Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2016/08/24

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei

adat, Európa, kereskedelem, ksh, Magyarország, statisztika

A fizikailag is létező javak, a termékek kereskedelmét illetően hazánk legfontosabb partnere 2015-ben is Németország volt, amely országgal a forgalmunk mintegy negyedét bonyolítottuk le. A Németországgal folytatott kereskedelem legfontosabb termékeit importban a személygépkocsi-gyártáshoz kapcsolódó alkatrészek és tartozékok jelentették, míg exportban a kész személygépkocsik forgalma volt a legnagyobb, 2015-ben 10,2 milliárd euró értékű. Az Ausztriába irányuló exportunk értéke a tavalyi év során 7,0%-kal csökkent, amely révén nyugati szomszédunk a második helyről a negyedik helyre csúszott vissza a rangsorban.

Importban Oroszország forgalma esett vissza számottevően (39%-kal, illetve 2,1 milliárd euróval), ami által a megelőző évi harmadik legfontosabb importpartnerünkből a tizedikké vált, forgalmi részesedése pedig 4,0%-osra mérséklődött. Az Oroszországból érkező behozatal nagyarányú csökkenése az energiahordozók (kőolaj, földgáz) forgalmának tulajdonítható, amely áruféleségekből 2015-ben a megelőző évinél kisebb mennyiséget szereztünk be, s amely termékféleségek ráadásul tavaly is olcsóbbá váltak. (Az energiahordozók forintban számított importárai a 2013–2015. években összességében 30%-kal csökkentek.) Kína ugyanakkor a hatodik helyről a harmadikra lépett előre az importrangsorban, miután az onnan érkező behozatal értéke közel negyedével bővült 2015 során. A tavalyi kivitelünk kétharmadát, a behozatalunknak pedig 72%-át a tíz legfontosabb partnerünkkel bonyolítottuk le, amelyek között jelentős többségben vannak az európai uniós tagállamok. Az első tíz ország közül az exportban kizárólag az Egyesült Államok, míg az importban Kína és Oroszország nem tagja az európai integrációnak.

Magyarország legfontosabb partnerországai a termék-külkereskedelemben, 2015 * (euróadatokból számolva)

2015-ben a szolgáltatásexport turizmus nélküli értéke 14,8 milliárd eurót tett ki, 4,0%-kal többet, mint 2014-ben, az import értéke pedig 12,2 milliárd euró volt, 5,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A legfontosabb kereskedelmi partnerünk a szolgáltatások kereskedelmében is Németország, bár részesedése ezen a területen alacsonyabb, exportban 20, importban pedig 22%-os volt 2015-ben. A termékforgalom esetében olyan, az áru fizikai létezéséhez kapcsolódó költségek vannak (mint például szállítás, szállítmánybiztosítás), amelyek földrajzilag távol található kereskedelmi partnerek esetén rontják a külkereskedelmi ügylet versenyképességét. Miután a szolgáltatás-külkereskedelemben ilyen költségek nem jelentkeznek, így a termékforgalomhoz képest kedvezőbb helyezést foglalnak el az olyan, távoli – és nagyon fejlett tercier szektorral rendelkező – országok, mint az Egyesült Államok vagy a földrajzi szempontból Európa perifériáján található Egyesült Királyság. (A szolgáltatásexportban az Egyesült Királyság a második, az Egyesült Államok a harmadik legfontosabb partnerünk, míg az importban pontosan fordított a két ország helyezése a rangsorban.) A tíz legfontosabb partnerünk többsége a szolgáltatások esetében is európai uniós ország, az Egyesült Államokon kívül még – a kivitelben ötödik, a behozatalban pedig kilencedik – Svájc számít fontos, de nem uniós partnernek.

 A külkereskedelmünk túlnyomó része, 2015-ben a termékforgalomnak közel négyötöde, a szolgáltatások kereskedelmének pedig nem egész háromnegyede a huszonhét európai uniós partnertagállammal valósult meg. Ebben a viszonylatban ráadásul számottevő többlet keletkezik: 2015-ben az aktívum az árufogalmat illetően 8,6 milliárd, a szolgáltatások esetében pedig 3,8 milliárd euró volt, amellyel egyidejűleg a többlet a teljes forgalmat tekintve sorrendben 8,1 milliárd, illetve 5,8 milliárd eurót tett ki.

HERZOG TAMÁS

631
2016/08/24

Sajátos haltelepítés

biológia, fajfenntartás, hal, kecsege, széles kárász

Az utóbbi száz év tájhasználata drasztikusan átalakította a Kárpát-medence természetes képét. Ez különösen igaz a vizes élőhelyekre és magukra a vizeinkre, amelyek ráadásul elszennyeződtek. Ennek következményeként, valamint az egyre több jövevény faj agresszív terjeszkedése miatt sok őshonos fajunk kipusztult vagy megfogyatkozott az állománya. Egykori legnagyobb halunkat, a vizát már csak a történelmi olvasmányokból ismerjük, s az ugyancsak tokféle kecsege is egyre ritkább. Remélhetőleg az utóbbi állományai – akárcsak a széles kárászéi – ismét gyarapodnak a NAIK Halászati Kutatóintézet irányította, tavasz óta tartó tudatos betelepítésekkel.

630
2016/08/24

Mesterséges csontszövet

A hét kutatója, biológia, csont, implantátum, interjú, őssejt

Az emberi szövetekhez teljes mértékben alkalmazkodó, beültethető csontszövetet hoztak létre magyar kutatók. A megoldás már nem csak laboratóriumban működik, hanem terápiaként is alkalmazható, mégpedig a világon először hazánkban. Ennek a fejlesztésnek elismeréseképpen vehette át Lacza Zsombor ortopéd szakorvos, az OrthoSera GmbH ügyvezetője és kutatási igazgatója december közepén a Gábor Dénes-díjat. Vele beszélgettünk a részletekről.

2016/08/24

Kiapadt tetterő

lélektan, pszichológia, stressz, társadalomtudomány, természet

Köztudott, hogy környezetünk hatással van lelkiállapotunkra, és ha erről esik szó, alighanem mindenkinek először a zsúfolt városi környezet és a szabad természet ellentéte jut az eszébe. Ez nem is csoda, hiszen valószínűleg mindannyian saját tapasztalatból tudjuk, hogy a természetben az ember általában életerősebbnek érzi magát, mint a szobában.

628
2016/08/24

Összehasonlító planetológia a Föld bolygóért

A hét kutatója, Bay Zoltán-díj, bolygó, csillagászat, interjú, Naprendszer, planetológia

A hazai űrkutatás területén elérhető legnagyobb szakmai elismerés a Bay Zoltán-díj, melyet az űrhajózás napján, április 12-én ad át az űrkutatást felügyelő miniszter. Idén Illés Erzsébet csillagász vehette át a kitüntetést közel hat évtizednyi munkásságáért. Az MTA CSFK Konkoly Obszervatórium nyugalmazott tudományos főmunkatársa szput­nyik­meg­fi­gye­lé­se­k­kel kezdte a pályáját, jelenleg főként összehasonlító bolygókutatással foglalkozik, ami rendkívül széleskörű háttérismeretet igényel.

627
2016/08/24

Evolúció a genomok szintjén

A hét kutatója, evolúció, genom, interjú, Lendület

Az utóbbi két évtizedben óriási mértékben felgyorsult a legkülönbözőbb élőlények genetikai tervrajzának megfejtése, a genomszekvenciák leolvasásának üteme. Ma már tízezernél is több szervezet genomja ismert. Mire lehet használni ezt a hatalmas adathalmazt? És hogyan függ össze mindez a rákkutatással? Erről beszélgettünk Szöllősi Gergely Jánossal, az ELTE Biofizikai Tanszékének kutatójával.

626
2016/08/24

Szerenád a nősténynek

Az év rovara 2016, biológia, ciripelés, Magyar Rovartani Társaság, rovar, tücsök

A Magyar Rovartani Társaság 2016-ban az Év rovarának a mezei tücsköt választotta. Bár az óvatos, gyors mozgású rovart az avatatlan szem nehezen látja meg, ciripelését szinte mindenki hallotta már.

625
2016/08/18

A mágnesesség vonzásában

A hét kutatója, fizika, interjú, Lendület, mágnesesség, malária, optika, orvosi diagnosztika

A modern technológiában egyre nagyobb szerepe van a multifunkcionális anyagoknak. Ezek optikai tulajdonságait tanulmányozza az MTA Lendület programja keretében Kézsmárki István a BME fizikusa, aki csoportjával innovációs díjat nyert június első hetében. Kutatócsoportjával már eddig is több olyan eredményt ért el, amelyek az információtárolás és az optikai kommunikáció területén hozhatnak világméretű áttörést a következő években. Így az orvosi diagnosztika területén is, ahol munkásságuk a malária korai felismeréséhez járulhat hozzá.

624
2016/08/18

Körrendeletek a tánctanításról

bál, mulatság, rendelet, tánc, társadalom, történelem, törvény, VERITAS

Régen a táncmulatságoknak és báloknak meghatározó szerepük volt a párválasztásban. A fiatalok magabiztosságát nagyban növelte, ha tánctudásukat szakavatott táncmestertől, nyilvános tánctanítás keretében szerezték meg. A tánctanítás és az össztánc azonban erkölcsrendészeti kérdéseket is felvetett: a kiadott belügyminiszteri körrendeleteket Hollósi Gábor, a VERITAS Történet­kutató Intézet tudományos főmunkatársa foglalja össze.

623
2016/07/19

Tűzhányók a semmi közepén

földtudomány, geológia, kína, Mandzsúria, tűzhányó, vulkán

Kína tűzhányói közül az egykori Mandzsúria területén található Wudalianchi-vulkánmezőn volt az egyik legfiatalabb kitörés alig 300 éve. A geoparkká minősített terület földtani értékei sok hasonlóságot mutatnak a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark értékeivel, mindkettő a monogenetikus vulkánmezők közé tartozik.