Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/11/21

Képesség az áldozatvállalásra

áldozatvállalás, biológia, lélektan, lélektani lelemények, motiváció, párkapcsolat, pszichológia, társadalomtudomány

Laci és Anna együtt élnek. Egy nap Anna arra kéri párját, hogy segítsen neki befejezni egy munkát, amelyet másnap le kell adnia. Lacinak azonban más tervei voltak estére: a tévében izgalmas focimeccset közvetítenek. A helyzet tipikus – a párkapcsolatokban gyakran előfordul, hogy az egyik fél választás elé kerül: csinálja azt, ami számára közvetlen örömöt jelent, vagy hozzon áldozatot, és inkább tegyen valami olyat, ami partnerének érdekeit, illetve a kapcsolat erősítését szolgálja. Érdekes lélektani kérdés: kik azok, akik nagyobb valószínűséggel fognak áldozatot hozni?

  Adáshiba (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

Két holland kutató, Tila M. Pronk és Johann C. Karremans szerint az áldozatvállalásban nemcsak annak lehet szerepe, hogy az emberek jól érzik-e magukat egy kapcsolatban és motiváltak-e annak fenntartására. Létezik egy egészen más szempont is: nem mindenki alkalmas egyformán az áldozatvállalásra! Van, akinek nagyobb tehetsége van hozzá, és van, akinek kisebb. A kutatók egyik kísérletében, melyet a Personal Relationships című folyóiratban ismertettek, 30 együttélő, heteroszexuális pár vett részt. A pár két tagja mindig együtt érkezett a laboratóriumba, ám ott két külön helyiségben ültették le őket egy-egy számítógép elé. A kísérlet elején a résztvevőknek meg kellett oldaniuk a „kettővel vissza” nevű feladatot. Ennek lényege, hogy a számítógép képernyőjén egymást váltva számok jelennek meg, és a „játékosnak” meg kell állapítania, hogy az éppen a képernyőn levő szám megegyezik-e a kettővel korábban látott számmal. Később, egy másik feladat során a résztvevőknek hosszú perceken át betűkből és számokból álló értelmetlen jelsorokat kellett begépelniük (az egyik sorozat például ez volt: 7s4eww9vYLzIvv9N2Vyg). A résztvevők úgy tudták, hogy amíg ők gépelnek, addig párjuk a másik helyiségben egy szórakoztató filmet nézhet, amint azonban bejelentik, hogy elegük van a gépelésből – ezt bármikor megtehették –, párjuk számára a filmnézés véget ér, és át kell venniük a gépelési munkát.

 A két feladatnak látszólag semmi köze egymáshoz, ám mégis erős összefüggés mutatkozott közöttük: akik jobb teljesítményt nyújtottak a „kettővel vissza” játékban, azok lényegesen hosszabb ideig voltak hajlandók végezni az unalmas feladatot annak érdekében, hogy párjuk filmet nézhessen. A kutatók pontosan erre számítottak, ugyanis a „kettővel vissza” játék az úgynevezett végrehajtói kontroll gyakran alkalmazott mérőeszköze. A végrehajtói kontroll többféle kognitív folyamatot foglal magába, melyeknek lényege hasonló: az ember képes a figyelmét tudatosan irányítani, képes eldönteni, mi a fontos információ, és képes a lényegtelent figyelmen kívül hagyni. Akikben hatékonyan működik a végrehajtói kontroll, nemcsak az adott pillanatban lényeges és lényegtelen számok között tudnak eredményesen különbséget tenni – ez a képesség az első feladatban jó teljesítményt eredményezett –, hanem általában is mérlegelni tudják, hogy mi a fontos számukra. A hosszabb távon jelentkező, fontosabb előnyök érdekében (amilyen például egy kapcsolat erősödése) képesek lemondani az azonnali örömöt jelentő, kisebb jelentőségű tevékenységekről, s így hajlamosabbak az áldozatvállalásra is. Valószínűleg sokan vannak, akik szeretnék sokáig fenntartani párkapcsolatukat, de valahogy mégsem képesek rá: gyenge a végrehajtási kontrolljuk, és ezért rosszul döntenek az apró, mindennapi, ám a kapcsolat hosszú távú sikerét mégis erősen befolyásoló választási helyzetekben.

 MANNHARDT ANDRÁS

 

349
2014/11/20

Zrínyi Miklós korszerűsége

előadás, esemény, konferencia, történelem, Zrínyi Miklós

Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulója alkalmából (a költő és hadvezér 1664. november 18-án hunyt el vadászbalesetben) az Egri Vár Napjához kapcsolódóan, a Dobó István Vármúzeum szervezésében konferencián idézték fel a XVII. század közepének magyarországi ostromait és hadi eseményeit.

348
2014/11/19

A 38. Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny

biológia, Kitaibel, környezetvédelem, középiskola, verseny

E versenyt a Földművelésügyii Minisztérium, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara – Mosonmagyaróvár, a TermészetBúvár folyóirat, a Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium gondozásában, valamint az Élet és Tudomány Szerkesztősége médiapartnerségével hirdetjük meg.

347
2014/11/18

Denevérkutatás a várpalotai lőtéren

biológia, denevér, lőtér, natura 2000, ökológia, várpalota

A denevérek megfigyelése az egyik legizgalmasabb kihívás az emlőskutatásban. Rejtőzködő életmódjuk miatt sok helyről még igen kevés információval rendelkezünk róluk. Ez nem csupán a hatalmas kiterjedésű trópusi, hanem egyebek között az európai, így a hazai erdőterületek esetében is igaz.

346
2014/11/10

Ha ló nincs, a szamár is jó

, régészet, szamár, történelemtudomány

Bizony, és ha szamár sincs? Magad uram, ha szolgád nincs! Kinek nincsen kocsija, gyalog megyen Pestre.

345
2014/11/07

Ebola-diagnosztika Afrikában

A hét kutatója, Afrika, biológia, ebola, epidemiológia, interjú, járvány, járványtan, OEK

Pályi Bernadett, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Hepatitisz- és Herpeszvírus Osztályának virológusa július végétől augusztus végéig dolgozott a nyugat-afrikai Guineában, ahol a beérkező, ebolagyanús vérminták vírusdiagnosztikai munkáit végezte. A központban működő, Közép-Európában egyedülálló Nemzeti Biztonsági Laboratórium – több nemzetközi kutatócsoporttal is együttműködve – egyaránt részt vesz a most terjedő Ebola-vírus betegséget előidéző folyamatainak kutatásában, a gyógyulást kísérő immunológiai mechanizmusok azonosításában, valamint az Ebola ellen kifejlesztett kísérleti gyógyszerek állatokon történő tesztelésében.

344
2014/11/06

A második neolitikus forradalom

kronológia, OTKA, régészet, rézkor, történelem

A régészettudományban nincs egységes nevezéktan. Kronológiai sarokpontok kérdésében és olyan régészeti kultúráknál, amelyek több ország területén is megtalálhatók, fontos lenne egységességre törekedni a kutatás nemzetközi összehangolása miatt. Ez azonban csak többé-kevésbé szokott megvalósulni. A siker pedig gyakran éppen ezen múlhat.

343
2014/11/05

Varangy a kristálybarlangból

béka, biológia, csontváz, élő, hüllő, lelet, paleontológia, Szársomlyó, varangy

A jégkori lelőhelyek jószerivel a paleontológia „bölcsődéinek” számítanak a földtörténeti kortáblán, ám annál szebb maradványokat rejthetnek magukban. Cikkünk főszereplője, a Dél-Dunántúlon az idei esztendőben felfedezett részleges békacsontváz is egy ilyen helyszínről került elő. A kétéltűmaradványt befoglaló kőzet pedig valóságos csonttemető, a biológia sokfélesége vetekedhet egy herpetológiai gyűjteménnyel.

342
2014/11/03

Földtudományos forgatag

élettelen természettudomány, földtudomány, geológia, program, vásár

2014. november 8–9. 10.00–18.00 óra Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Díszterem 1143 Budapest, Stefánia út 14 A rendezvényen bemutatkoznak a földtudományi kutatással foglalkozó intézményeink, megismerkedhetnek ásványkincseinkkel, a klímaváltozás nyomaival a kőzetekben, a földtani veszélyforrásokkal, a földet vizsgáló geofizikusok különleges eszközeivel, a szénhidrogén-kutatás érdekességeivel.

341
2014/10/31

Aktív vulkánkutatás vulkáni aktivitás nélkül

A hét klutatója, élettelen természettudomány, földtudomány, interjú, OTKA, vulkán

Hazánk nem nevezhető vulkanológiai nagyhatalomnak, aminek egyik oka az lehet, hogy nincs működő vulkánunk. Ennek ellenére aktív kutatás zajlik térségünkben. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a Kárpát-medence területén végeznek világviszonylatban is újszerű és figyelemre méltó kutatásokat. Harangi Szabolccsal, a csoport vezetőjével a tudományos eredményeken kívül a vulkanológia társadalmi hasznosságáról beszélgettünk, és kitértünk arra is, hogy tűzhányóink felébredhetnek-e álmukból?