Egyszerre felvételizett a Zene­művészeti Főiskolára és a fizika szakra, amire még a gimnáziumi fizikatanárnője buzdította. Végül fizikus lett, ma pedig a Wigner Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatója és kutatója. Lapunk e heti számában Czitrovszky Aladárral beszélgettem a fizika fontosságáról és jövőjéről.

2018/12/14

Demográfiai múlt és jövő

A hét kutatója, demográfia, interjú, társadalomtudomány

Váralljai Csocsán Jenő, a Magyar monarchia és az európai reneszánsz című könyv szerzője 1931-ben született, ötgyermekes görög-katolikus család első gyermekeként. Az igazságos jövedelemelosztásról írt doktori értekezésében értékelméletet dolgozott ki, majd eljutott Görögországba, ahol a hellén és bizánci kultúrát tanulmányozta. 1966-ban szentelték görög-katolikus pappá. Ugyanebben az évben került az Oxfordi Egyetemre, ahol a nemzeti jövedelemről és a népesedésről végzett kutatásokat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem újrainduló Bölcsészeti Karára azért hívták, hogy megszervezze a Társadalomtudományi Intézetet.

2018/11/28

Harminc hektárnyi sokszínűség

A hét kutatója, állatkert, állatorvos, interjú, Nyíregyháza

Papp Endre a Nyíregyházi Állatkert közelében nevelkedett, majd állatorvosi pályára lépett. Jelenleg a Nyíregyházi Állatpark (Sóstó ZOO) állatorvosa és igazgatóhelyettese. Az állatkert 30 hektáros területén mindig akadnak feladatok és színes programok, melyek gyermekek ezreit csábítják a legkülönlegesebb állatfajok megcsodálására. Lapunk e heti számában többek közt ezekről is kérdeztem az állatorvost.

2018/11/28

Locsolócsővel az infrahangok nyomában

A hét kutatója, fizika, infrahang, interjú, szeizmológia

Alig több mint fél éve infrahangállomást telepítettek Piszkéstetőre. Nem csak ez az állomás, hanem az infrahang-kutatásának tudománya is elég fiatalnak tekinthető. Czanik Csenge szeizmológussal, az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársával arról beszélgettünk, milyen új ismereteket lehet szerezni ezzel a módszerrel, illetve eszközzel, milyen lehetőségei vannak a témának itthon és a nagyvilágban. Az interjúból az is kiderül, hogy egy teljesen hétköznapi kerti locsolócső hogyan segítheti a tudományos kutatást.