Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2015/02/26

Elindult a Jövő Hősei Tudományos Verseny!

basf, élettelen természettudomány, kémiai, környezet, környezetvédelem, oktatás, pályázat, verseny

A BASF a fenntartható fejlődés és a természettudományok kapcsolatára fókuszáló iskolai versenyt hirdet középiskolásoknak. A Jövő Hősei Tudományos Verseny 2015. február 3-án indult el hazánkban, a BASF kelet-európai oktatóprogramjának részeként.

Az immár negyedik éve sikeresen működő CHEMGENERATION.COM kémiai oktatóportálon meghirdetett verseny célja, hogy megmutassa a fiataloknak a tudományok érdekes oldalait.

A verseny fővédnöke, Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke szerint: „a Jövő Hősei verseny célja, hogy a fenntarthatóság eszméit és az ebben fontos szerepet játszó természettudományokat már a fiatalabb korosztály is megismerje, és a valóságban is alkalmazni tudja. Bízunk benne, hogy a ma fiatal újítói a holnap tanárai és tudományos kutatói lehetnek.”

A BASF és szakmai partnerei által szervezett versenyen a jövő fiatal újítóit keresik, akik képesek a tudomány innovációit kreatívan alkalmazni egy környezetbarát megoldás megvalósítására. A versenyben részt vevő középiskolás diákcsapatoknak egy hétköznapi problémát kell megoldaniuk fenntartható módon. Ez a probléma lehet akár az iskolában tapasztalható pazarló energiahasználat vagy a túl sok hulladéktermelés – a lényeg, hogy a megoldásra tudományos eszközöket használjanak fel. A diákok a felkészülés és a feladat megoldása közben döbbenhetnek rá arra, hogy a tudomány, és azon belül a kémia és a fizika milyen fontos eszköze a fenntartható fejlődésnek.

„Tedd jobbá a világot a tudomány segítségével!”

A Jövő Hősei Tudományos Versenyben a diákcsapatok feladata az, hogy csapatvezető tanáruk segítségével kiválasszanak egy környezetükben tapasztalt problémát, majd közösen analizálják, keressenek rá megoldásokat és valósítsák is meg az elképzelésüket.

Támogatva a felkészülést, a verseny szervezői oktatási segédanyagot készítettek diákok és tanárok számára. A közel száz oldalas, gazdagon illusztrált és ingyenesen letölthető kézikönyv a fenntarthatóság és a tudomány kapcsolatát tárja fel, olyan, a világunkat leginkább befolyásoló globális témakörökben, mint például az energiafelhasználás vagy az ivóvíz kérdése. A tudományos cikkek bemutatják a legfrissebb kutatási eredményeket és innovációkat, valamint sok érdekes adattal keltik fel a tanulók érdeklődését. A Fenntarthatósági kézikönyv ugyanakkor a tanárok munkáját is segíti, hiszen a nemzetközi kitekintést adó cikkekből ők is megismerhetik a legújabb tudományos eredményeket.

„A BASF 150 éves múltja során számos olyan technológiai felfedezést tett, melyek elősegítik a fenntartható fejlődést, kezdve a hatékonyabb energiafelhasználását segítő innovatív anyagoktól a korszerű és környezetkímélő autóalkatrészekig.” mondta Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója.

A versenyre a diákok fenntartható megoldását bemutató videóval vagy prezentációval lehet nevezni a www.chemgeneration.com weboldalon, 2015. április 10-ig. A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el és a legjobb csapatok értékes jutalmat kapnak. Emellett a legjobb ötleteket a nagyközönség is megismerheti, hiszen a diákcsapatok bemutathatják őket a BASF 150 éves évfordulója alkalmából rendezett innovációs roadshow magyarországi állomásán, április végén.

További részletek és jelentkezés: http://www.chemgeneration.com/hu/futureheroes/

 

b

392
2015/02/24

Goebbels propagandatrükkje?

álhír, Altausse, háború, műkincs, náci, német, Németország, társadalomtudomány, történelem, világháború

1944 végén – egy amerikai hírszerzési jelentést követően – Adolf Hitler bejelentette az alpesi erőd létezését. A náci propaganda – felismerve a lehetőséget – az „erőd” és „alpesi erőd” fogalmakat többek között arra használta, hogy számos katona és polgári személy végső győzelembe vetett hitét megerősítse. Amikor 1945 tavaszán az amerikai hadsereg benyomult a területre, kiderült, hogy az „alpesi erőd” puszta blöff volt – a salzkammerguti térség azonban sok rablásból eredő értéket rejtett.

391
2015/02/23

Goodbye, MASAT-1!

A hét kutatója, élettelen természettudomány, interjú, magyar, masat, műhold, űrkutatás

Az első magyar műhold égi pályája majd’ háromévnyi keringés után véget ért. Az utolsó napokban a „Goodbye World!” üzenettel búcsúzott a világtól, majd január 9-én belépett a légkörbe és elégett. A Masat-1 eredményeiről, tapasztalatairól és a folytatásról beszélgettünk Dudás Leventével, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi tanársegédjével, aki a programban a kommunikációs alrendszerért felelős vezető mérnök volt.

390
2015/02/19

Félelem a tűtől

félelem, fóbia, lélektani lelemények, orvos, pszichológia, társadalom, , vér

Filmvígjátékokban gyakran látható, hogy valaki látványosan elájul, mert vért lát. A vér vagy a sérülés látványától való félelmet a legtöbbször komolytalan kényeskedésnek tekintik, és sokan talán nem is gondolják, hogy valódi lelki zavarról van szó.

389
2015/02/18

Egyetlen tőrdöfés

anarchista, francia, gyilkosság, merénylet, történelem

„Abban a pillanatban, amikor felcsendült a Marseillaise, és a tömeg éltetni kezdte Carnot-t, megértettem, hogy eljött az idő a cselekvésre. Az elnök kocsija befordult a sarkon, én pedig kihúztam a tőrt a hüvelyéből, és vártam a megfelelő pillanatot…”. (Részlet Sante Geronimo Caserio vallomásából.)

388
2015/02/17

Új eszköz az influenza ellen

A hét kutatója, influenza, interjú, orvosbiológia, Szegedi Biológiai Kutatóközpont, vírus

A mindössze 34 éves Horváth Péter eddigi pályája a példa arra, hogy egymásba csúszó tudományterületek miként járulnak hozzá a világ jobb megismeréséhez. A szegedi egyetemen programozó matematikusként végzett, majd egy Nizza melletti kutatóközpontban dolgozva műholdképek feldolgozásának témájából doktorált kutató a zürichi műszaki egyetemen kötött ki. Ott a mikroszkópok által alkotott képek elemzésével foglalkozva jött rá, hogy ez a két módszer igencsak hasonló. Családjával Szegedre költözött, s azóta az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biomag- (biológiai képelemző és mesterséges intelligencia-) csoportjának vezetőjeként folytatja munkáját.

387
2015/02/13

Netán a metán is életeket menthet?

alkohol, biokémia, élettudomány, metán, mitokondrium, orvosbiológia, OTKA

A metángáz sorsa meglehetősen méltánytalannak bizonyult az eddigi tudományos életben, mindig is egy semleges, reakcióképtelen anyagnak tartották, és a legtöbben tehenekre, kellemetlen szagokra vagy éppen az üvegházhatásra asszociálnak a metánnal kapcsolatban. Az első meglepő hírünk tehát, hogy szagtalan gázról van szó, ráadásul valószínűleg sokkal többre képes, mint azt eddig gondoltuk róla.

386
2015/02/10

Veszélyes állatok a láthatáron!

kép, lélektan, lélektani lelemények, társadalomtudomány, veszély

A törzsfejlődés során őseink hosszú-hosszú időn át ki voltak téve a veszélyes állatok – például a ragadozók és a mérges kígyók – támadásainak. A civilizált világban, az ember modern környezetében ez a veszélyforrás gyakorlatilag megszűnt, ám még ma is bennünk él az ősi hajlam, mely a védekezés egyik alapvető módja: önkéntelenül is kitüntetett figyelemmel fordulunk az egykor komoly fenyegetést jelentő állatok felé.

385
2015/02/06

Netes Mikes

mikes, nyelv, OTKA, szótár, társadalomtudomány

Az írói szótár előzményének a konkordanciát és a glosszáriumot tekintjük, melyek gyökerei az ókorig vezethetők vissza. A konkordancia a szövegbeli tájékozódást és keresést tette lehetővé, a glosszárium az értelmezést segítette. E két műfaj ötvöződése – kiegészülve a grammatikai és a tárgyi-kulturális szempontokkal – eredményezte a mai értelemben vett írói szótártípus kialakulását. S ez vezetett el végső soron Mikes Kelemen nyelvének internetes feldolgozásáig is.

384
2015/02/05

Milyen lesz az űridőjárás?

A hét kutatója, interjú, napszél, űridőjárás, űrkutatás

Kevesen gondolnák, hogy az űridőjárás – ha közvetve is –, de hatással lehet hétköznapi életünkre. Gyakran használjuk az olyan, űreszközök nyújtotta lehetőségeket, mint a GPS, az internet vagy a televíziózás pedig ma már elképzelhetetlen műholdak nélkül. Nem csoda, hogy növekszik az érdeklődés az űreszközöket fenyegető kockázatok előrejelzése iránt. Hazánk kutatóinak vezető szerepük van ebben a munkában. Erről beszélgettünk Heilig Balázzsal, a Tihanyi Geofizikai Obszervatórium főmunkatársával.