Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/09/18

Képzelt tulajdon

lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány, vásárlás

A kereskedelemben nagyon fontos, hogy valamiféle érzelmi kapcsolat alakuljon ki az eladni kívánt termék és a reménybeli vásárló között. Ha ugyanis sikerül kialakítani ezt a viszonyt, máris megnő a valószínűsége, hogy a vevő meg fogja venni az árucikket. Megfigyelések azt mutatják, hogy ha a vásárlók kézbe vehetik, megérinthetik a boltban a termékeket, akkor jobb eséllyel döntenek a megvásárlása mellett még akkor is, ha a tapintással semmiféle lényeges információhoz nem jutnak hozzá. Hiszen egy gyümölcs vagy egy törölköző megtapintása sokat elárul az áru minőségéről, de mondjuk egy bögre esetében az érintés nem nyújt új ismeretet – a hatás mégis jelentkezik. Vajon miért?

  Szerencse (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

 Két amerikai kutató, Joann Peck és Suzanne B. Shu feltételezése szerint az rejlik a háttérben, hogy ha megfogunk egy terméket, akkor egy kicsit már birtokba is vesszük, s ez fontos lépés a vásárlási döntés felé. Peck és Shu a Journal of Consumer Research című folyóiratban közölt tanulmányukban ismertetik egy kísérletüket, amelyben 231 egyetemi hallgató vett részt. A kutatók a diákokat egyesével beinvitálták egy helyiségbe, és leültették őket egy asztal mellé, amelyen az alanyoktól mintegy fél méter távolságra egy bögrét helyeztek el. A diákok felének azt mondták, ne érintsék meg, a többieket viszont kifejezetten felszólították, hogy vegyék kézbe a bögrét. Mindkét csoport egyik felét arra kérték, képzeljék el, hogy hazaviszik a terméket. Gondolkodjanak egy percig azon, hol helyeznék el a bögrét lakásukban, mikor használnák, hogyan illesztenék be mindennapjaikba. A többi résztvevőnek azonban nem kellett elképzelnie, hogy a bögre az övé.

 A kutatók ezután egy rövid kérdőívvel felmérték, hogy a kísérlet résztvevői mennyire érzik magukénak a bögrét. Az e célra készült minitesztben az egyik állítás például így hangzott: „Úgy érzem, ez az én bögrém”, s a válaszadóknak 1-től 7-ig terjedő pontozással kellett meghatározniuk, mennyire értenek egyet ezzel és a többi, hasonló tartalmú kijelentéssel. Végül pedig a diákoknak meg kellett becsülniük a bögre értékét is: vajon mennyi lehet az ára 0 és 9 dollár között?

 A résztvevők ugyanezt a procedúrát nemcsak a bögrével, hanem egy játékszerrel, egy hosszú, sűrűn tekeredő rugóval is elvégezték, melyet magyarul lépcsőn járó rugónak szoktak nevezni.

 Az eredményekből kiderült, hogy a tárgyak megérintése, valamint birtoklásuk elképzelése egyaránt lényegesen megnövelte a tulajdonosi érzést. A kettő azonban nem adódott össze, azaz a birtoklás elképzelése és az érintés együtt nem eredményezett erősebb hatást, mint a két körülmény önmagában. Fontos eredmény volt az is, hogy a kézbevétel és a birtoklás elképzelésének hatására nemcsak a tulajdonosi érzés növekedett meg, hanem ezzel együtt a résztvevők értékesebbnek is ítélték a termékeket.

 Mindez arra utal, hogy az érintés „varázsereje” – legalábbis részben – abban rejlik, hogy ha valaki fizikai kapcsolatba kerül egy áruval, észrevétlenül már el is kezd kialakulni benne a birtoklás érzete. No persze a kereskedelemnek vannak olyan területei – például az internetes áruházak –, ahol a termékek megérintésére nincs lehetőség. Ilyen helyzetben eredményes fogás lehet, ha a leendő vásárlót felszólítják, képzelje el, milyen lenne birtokolni az adott terméket, ez ugyanis Peck és Shu kísérletének tanúsága szerint ugyanolyan hatásosan elkezdheti kiépíteni a tulajdonosi érzést, mint az árucikkel való fizikai kapcsolat.

MANNHARDT ANDRÁS

 

 

305
2014/09/17

A hazai informatika történetéről

A hét kutatója, élettelen természettudomány, informatika, interjú, társadalomtudomány

Azt senki sem tagadhatja, hogy az informatika teljesen megváltoztatta világunkat. Ez a nagyhatású tudomány pedig már nem fiatal – indokolt, hogy eddigi története maga is kutatás tárgya legyen. Az informatika története ráadásul részben a megvalósult sci-fi története is. Képes Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum osztályvezetője maga is sci-fi író. Így aztán igazán autentikus szakemberrel beszélgethettünk az informatika hazai történetének kutatásáról.

304
2014/09/17

Interjú Szalai Tamással

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, interjú, szupernóva

A szupernóva-robbanások során pillanatok alatt annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt kisugároz. A robbanást követően olyan egzotikus égitestek jöhetnek létrem, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem csak e különleges események részleteit ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a pusztuló csillagok hogyan segíthetik más csillagok születését.

303
2014/09/17

Mikor csalunk az iskolában?

A hét kutatója, Hősök Tere, interjú, pszichológia, társadalomtudomány

Orosz Gábor pszichológussal sokfelé találkozhattunk mostanában a médiában, ő ugyanis a világhírű szociálpszichológus, Philip Zimbardo által útjára indított Hősök Tere-kezdeményezés magyarországi programjainak egyik fő szervezője és aktivistája. Az ELTE PPK Pszichológiai Intézetében és az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében kutató szakembert az iskolai csalások pszichológiai hátteréről, a diákjaival végzett munkájáról és a már eddig is rendkívül sikeres Hősök Tere-kezdeményezés jövőjéről kérdeztük.

302
2014/09/16

Őrségi mesevilág

Balassi Kiadó, könyv, könyvtermés, néprajz, őrség, társadalomtudomány

Az átfogó néprajzi kutatások alapján az Őrség egyike a Kárpát-medence leggazdagabb tájegységeinek, már ami a meséket és hiedelem-mondákat illeti. Kötetünk rendkívül igényes tudományos mű, egyben élvezetes olvasmány, ami eléggé ritka párosítás.

301
2014/09/16

Naplójegyzetek a vészkorból

Fenyő Miksa, könyv, könyvtermés, napló, Park Kiadó, történelem, XX. század

Fenyő Miksa, a Nyugat alapítója, a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezérigazgatója, a legnagyobb magyar költők és írók barátja és mecénása, 1944 elejétől tíz hónapon át bujkált először egy ma is álló budai lakásban, majd Pesten. A magyar nyelvbe, kultúrába beágyazódva élte mindennapjait, soha nem tartotta magát zsidó embernek, amíg a zsidó törvények – legnagyobb megdöbbenésére – nem nevezték annak.

300
2014/09/16

Térköves út a kavicsösvényhez

antropológia, biológia, élettudomány, előember, könyv, könyvtermés, reprint, Samu, vértesszőlős

A Kavics Ösvény című könyvet Vértes László ősrégész írta a nevével összefonódó vértesszőlősi emberős- lelet és telephely kutatásáról. „Sámuel” – és nem a Vértes egykori lakását díszítő kelet-afrikai fekete faszobor, a „Samu” – tarkócsontjának felfedezése 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján történt. Az 1963 és 1968 között végzett ásatások akkoriban szenzációnak számítottak.

299
2014/09/16

Posztmodern szabadság

filozófia, könyv, könyvtermés, lázadás, Publikon Kiadó, társadalomtudomány

Milyen világban élünk és „merre tart az emberiség”, egyáltalán milyen a ma embere és társadalma? Erről szól és ezért érdekes, bár nem könnyű olvasmány ez a könyv. Szerzője, Barcsi Tamás az euro-atlanti világban az utóbbi bő fél évszázad addig rendhagyó társadalmi jelenségeit értelmezi a kor elméleti – szociológiai, pszichológiai, filozófiai stb. – irodalmát áttekintve. S ez a forrásanyag hatalmas, a rá vonatkozó bibliográfia több mint nyolc, a szépirodalmi hivatkozásokkal tíz oldalt tesz ki a könyv végén.

298
2014/09/12

Asszonyi hősiesség a XVI-XIX. századi magyar irodalomban

irodalom, nők, OTKA, társadalomtudomány, történelem

Irodalmunkban és képzőművészetünkben a bátor, vitézszívű nők a magyar történelem tiszteletreméltó képviselőiként jelennek meg a kora újkortól kezdve. Miként szolgálták történeteik és képi ábrázolásaik az ismeretterjesztést, a példaadást, s a női öntudat és hivatástudat kialakítását?

297
2014/09/11

Jótékonyság egy igazságos világban

igazság, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány

Lélektani értelemben a világ igazságosságába vetett hit annak a vélekedésnek az elfogadását jelenti, mely szerint az ember az életben általában megkapja, amit megérdemel – legyen az jutalom vagy büntetés –, illetve ami történik vele, azt meg is érdemelte. Amint arról az évek során már szó esett ebben a rovatban, az emberek különböznek a tekintetben, hogy mennyire hisznek a világ igazságosságában. Mert valamilyen mértékben mindenki hisz benne! Lehet ugyan, hogy a „mindenki azt kapja, amit megérdemel” törvénye kissé naivan és meseszerűen hangzik, mégis nagyon fontos hitet tükröz: azt, hogy a világ történéseiben van logika. Ezt valamilyen mértékben mindenki elfogadja, az egyének között csak abban van eltérés, hogy ki mennyire látja szorosnak az összefüggést a tettek és a következmények között.