Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2016/01/27

Rossz időben jó helyen

időjárás, lélektan, lélektani lelemények, meteorológia, munka, társadalom

Az időjárás sok tekintetben hatással van mindennapi életünkre, és itt nemcsak arról a közismert tényről van szó, hogy a fronthatások befolyásolják reakcióidőnket vagy figyelmünk hatékonyságát. Kevésbé köztudott jelenség például, amit több lélektani kutatás is jelzett: napsütéses időben az emberek több borravalót adnak, mint amikor esik.

Nézőpontok (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

Ha azt állítanánk, hogy a jó és a rossz idő befolyásolja az ember munkavégzésének hatékonyságát, akkor mit gondolna a kedves Olvasó, milyen összefüggésről van szó? Ha Ön arra tippel, hogy szép időben jobban megy a munka, akkor egy véleményen van az emberek 82%-ával. És nagyjából ugyanennyien gondolják azt is, hogy ha kellemetlen, csapadékos az idő, akkor kevésbé hatékonyan dolgozunk. Legalábbis ez derült ki a Harvard Egyetem kutatója, Jooa Julia Lee és két munkatársa felméréséből, melyben mintegy kétszáz embert kérdeztek meg. Ami az okokat illeti, az általános vélekedés az, hogy szép időben jobb a hangulatunk, ezért lelkesebbek vagyunk, míg a rossz idő lelombozza az embert.

 A kutatóknak azonban kételyeik voltak a közvélekedés megalapozottságát illetően, ezért úgy döntöttek, a gyakorlatban vizsgálják meg, milyen összefüggés van az időjárás és a munkateljesítmény között. Kutatásuk egyik helyszíne egy Tokióban működő bank volt. Az intézmény nyilvántartása lehetővé tette, hogy Lee és munkatársai visszamenőleg megvizsgálják, egy két és fél éves időszak alatt naponta hány jelzálogkölcsön ügyet intézett el a bankban ezzel foglalkozó valamivel több mint száz munkatárs. A vizsgált időben közel 600 ezer igénylést dolgoztak fel a banki alkalmazottak, akik olyan irodában dolgoztak, amelynek ablakain keresztül mindig jól lehetett látni, hogy milyen kint az idő. A kutatók az elintézett ügyek számát napi bontásban összevetették a meteorológiai adatokkal, és azt tapasztalták, hogy szép időben a munkateljesítmény 1,3%-kal csökkent! Lehetséges volna, hogy a kellemes napsütés nem segíti, hanem hátráltatja a munkavégzést?

 Lee és munkatársai egy kísérlettel is megpróbálták ellenőrizni a jelenség létét. Márciusban, amikor földrajzi területenként is eléggé változékony az idő, több mint 300 személy bevonásával online kutatást végeztek. A jelentkezők feladata az volt, hogy minél több hibát felfedezzenek egy rövid, ám 26 elírással megtűzdelt szövegben. A kutatók pontosan mérték a feladat elvégzésére fordított időt, és azt, hogy hány elírást sikerült felfedezni. A résztvevőktől azt is megkérdezték, milyen az idő ott, ahol éppen tartózkodnak. Az eredmények megerősítették a sejtéseket: azok, akik úgy dolgoztak, hogy közben szép idő volt odakint, sokkal kevésbé voltak hatékonyak: több időre volt szükségük a hibák felfedezéséhez.

 A jelenség magyarázata Lee és munkatársai szerint egyértelműen az – és ezt további vizsgálataik alá is támasztották –, hogy kellemes, szép, napsütéses időben az embereknek akaratlanul is sűrűn eszébe jut, hogy milyen jó lenne most nem egy szobában ülni, hanem kint lenni a szabadban. A gondolatok elkalandoznak – és ez bizony megtöri az összpontosítást, eltereli a figyelmet az éppen végzett feladatról. Az pedig jól ismert, és magától értetődő tény, hogy az összpontosítást igénylő feladatok végzése során a teljesen más tartalmú gondolatok felbukkanása rontja a munka hatékonyságát. Rossz időben viszont egy iroda nagyon is jó hely, és ilyenkor könnyebb az éppen végzett feladatra figyelni, hiszen szakadó esőben nyilvánvalóan kevésbé csábítanak a szabadban végezhető tevékenységek.

 MANNHARDT ANDRÁS

544
2016/01/27

Gyógyszermaradványok a Dunában

A hét kutatója, Duna, gyógyszer, interjú, szennyezés, víz

A gyógyszeripar világszerte dollármilliárdokat termelő iparág – az emberiség pedig tonnaszámra fogyasztja a különböző gyógyító tablettákat. Sajnos ezek hatóanyagai vagy bomlástermékei elfogyasztás után a szervezetből kiürülve a szennyvíztisztítókba jutnak, majd belekerülnek a felszíni vizeinkbe, és veszélyeztetik ivóvízbázisainkat is. Erről a problémáról kérdeztem Záray Gyulát, aki az ELTE egyetemi tanára, az ELTE Környezettudományi Kutató­központ vezetője és az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos tanácsadója.

543
2016/01/21

Gördülő kövek a Marson

A hét kutatója, élettelen természettudomány, Gale-kráter, gömböc, interjú, kavics, , Mars, marskutatás, matematika, űrkutatás

Több tíz kilométert utazhattak egy ősi marsi folyó medrében azok a kavicsok, amelyeket néhány éve a Curiosity marsjáró felvételein pillanthattunk meg. Vándorlásuk történetét egy új matematikai modell és rengeteg földi kísérlet segített megérteni. Ezt a modellt a Gömböc egyik atyja, Domokos Gábor akadémikus, egyetemi tanár (BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék) dolgozta ki csoportjával, akiknek kutatását az OTKA és a Korányi Imre-ösztöndíj is támogatta. A tudományos újdonság jelentőségét mutatja, hogy a Nature lapcsalád egyik tagja is beszámolt róla, és a hír bejárta a világsajtót.

542
2016/01/21

Lápok földjén

botanika, Észtország, láp, növény, ökológia, , utazás

Észtország kicsiny területe ellenére igencsak bővelkedik védett térségekben, amelyeknek legfőbb jellegzetessége a legutóbbi glaciális korszak jégvájta, de idővel feltöltődött és elmocsarasodott sekély tavaiban kialakult lápvidék. Az ország egyötödét tőzeglápok borítják.

541
2016/01/21

Ki a főnök, a stressz vagy ön?

egészség, lélek, munka, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, stressz

A lelki egészség a mindennapok erőforrása. Sok más egyéb mellett ez is elhangzott az Üzleti Gondolkodók Klubja által szervezett Stresszkonferencián. Az eseménynek a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum adott otthont, ahol a Selye János munkásságát bemutató ideiglenes tárlat is megtekinthető, meghosszabbított nyitvatartással januárig.

540
2016/01/21

Sebességhatáron innen és túl

autó, közlekedés, lélektani lelemények, pszichológia, sebesség, sebességhatár, szabály, társadalom

A közlekedők viselkedésének tanulmányozása során ausztrál pszichológusok arra figyeltek fel, hogy az iskolák környékén, ahol 40 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, bizonyos autóvezetők sokkal nagyobb valószínűséggel esnek a gyorshajtás bűnébe, mint mások. S ami igazán különös: elég nagy valószínűséggel előre meg lehet jósolni, hogy kik lesznek ezek az autóvezetők. No, nem autómárka, életkor vagy pszichológiai profil alapján, hanem egy egyszerű forgalmi eseményre alapozva: meg kell-e állniuk a sofőröknek a piros lámpánál a sebességkorlátozás zónáján belül.

539
2016/01/21

Lövések a zenepavilonban

Amerikai Egyesült Államok, anarchista, McKinley, merénylet, társadalomtudomány, történelem

1901. szeptember 6-án a buffalói Pánamerikai Kiállítás megnyitóján Leon Frank Czolgosz egy automata pisztollyal két lövést adott le a közvetlenül vele szemben álló amerikai elnökre. A 28 éves férfi az anarchista ideológia megszállottjaként így akart igazságot szolgáltatni és egy jobb világot teremteni a századforduló Amerikájában.

538
2016/01/21

Baktériumok bevetésen

A hét kutatója, biológia, interjú, kármentesítés, mikrobiológia, ökológia, szennyezés

Idén nagy port vert fel a médiában a budapesti Illatos út ügye: több ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot találtak a Budapesti Vegyiművek magára hagyott telephelyén. A hordók egy részét már elszállították, de a talajban még mindig ott a szennyezés, és a közeli lakóházakból vett pormintákban is kimutatták az egészségre veszélyes DDT-t. Hasonló botrány tört ki a Hortobágyon is. Mit lehet tenni ilyen esetekben? És hogy jönnek a képbe a baktériumok? Erről kérdeztük Márialigeti Károlyt, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék egyetemi tanárát.

537
2016/01/14

A földrajz országismerete

földrajz, Magyarország, társadalom, történelem, XIX. század

A modern tudományosság XIX. századi megszületése Magyarországon egybeesett a nemzet- és államépítés folyamatával. A nemzetépítés és a tudományok diskurzusa közötti összefüggéseknek, illetve a tudományok és a művészetek professzionalizálódásának a feltárására Dávidházi Péter és Gyáni Gábor akadémikusok vezetésével 2013 szeptemberében Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a XIX. századi Magyarországon néven kutatócsoport alakult a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központjában.

536
2016/01/14

Magyarország geokémiai atlasza

A hét kutatója, atlasz, földtudomány, geokémia, interjú, Magyarország, OTKA

Magyarország geokémiai atlaszának összeállítása nem csak tudományos szempontból fontos. A talaj összetételének megismerése az ökológia, a biológia, a mezőgazdaság és a nyersanyagkutatás számára is hasznos, sőt áttételesen még az európai jog számára is szolgál tanulságokkal. Az atlasz összeállítása főként Fügedi Ubulnak, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársának köszönhető. Vele beszélgettünk a részletekről.