Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/09/25

Nagy kávétermelők és intenzív fogyasztók

adatok és tények, kávé, statisztika

Bár a kávéfogyasztás a mohamedán világban a XVI. század végéig elterjedté vált és a meghódított területek lakói is ismerték, a magyar lakosság mégsem vette át ezt a fogyasztási szokást, az csak jóval később, már nyugat-európai hatásra jelent meg hazánkban. A kávé elterjedésének kezdeti időszakára jellemző, hogy a fogyasztás meglehetősen kiegyensúlyozatlan volt, a vidék népessége nemigen fogyasztott kávét, ellenben a városiak – különösen, akik megengedhették maguknak – nagy mennyiségben itták. A XIX. század végéről, 1884-ből származó statisztikai adataink szerint a városi népesség éves átlagos fogyasztását 3,3 kilogrammra becsülték, ami magasabb, mint a mai országos átlag!

A kávétermesztés fogalma a köztudatban összefonódik Brazíliával, jóllehet a kávécserje afrikai eredetű. Kávékészítésre két faj, a Coffea arabica és a Coffea robusta termését használják, és mindkettőnek számtalan fajtája és változata létezik. Az előbbi Etiópiából származik, zamatosabb és jóval kedveltebb cserje, az utóbbi – amely Angola, illetve Kongó atlanti-óceáni partvidékéről ered – koffeintartalma körülbelül kétszerese az arab kávénak és kevésbé igényes növény. Ennek ellenére a Coffea robustát kisebb mennyiségben termesztik, elsősorban Nyugat-Afrikában, Indonéziában és Vietnamban, a többi kávétermelő országban nagyrészt Coffea arabica-ültetvények találhatók: az utóbbi adja az összes kávétermelés több mint 60 százalékét (korábban még nagyobb részét).

 A déli országok a hetvenes évektől nagymértékben növelték a mezőgazdasági termékek exportját. Az elmúlt évtized közepéig a kávétermesztés a duplájára emelkedett. Ma több mint hetven ország termeszt kávét. Ázsia részaránya a világ termelésében szinte folyamatosan emelkedő volt, míg Afrika szerepe csökkent, miközben Latin-Amerika végig megőrizte vezető helyét. A kávé évi termelése 2012-ben megközelítette a 9 millió tonnát. A legnagyobb kávétermelő országok ma: Brazília, Vietnám, Indonézia és Kolumbia. Az összes termelés 58 százaléka származik Dél- és Közép-Amerikából, 30 százaléka Ázsiából, 11 százaléka Afrikából. Óceánia részesedése mindössze 1 százalék.

 A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adatai szerint 52 nagy kávéexportőr országban összesen 26 millió ember dolgozik a kávészektorban, ebből legtöbben, 8 millióan Brazíliában.

 Forrás: FAO

 A kilencvenes évek második felében a termelés növekedésének mértéke meghaladta a fogyasztásét, ami kávéválságot okozott, a kávéárak meredeken estek – a ICO kompozit árindikátora szerint 1995 és 2001 között mintegy egyharmadára. A kávétermelés ugyanezen idő alatt 24 százalékkal, míg a fogyasztás az importáló országokban csak néhány százalékkal emelkedett. A válság különösen azokat a termelő országokat érintette érzékenyen, amelyek exportjának jelentős részét a kávé teszi ki. A válság megoldásához végül egy olyan program járult hozzá, amely célul tűzte ki az exportáló országok fogyasztásának élénkítését, az organikus és különleges minőségű kávék piacának erősítését, illetve a kínai kávépiac fejlesztését.

 A Nemzetközi Kávészervezet adatai szerint a világ teljes kávéfogyasztása 2008–2012 között mintegy 6 százalékkal emelkedett és a fogyasztás bővülését elsősorban nem az importőr országok hagyományos és feltörekvő kelet-európai piacai hozták, hanem a termelő országok saját fogyasztásának emelkedése (előbbié alig 2 százalék, utóbbié mintegy 13 százalék volt a négy év alatt). 2012-ben az összes fogyasztás már több mint egyharmada a termelő országokban valósult meg.

 Az egy főre jutó fogyasztás az importáló országok között valamelyest szintén nőtt az elmúlt években, 2012-ben átlagosan 4,3 kilogramm volt (az uniós országok átlaga ennél valamivel nagyobb, évek óta 5 kilogramm körül stagnál). Az ICO adatai szerint Európában a legtöbb kávét az északi országokban, Ausztriában és Németországban fogyasztják. A magyarok egy főre jutó kávéfogyasztása – mind az ICO importértéken alapuló számítása, mind a magyar háztartásstatisztika adatai szerint – töredéke a legmagasabb fogyasztású országokénak, a háztartásstatisztika módszertana szerint 2 kilogramm körüli.

KOVÁCS BENEDEK

 

308
2014/09/23

Amikor az istenek megszülettek

régészet, Sarlós isten, szobor, Tiszai kultúra, történelem

Akkor hát, mikor születtek? Amikor az emberiség. Puff neki, most jól megaszontam. Ott vagyunk, ahol a part szakad, a tyúk meg a tojás dilemmájánál.

307
2014/09/22

Hogyan kerülte el Varsó sorsát?

de Gaulle, francia, Párizs, történelem, világháború

A francia nép augusztus 25-én ünnepli fővárosa, Párizs szabaddá válásának hetvenedik évfordulóját. A bő négy évig tartó német megszállás, amely 1940. június 14-én kezdődött, ekkor szűnt meg. Erről a tényről közel fél évszázadon át nálunk csak annyit lehetett és illett tudni, hogy „1944. augusztus 19-26. között francia népi ellenállók fölszabadították Párizst”.

2014/09/19

A Balaton apróságai

A hét kutatója, alga, Balaton, biológia, interjú, ökológia, pikoalga

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.

306
2014/09/18

Képzelt tulajdon

lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány, vásárlás

A kereskedelemben nagyon fontos, hogy valamiféle érzelmi kapcsolat alakuljon ki az eladni kívánt termék és a reménybeli vásárló között. Ha ugyanis sikerül kialakítani ezt a viszonyt, máris megnő a valószínűsége, hogy a vevő meg fogja venni az árucikket. Megfigyelések azt mutatják, hogy ha a vásárlók kézbe vehetik, megérinthetik a boltban a termékeket, akkor jobb eséllyel döntenek a megvásárlása mellett még akkor is, ha a tapintással semmiféle lényeges információhoz nem jutnak hozzá. Hiszen egy gyümölcs vagy egy törölköző megtapintása sokat elárul az áru minőségéről, de mondjuk egy bögre esetében az érintés nem nyújt új ismeretet – a hatás mégis jelentkezik. Vajon miért?

305
2014/09/17

A hazai informatika történetéről

A hét kutatója, élettelen természettudomány, informatika, interjú, társadalomtudomány

Azt senki sem tagadhatja, hogy az informatika teljesen megváltoztatta világunkat. Ez a nagyhatású tudomány pedig már nem fiatal – indokolt, hogy eddigi története maga is kutatás tárgya legyen. Az informatika története ráadásul részben a megvalósult sci-fi története is. Képes Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum osztályvezetője maga is sci-fi író. Így aztán igazán autentikus szakemberrel beszélgethettünk az informatika hazai történetének kutatásáról.

304
2014/09/17

Interjú Szalai Tamással

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, interjú, szupernóva

A szupernóva-robbanások során pillanatok alatt annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt kisugároz. A robbanást követően olyan egzotikus égitestek jöhetnek létrem, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem csak e különleges események részleteit ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a pusztuló csillagok hogyan segíthetik más csillagok születését.

303
2014/09/17

Mikor csalunk az iskolában?

A hét kutatója, Hősök Tere, interjú, pszichológia, társadalomtudomány

Orosz Gábor pszichológussal sokfelé találkozhattunk mostanában a médiában, ő ugyanis a világhírű szociálpszichológus, Philip Zimbardo által útjára indított Hősök Tere-kezdeményezés magyarországi programjainak egyik fő szervezője és aktivistája. Az ELTE PPK Pszichológiai Intézetében és az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében kutató szakembert az iskolai csalások pszichológiai hátteréről, a diákjaival végzett munkájáról és a már eddig is rendkívül sikeres Hősök Tere-kezdeményezés jövőjéről kérdeztük.

302
2014/09/16

Őrségi mesevilág

Balassi Kiadó, könyv, könyvtermés, néprajz, őrség, társadalomtudomány

Az átfogó néprajzi kutatások alapján az Őrség egyike a Kárpát-medence leggazdagabb tájegységeinek, már ami a meséket és hiedelem-mondákat illeti. Kötetünk rendkívül igényes tudományos mű, egyben élvezetes olvasmány, ami eléggé ritka párosítás.

301
2014/09/16

Naplójegyzetek a vészkorból

Fenyő Miksa, könyv, könyvtermés, napló, Park Kiadó, történelem, XX. század

Fenyő Miksa, a Nyugat alapítója, a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezérigazgatója, a legnagyobb magyar költők és írók barátja és mecénása, 1944 elejétől tíz hónapon át bujkált először egy ma is álló budai lakásban, majd Pesten. A magyar nyelvbe, kultúrába beágyazódva élte mindennapjait, soha nem tartotta magát zsidó embernek, amíg a zsidó törvények – legnagyobb megdöbbenésére – nem nevezték annak.