Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2017/08/17

Édesanyjáról nevezte el az új gombafajt

A hét kutatója, biológia, gomba, interjú, mikológia, pereszke

Rimóczi Imre tíz évesen csiperkét szeretett volna termeszteni az iskola pincéjében. Az akkor indult pálya során szinte végig gombákkal foglalkozott; ma már a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (a volt Kertészeti Egyetem) professzor emeritusa. Az elmúlt évtizedekben igyekezett minél teljesebben feltárni, dokumentálni és publikálni Magyarország gombavilágát. Munkája során kollégáival együtt egy, a tudomány számára új fajra is rábukkant, amit pusztai lágypereszkének nevezett el.

(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

– Mikor kezdődött az érdeklődése a gombák iránt?

 

– A gombák iránti lelkesedés nekem születési adottságom. Hogy lehet másként magyarázni azt, hogy egy felső tagozatos, 10 éves gyerek egy könyvesbolt kirakatát nézve édesanyjától egy gombatermesztéssel foglalkozó kis könyvecskét kér? Majd az általános iskola biológia szakkörében azzal őrjíti meg a biológiatanárt és az igazgatót, hogy három talicska lótrágyát visz le a pincébe csiperketermesztés céljából? Persze hogy nem termett meg rajta, hiszen tudjuk, hogy a komposztálás  azért összetettebb folyamat, és a csiperke nem lótrágyán él, hanem lótrágyából és más alapanyagokból előállítható komposzton. Ezt a tizenéves gyerek még nem tudta. Viszont a gombák utáni érdeklődésem azóta is megmaradt, annak ellenére, hogy középiskolában inkább a kémia kötött le. A lehetőséget, hogy a gombák irányába forduljak, Simon Tibor professzornak köszönhetem. Ő használta fel először – a lehető legpozitívabb értelemben – a nagygombák irányába mutató érdeklődésemet. Bevont a növény-társulástani vizsgálataiba, a társulások nagygombavilágának feldolgozásába. Ez végképp meghatározta a szakmai utamat. Az akkor még Kertészeti Egyetemnek nevezett intézmény Növénytani Tanszékére kerültem, a budapesti Ménesi útra, mert kellett egy gombákkal foglalkozó fiatal munkatárs. Ez 1971-ben történt, máig is itt tanítok és kutatok. Először termesztett gombákkal kezdtem foglalkozni. Ez is nagyon érdekes, mert amit általános iskolában akartam csinálni, azt az egyetemi doktori témám keretében megcsinálhattam, és ekkor már termett is a csiperke. A termesztett gombák körének a bővítése egy általános, nem csak magyar igény. Ebbe kapcsolódtam bele: meg akartuk valósítani az óriás pöfeteg termesztését. Ehhez nagyon sokoldalú biológiai, mikológiai vizsgálatok kellenek. A kandidátusi fokozatom (ami a mai PhD-nek felel meg) megszerzéséhez az óriás pöfeteg biológiáját, életét, életkörülményeit, természetes élőhelyeit, előfordulásait a kultúrterületeken foglaltam össze. Később a pöfetegek kutatásaiból egy könyvünk is megjelent Olaszországban.

– Ebben az időben egy másik irányban is elindította kutatásait: létrehozott egy adatbázist Magyarország nagygombáiról. Később az így létrejött ismeretrendszert a Gombaválogató című, eddig 11 kötetes sorozatban megosztotta a nagyközönséggel, saját készítésű fotókkal illusztrálva.

– Mintegy 20 évvel ezelőtt felkértek, hogy tekintsem át a hazánk erdeiben, rétjein előforduló legfontosabb ehető és mérgező gombákat, majd válogassak ki belőlük 150-et, egy könyvecskére valót, és mutassam be őket fotókkal illusztrálva. Így indult el a Gombaválogató sorozat, amely valóban ma már 11 kötetben több, mint 1 500 nagygombát tartalmaz. Ez valószínűleg közel felét teszi ki hazánk nagygombavilágának.

– Tehát nagyjából ennyi ismert faj fordul elő az ország területén?

– Pár százzal több, de az említett könyvsorozat 1 500-at tartalmaz. Tegyük hozzá nyugodtan a további 5-600 ismert fajt – még akkor is 2000-nél tartunk. Legalább 3 000, vagy annál több nagygombafaj biztosan előfordul Magyarországon, csak még nem fordultunk feléjük, nem volt, aki ezt kutassa, rendszerezze és ismertté tegye. Holott a környező országok nagygombavilágának a feltárása lényegesen előrehaladottabb. Tehát van mit pótolnunk, van mit felfedezni és Magyarország nagyon gazdag ebből a szempontból. Rend-kívül fájdalmas olyan külföldi gombás szakkönyveket forgatni, amelyekben egyes csoportoknál Magyarország területe fehér foltként szerepel. Holott tudjuk, látjuk, hogy ezen rendszertani csoportok nálunk is jelen vannak, csak sajnos...

Gyapjas tintagombák korosztályai a fiatal (kúp alakú) egyedektől az idős, tintásan elfolyó példányokig

(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

– Nincsenek róluk nemzetközi publikációk?

– Kevés a nemzetközi publikáció ezen a területen – ezen próbáltam javítani amikor a hazai nagygombákról összegyűjtött több tízezer adatomat egy Németországban, majd itthon is megjelent könyvben foglaltam össze. A fungisztika, azaz a nagygombák világának a leírása, feltárása bizony ma is napi feladat. Ezzel a feladattal birkózunk, természetesen figyelembe véve, használva a legmodernebb molekuláris alapú módszereket is. Azt, hogy egy pázsitban, egy szikes réten, egy alföldi vagy hegyvidéki tölgyesben milyen gombafajok vannak, ezt tisztán, világosan még ma sem látjuk. Pedig ezen információk nagyon sokat elmondanának az adott társulásról, tájról, vidékről, a környezetünk állapotáról. A gombák jelenléte, hiánya milliónyi természetvédelmi jelzésnek számít. Csak meg kell érteni a jelzéseket, ehhez pedig a mainál jobban meg kell ismerni a gombafajokat és elterjedésüket. Ezen a szinten állunk jelenleg, itt próbálunk a legtöbbet letenni az asztalra. Annak idején Simon Tibor professzorral és Bohus Gábor mikológussal (gombakutatóval) Magyarország alföldi területein – a Kisalföldön és a Nagyalföldön – dolgoztunk. Hasonló adottságú a tanszékünkhöz tartozó Soroksári Botanikus Kert is, amelynek igen-igen sajátságos homokpusztai növény- és gombavilága van. Több munkatársammal együtt erről írtunk egy könyvet, tavaly jelent meg.

– Néhány évvel ezelőtt talált egy, a tudományban korábban ismeretlen fajt, amit több kollégával együtt írt le. Hogy történt ez, hogy jutottak el a leírásig?

– A lágypereszkék nemzetsége egy nagyon kedves, szép, ismert csoport. Az orgoványi homokdombokon találtuk meg egy olyan faját, amely a tudományra nézve teljesen új. Egy nemzetközi kutatócsoport ugyanerre a következtetésre jutott a legmodernebb molekuláris szintű vizsgálódás alapján. A történet jól mutatja az ilyen típusú kutatások folyamatát. Előbb kimegyünk a terepre, megtaláljuk a fajt, utána következik a laboratóriumi összehasonlító vizsgálat, a fény- és  elektronmikroszkópos munka, majd ezek után a molekuláris szintű vizsgálat. Mindezek együttese adhat olyan eredményt, ami akár egy új faj felfedezése is lehet. Más kutatások a laborból indulnak ki és a természetben igazolódnak vissza. Mi azon vagyunk, hogy a természet legyen a kiindulópont, és onnan nyerjük az első információkat, melyeket később a mai legmodernebb, molekuláris szintű kutatási módszerekkel is megvizsgálunk. Az alkalmazott módszerek megfelelő aránya az, ami biztosítja a stabil, biztos tudományos előrelépést.

Az újonnan felfedezett pusztai lágypereszke (Melanoleuca juliannae)

 (RIMÓCZI IMRE FELVÉTELE)

– Hogyan nevezték el az új fajt?

– Magyarul pusztai lágypereszkének neveztük el. A pereszkenemzetség már jóval korábban ismert volt Európa-szerte; ebből különítették el a kutatók a lágypereszkék nemzetségét. Ebből következik a latin név első fele: Melanoleuca. Az új fajnak Melanoleuca juliannae lett a tudományos neve. Nem csak azért, mert a Julianna egy nemzetközileg ismert női név, de ez egyben édesanyám neve is, aki annak idején a gombák megismerésében, az első lépések során meghatározó segítséget nyújtott nekem.

 BAJOMI BÁLINT

 

736
2017/08/17

Királyi trófea

anarchia, gyilkosság, király, merénylet, történelem

Uralkodása éppen az anarchista merényletek időszakára esett, de I. Umberto a halálos fenyegetések és számtalan, a személye ellen elkövetett gyilkossági kísérlet ellenére sem volt hajlandó megerősíteni a köréje font biztonsági gyűrűt. Kikocsikázásai alatt rendszerint csak a szárnysegédje kísérte el, és ez a felelőtlenség törvényszerűen vezetett végül tragédiához.

735
2017/08/17

Egy tálból cseresznyézünk

bizalom, étel, étkezés, lélektani lelemények, pszichológia

Az étkezés eredendően közösségszervező, társas esemény: az ember jobban szereti, ha nem magányosan, hanem másokkal együtt fogyaszthatja el az ételt. Ám nemcsak az étkezéseknek, hanem maguknak az ételeknek is van összetartó erejük! Léteznek nemzeti ételek, sőt egyes vidékekre jellemző fogások, melyeket a valamilyen szempontból egy csoportba tartozók ismernek és többnyire szeretnek, míg a „kívülállók” talán még a nevét sem hallották. A hasonló ételek fogyasztásának szimbolikus jelentőségét mutatja az is, hogy egyes vallások híveinek együvé tartozása abban is megnyilvánul, hogy bizonyos ételeket mindannyian elutasítanak. De a mindennapokban is magától értetődő az ételválasztás szerepe: ha azt látjuk, hogy valaki ugyanazt eszi, mint mi, feltételezhetjük, hogy hasonló az ízlésünk, és ez máris közös, sőt piros pont lehet, ha esetleg kapcsolatba lépünk egymással.

734
2017/08/17

Rendteremtés a sáfrányok között

botanika, növény, sáfrány, tavasz, virág

A hétköznapi szóhasználatban a sáfrány hallatán általában a fűszerre, krókusz esetében pedig a kertekben kora tavasszal nyíló, feltűnő színű virágokra gondolunk. Valójában mindkét esetben a sáfrányok nemzetségének képviselőiről van szó. Tudományos nevük Crocus, melynek használata meghonosodott a magyar nyelvben. Néhány fajuk hazánkban is őshonos, így akár kora tavaszi kirándulásaink során is találkozhatunk velük.

733
2017/08/17

Kihívások a fúziós energiatermelésben

A hét kutatója, energia, fizika, fúzió, interjú, ITER, tokamak

„A fúziós energiafelszabadítás megvalósítása mindenesetre – bátran állíthatjuk – egyszersmindenkorra megoldaná az emberiség energiagondját;...” Ezt írta Simonyi Károly – még 1959-ben! A 100 esztendővel ezelőtt született tudós tiszteletére az MTA Székházában tudományos ülést rendeztek, ahol Pokol Gergő fizikus előadásában azokat a kihívásokat ismertette, amikkel meg kell küzdeni a kutatóknak ahhoz, hogy egyszer valóban fúziós energiaforráshoz jussunk. A BME Nukleáris Technikai Intézet Fúziós csoportjának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy ők milyen problémákkal foglalkoznak és hogyan próbálják megoldani ezeket.

732
2017/08/17

Fakó lemezestapló

fotó, gomba, hátlap, kép, tapló

A faanyagot lebontó taplófajok többségének termőrétege csöves szerkezetű. Lemezes termőrétegű taplókból kevés van, ezek közé tartozik a fakó lemezestapló (Lenzites betulina) is.

731
2017/08/17

Lyukas világ és a bombázó neutronok

Élet és Tudomány, fizika, interjú, részecske, történelem

Az Atomki kutatójaként a szén urántartalmának vizsgálatától indult, majd némi neutrongenerátorral kapcsolatos kaland után az atommag kutatásánál kötött ki Angeli István, a Debreceni Egyetem nyugalmazott professzora, aki élete egyik meghatározó élményeként tartja számon azt a több mint hetven évvel ezelőtti napot, amikor lapunkkal először találkozott. Az Élet és Tudomány egyik első olvasójával, terjesztőjével és kritikusával a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszék épületében lévő dolgozószobájában beszélgettünk.

730
2017/08/17

Léteznek már kiborgok?

A hét kutatója, agykutatás, C. elegans, interjú, kiborg, KOKI

Minden évben megrendezik az agykutatás nemzetközi hetét, a Brain Awareness Weeket – idén Budapesten március 17-én és 18-án kerül sor az eseménysorozatra az ELTE-n. A rendezvény középpontjában a játék és az agy kapcsolata áll majd. Az egyik hazai szervező, Balázsfi Diána az MTA támogatásával a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) útjára indított Rendszer-Neurobiológia Lendület Kutatócsoport munkatársaként dolgozik.

729
2017/08/14

Mobilapp vezet el Eger titokzatos hőséhez

applikáció, Eger, informatika, program, történelem

Nem mindennapi kalandban lehet részünk, ha idén nyáron Eger városába látogatunk: július közepétől indul a hőskeresés! A legújabb Mistory történetben a város titokzatos hősének keresésére indulhatunk, és járhatjuk be a játék során a történelmi város legszebb pontjait.

728
2017/06/01

Paul Valérytől a vaudeville-ig

francia, irodalom, kultúra, magyar, rádió, történelem

A trianoni békeszerződés hosszú időre meghatározta Magyarország és Franciaország kapcsolatát. Az 1925-ben indult Magyar Rádió műsorpolitikájában a magyarok tudatában akkor még élénken élő, a franciákkal szembeni „gyanakvás” volt az uralkodó gondolkodásmód éveken át. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem, vagy csak alig hangzott el a budapesti stúdióból francia vonatkozású összeállítás, szemelvény, irodalmi mű vagy bármilyen, Franciaországgal kapcsolatos műsoranyag. De nem csak nálunk volt ez így!