Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/10/30

A megszégyenítés válfajai

adó, lélektani lelemények, pszichológia, szégyen, társadalomtudomány

A szégyen igencsak negatív érzelem, ám pozitív hatása is lehet: ha valaki egy elfogadhatatlan cselekedet után elszégyelli magát, a jövőben talán nem követi el ugyanazt az elítélendő tettet. A szégyen tehát a társadalom szempontjából hasznos reakció, hiszen segít az egyének viselkedését az elfogadott keretek között tartani. A kisebb-nagyobb közösségek élnek is a megszégyenítés eszközével, amikor közhírré teszik valakinek az elfogadhatatlan magatartását, és ezzel gondoskodnak róla, hogy az illető átélje a szégyen érzését.

  Ez az én formám (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

Csakhogy a megszégyenítésnek két válfaja van. Az egyik esetben a megszégyenítést és a büntetést rögtön követi a megbocsátás és a közösségbe való visszafogadás. A másik esetben viszont a megszégyenítés tartós. Ez utóbbi állapotot stigmatizáló megszégyenítésnek nevezik, mert mintegy rásüti a „bűn” bélyegét a megszégyenített személyre azáltal, hogy nem engedi feledésbe merülni az illető korábbi helytelen cselekedetét. Ilyenkor a lehullani nem akaró „bűnös” címkét az ember identitásának részévé, személyisége jellemzőjének kezdi tekinteni, és a továbbiakban ennek megfelelően cselekszik.

 Ez a hatás igen erős: nemcsak egy életút távlatában jelentkezik, hanem már egyszerű laboratóriumi körülmények között is észlelhető. Ezt bizonyítja Giorgio Coricelli, Elena Rusconi és Marie Claire Villeval – a Journal of Economical Psychology című folyóiratban ismertetett – kísérlete, amelyben egy modelljáték során a kétféle megszégyenítés hatását vizsgálták a „bűnös” viselkedésre, nevezetesen az adóelkerülésre. A játékosok, akik egy számítógép előtt ültek, úgy tudták, hogy egy nyolcfős csoport tagjai, és a többiek szintén számítógép segítségével vesznek részt a játékban. Minden játékos véletlenszerűen 50, 100, 150 vagy 200 pont jövedelmet kapott, amely után 55% adót kellett befizetnie. Csakhogy a jövedelmet mindenkinek magának kellett bevallania. A játékosokkal közölték, hogy akit rajtakapnak azon, hogy a ténylegesnél kevesebb jövedelmet vallott be, annak 20%-os büntetőkamattal be kell fizetnie az elcsalt adót, és a fényképét kiteszik a csoport minden tagjának számítógépére. A kísérlet során összesen 30 ilyen, jövedelemosztásból és adóbevallásból álló forduló zajlott le. A büntetés tekintetében két csoportot alakítottak ki. A „megbocsátó” csoportba tartozóknak leleplezett csalás esetén csak egy – a következő – forduló idejére tették közzé a fényképét mint adócsalóét, a „stigmatizáló” csoport tagjainál azonban más volt a szabály: fényképük az összes hátralévő fordulóban látható maradt.

 A kutatók, akik titokban minden hamis bevallást regisztráltak, megállapították, hogy a büntetés módjának óriási hatása volt: a „stigmatizáló” csoport tagjai az első lebukás után sokkal többet csaltak, mint a „megbocsátó” csoport tagjai. A stigmatizáltak valószínűleg úgy érezték, nekik már úgy sincs mit veszíteniük, ők már így is, úgy is végig csalóként fognak megjelenni játékostársaik előtt. A „megbocsátó” csoport tagjai viszont tanultak a leckéből, amit az egyszeri megszégyenítés jelentett, és a továbbiakban sokkal jobban igazodtak a normához, mely a valóságnak megfelelő adó bevallását írta elő.

 A megszégyenítés tehát hatásos eszköz lehet, de rosszul alkalmazva a kívánttal éppen ellentétes hatást érhet el: a további normasértés felé taszíthatja a megbélyegzett személyeket.

MANNHARDT ANDRÁS

339
2014/10/29

A mühlvierteli nyúlvadászat

kitörés, koncentrációs tábor, történelem, világháború

1945. február 2-án mintegy ötszáz, úgynevezett K-fogoly, főleg szovjet tisztek, szökést kíséreltek meg a mauthauseni koncentrációs tábor halálblokkjából. A rögtön megindult háromhetes hajtóvadászatban az SS, az SA, a Wehrmacht, a Volkssturm és a Hitlerjugend egységei mellett rendőrök, tűzoltók és civilek is részt vettek. Az akciót, melynek a célja az volt, hogy „senkit ne vigyenek élve vissza”, tizenegyen élték túl.

338
2014/10/29

Orvosi robottechnikai fejlesztések Magyarországon

A hét kutatója, biológia, interjú, orvosi, robot, sebészet, sebészrobot

Haidegger Tamás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen űrrobotkarok irányításából szerezte villamosmérnöki diplomáját, doktori értekezésében azonban már nem űrrobotikával, hanem orvosi robotsebészettel foglalkozott. A 2013 februárja óta a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ (BARK) igazgatóhelyetteseként dolgozó szakembert a robotsebészet fejlődéséről, a Johns Hopkins Egyetemen általa is fejlesztett idegsebészeti robotról és a da Vinci sebészeti rendszerrel végzendő kutatási projektjeiről kérdeztük.

2014/10/29

A Balaton apróságai

A hét kutatója, alga, Balaton, biológia, interjú, ökológia, pikoalga

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.

337
2014/10/29

3D-s térkép a kéregmozgásról

A hét kutatója, élettelen természettudomány, földkéreg, geodézia, gps, interjú

Több mint két évtizedes méréssorozat eredményeként elkészült a Pannon-medence kéregmozgásának első háromdimenziós térképe. A földkéreg deformációit űrgeodéziai technikát alkalmazva sikerült rendkívüli pontossággal követni. Grenerczy Gyulával, a Földmérési és Távérzékelési Intézet penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának munkatársával nemcsak a program tudományos hátteréről és jelentőségéről beszélgettünk, hanem arról is, hogy a kapott adatok révén egyebek között a nagyfontosságú létesítmények veszélyeztetettsége is pontosabban becsülhető.

336
2014/10/22

Madársisakok, nőszőfüvek és nyárültetvények

biológia, nyárfa, orchidea, OTKA, ökológia

Az ültetvényerdők gazdasági jelentősége és kiterjedése világszerte növekszik, de természetvédelmi szempontból ritkán jelentenek értéket – különösen igaz ez a tájidegen fafajok állományaira. A legutóbbi évek kutatásai fényében viszont úgy tűnik, hogy a rendkívül apró magvaikkal a szelek szárnyán terjedő orchideák rendszeresen képesek megtelepedni a nyárültetvényekben, még a szabályos mértani hálózatba telepített hibrid eredetű nemesnyárklónok állományaiban is.

335
2014/10/22

Mellkassebészet és kutatói munka

A hét kutatója, biológia, interjú, orvosbiológia, OTKA, sebészet, transzplantáció, tüdő

Gieszer Balázs fiatal mellkassebész, aki azonban nemcsak betegeket operál, hanem annak lehetőségeit is keresi, hogy miként lehetne lassítani, vagy akár meg is akadályozni az átültetett tüdő kilökődését a transzplantációt követően. Az Országos Onkológiai Intézetben Rényi-Vámos Ferenc és Döme Balázs vezetésével kutatják az adrenomedullin nevű peptidhormon szerepét annak a tünetegyüttesnek a kialakulásában, amely a leggyakrabban fordul elő a tüdő krónikus kilökődése során.

333
2014/10/18

Bonyodalmas ezredvég

régészet, rézkor, társadalomtudomány, történelem

Természetesen nem a mostani, hanem a Krisztus születése előtti negyedik. Igaz, akkor nem volt két világháború az ezredvég előtt, ám a nagy változások, népmozgások megváltoztatták térségünk évezredes nyugalmát. Gondolatban visszautazunk a középső rézkor végére, amikor a Dunától nyugatra a Balaton-Lasinja kultúra emberei éldegéltek, keletre pedig a késői Bodrogkeresztúri kultúra előkelői hadonásztak hatalmas rézcsákányaikkal.

332
2014/10/16

Angyal a szobában

csönd, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom, társalgás

„Angyal szállt át a szobán”, szokták mondani, ha egy társaságban a beszélgetők hirtelen elhallgatnak. Ez a kellemes hangulatú kifejezés azonban korántsem tükrözi azt az érzést, amit a társaság tagjai ilyenkor átélnek, a beszélgetés közben beálló csönd ugyanis rendkívül zavaró tud lenni. De vajon miért érezzük kínosnak a beszélgetést megszakító csöndet?

331
2014/10/15

Az agy mikroanatómiája

agy, biológia, idegrendszer, neuron, orvosbiológia, OTKA

Az emberi agy közel 85 milliárd neuront tartalmaz, de a kutatásokhoz használt modellállatok, az egér vagy a patkány agyában is közel 100 millió neuron található. Az emlős agy működése alapvetően ezen idegsejtek szinaptikus kapcsolatára épül. Az idegsejtek számát jóval meghaladja a közöttük kialakuló kapcsolatok mennyisége: az agy fejlettségének függvényében akár 10ˇ211–10ˇ14-en számú kapcsolat is található az idegsejtek között.