Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/08/22

Szépek előnyben?

lélektani lelemények, pszichológia, szépség, társadalomtudomány

A vonzó megjelenésű nők és férfiak az élet számos területén előnyben vannak a kevésbé előnyös külsejűekkel szemben: az emberek szívesebben vannak a társaságukban és több pozitív tulajdonságot feltételeznek róluk. Logikusnak tűnik a feltételezés, hogy a szép emberek a munka világában is előnyt élveznek, lehetséges például, hogy két egyformán alkalmas jelölt közül a vonzóbb külsejűt veszik fel egy állásra.

Hátrányos megkülönböztetés (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

Ám lehet, hogy a szépek előnye nem is olyan egyértelmű, mint gondolnánk. Bizonyos megfigyelések arra mutattak, hogy a szépség csak akkor igazán előny, ha a véleményalkotó ellenkező nemű. Azonos neműek között a vonzó külső nem feltétlenül vált ki kedvezőbb viszonyulást, sőt bizonyos esetekben akár hátrányos megkülönböztetéshez is vezethet. Maria Agthe, a müncheni Ludwig-Maximilians-University kutatója és munkatársai ennek az érdekes kettősségnek a magyarázatát keresték: mitől függ, hogy valaki egy azonos nemű személyt kedvezőtlenebbül ítél meg, ha az vonzó külsejű? A kutatók 240 férfit és 240 nőt – német egyetemeken tanuló diákokat – vontak be kísérletükbe, a résztvevőknek egy állásra benyújtott pályázatot kellett elbírálniuk. Minden diák csak egy anyagot látott, ám Agthe és munkatársai több változatot készítettek. Ezekben a lényegi információk mindig azonosak voltak, de a kutatók váltogatták az állítólagos jelentkező nemét és szépségének mértékét: a pályázatokhoz vonzó és kevésbé vonzó külsejű férfiak és nők fényképét csatolták. A résztvevőknek pontozással meg kellett határozniuk, mennyire szívesen ismerkednének meg az állásra jelentkezővel, és milyen valószínűséggel döntenének úgy, hogy alkalmazzák. Emellett a diákoknak önmagukra vonatkozóan válaszolniuk kellett arra, hogy ha másokhoz hasonlítják magukat, kit választanak szívesen az összehasonlításra: olyan személyt, aki náluk alacsonyabban vagy éppen magasabban áll?

 Az eredményekből kiderült, hogy ellenkező nemű jelölt esetén a kísérlet résztvevői sokkal szívesebben ismerkedtek volna meg vele, ha szép volt, mint ha nem. Ám amikor a jelölt azonos nemű volt, akkor ez a szépség-előny eltűnt. Azt is meg lehetett állapítani, hogy azok zárkóznak el az azonos nemű szép emberek társaságától, akik általában náluk alacsonyabban levőkkel szeretik összehasonlítani magukat. Ismert, hogy a bizonytalanabb, törékenyebb önértékelésű személyek azok, akik a „lefelé irányuló” összehasonlítást kedvelik. Ők úgy próbálják erősíteni énképüket, hogy olyanokat keresnek viszonyítási pontnak, akikhez képest önmagukat kiemelkedőnek, jobbnak ítélhetik. Az ő számukra egy azonos nemű szép ember társasága fenyegetést jelent, mert ilyen helyzetben kénytelenek szembesülni saját hiányosságaikkal. Akiknek viszont nem az énképük védelme a legfontosabb, hanem a személyes fejlődés, azok szívesen mérik magukat a náluk magasabb szinten állókhoz. A kísérlet adatai szerint a „felfelé irányuló” összehasonlítást kedvelő, biztosabb önértékelésű diákokat nem zavarta, ha a megítélendő, velük azonos nemű jelölt feltűnően szép volt.

 A megjelenés vonzereje tehát befolyásolta az állásra pályázó jelölt megítélését, de megjegyzendő, hogy a szépség előnyös vagy hátrányos megkülönböztetést eredményező hatása csak akkor volt egyértelmű, amikor az volt a kérdés, mennyire szívesen lenne az ember a megítélendő jelölt társaságában; az állás odaítélésére vonatkozó döntésben nem mutatkozott meg ilyen nyíltan. Mindenesetre ez a kísérlet is alátámasztja, hogy a szépség „kétélű fegyver”, hiszen nagyon sokszor előnyt jelent, de a partnerek személyiségvonásaitól függően a hatás olykor a visszájára is fordulhat.

MANNHARDT ANDRÁS

284
2014/08/21

Walhalla a Duna felett

Duna, épület, Németország, Rajna, történelem

Németországban a XIX. században egyre-másra emeltek kisebb-nagyobb szobrokat és emlékműveket, amelyek a német történelem egy-egy nagy alakjának vagy fontos eseményének állítottak emléket. Felállításuk történetét, okait jobban megérthetjük, ha röviden áttekintjük Németország, ezen belül is elsősorban a német-francia kapcsolatok XIX. századi történetét.

283
2014/08/21

Shakespeare – a hollandok védelmében

agave könyvkiadó, könyv, könyvtermés, krimi, regény, történelem

Rory Clements Herceg című könyvében régi ismerősünkkel, John Shakespeare-rel találkozhatunk újra – immár szomorú körülmények között. Angliában a királynő, Erzsébet nagyhatalmú főminiszterének, Sir Robert Cecilnek újra az ő szolgálataira van szüksége. A katolikus spanyol uralom terrorja elől a Németalföldről az országba menekülő protestáns hollandok ellen plakátokon uszítanak Londonban és életükre törnek. Egyre fenyegetőbb méreteket ölt az angol fővárosban az idegengyűlölet, a felhergelt londoniak úgy érzik, a hollandok megélhetésüket fenyegetik. Miközben Shakespeare-t nyomozása vidékre szólítja, egy robbantásban meghal szeretett felesége is.

282
2014/08/21

A vasfüggöny mögött

Európa Könyvkiadó, könyv, könyvtermés, társadalomtudomány, történelem

Anne Applebaum, a nagy sikerű, két- kötetes Gulag története szerzője, hat éves kutatómunka után írta meg újabb könyvét, a Winston Churchill 1946. márciusi fultoni beszédében emlegetett térségünk történetét, ahol „A Balti-tenger menti Stettintől az adriai Triesztig vasfüggöny ereszkedett le a kontinensre. E vonal mögött fekszenek Közép- és Kelet-Európa összes ősi államának fővárosai. Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mind e híres városok és a körülöttük lévő népesség a szovjet érdekszférába kerültek, és ilyen vagy olyan formában nemcsak az orosz befolyásnak, hanem nagymérvű és sok esetben egyre növekvő moszkvai ellenőrzésnek vannak kitéve.”

281
2014/08/15

A kárpáti borzderes

állattartás, biológia, borzderes, magyar, marha, társadalom

A kárpáti borzderes mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. Később a hasznosítási irányok szétválásával és a termelés intenzívebbé válásával feleslegesnek ítélték, magyarországi tenyésztése megszűnt. Kárpátalján és Erdélyben még megtalálható, de fajtatiszta fenntartására nem fordítanak figyelmet, így napjainkban már nagyon nehéz igazi kárpáti borzderest találni.

280
2014/08/13

Kísérlet a klímaváltozásról

A hét kutatója, biológia, interjú, klímaváltozás, ökológia

A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval.

279
2014/08/06

A tragikus kínai diáktüntetés

kína, társadalomtudomány, Tienanmen, történelem, tüntetés

1989. április közepétől június elejéig egyre nagyobb számban szállták meg diákok a pekingi Mennyei béke (Tienanmen) terét. Hamarosan munkások és más szimpatizánsok is a tüntetők mellé álltak, többszázezres tömeg vert sátorvárost a híres Tiltott Város szomszédságában, Peking központi terén. A központi hatalom nem nézhette tétlenül az eseményeket. A belső vitákból a keményvonalasok kerültek ki győztesen: a tüntetés június 4-ére virradóra vérontással ért véget. Hivatalos adatok 200 halálos áldozatról szóltak, a kínai Vöröskereszt jó tízszer ennyiről tud.

278
2014/08/05

Interjú Szalai Tamással

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, interjú, szupernóva

A szupernóva-robbanások során pillanatok alatt annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt kisugároz. A robbanást követően olyan egzotikus égitestek jöhetnek létrem, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem csak e különleges események részleteit ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a pusztuló csillagok hogyan segíthetik más csillagok születését.

276
2014/08/01

Ahol még a denevér is háziállat

Ázsia, földrajz, könyv, könyvtermés, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, társadalomtudomány, utazás

„Mintegy fél évszázada léptem először Ázsia földjére. Hol kutató geológusként, hol tévésként s hol idegenvezetőként. Kalandozom térben és időben, a Boszporusztól az Indonéz-szigetvilágig, 1963 és 2013 között” – így vall legfrissebb könyvéről az Élet és Tudomány szerkesztőbizottságának „világcsavargója”, Juhász Árpád. Munkájánál fogva többször is eljutott egy-egy ázsiai, közel-keleti helyszínre, így óhatatlanul összehasonlíthatta, hogy a közben eltelt idő alatt mekkora volt a természet pusztulásának mértéke a Föld legnagyobb kontinensén. Joggal jegyzi meg azt is, hogy Keleten a vallás történelemformáló szerepe milyen fontos napjainkban is. Érdekes megfigyelni a könyvön végigvonuló közelmúlt történelmét, azaz az ázsiai rendszerváltást ott, ahol a kommunizmus jelen volt, illetve ahol továbbra is megállt az idő (a számomra nem igazán tetsző tipográfia már-már zavaró vörös aláterítése is időnként ezt sugallta).

275
2014/08/01

A nyelvújító Kazinczy

Kazinczy, könyv, könyvtermés, magyar, nyelv, Ráció Kiadó, társadalomtudomány

A magyar nyelv tudatos alakításának, a nyelvújításnak sikerét az egyetemes nyelvtudomány egészen komoly eredményként tartja számon. Ekkor, a XVIII–XIX. század fordulóján, a kor kihívásaira válaszul, a nyelv életébe való többé-kevésbé mesterséges beavatkozással, elsősorban a szókincs művi bővítésével egy új irodalmi nyelv jött létre. Hasonló radikális reformok elsősorban XX. századi nyelveket jellemeznek, gyakran a gyarmati sorból való felszabaduláskor (például indonéz, filippínó).