Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2014/07/29

Rézangyal

Jut eszembe..., régészet, társadalomtudomány, történelem

– Azt a fűzfán fütyülő rézangyalát! - mondta meglepetésében a kubikos, és megigazította bajszának mindkét szárnyát. Ásója alól zöldes, eszköznek látszó tárgyak fordultak ki a sárból. Töltést építettek, elhordták a szilléri dombot 1880 tavaszán az előző évi nagy árvízben romba dőlt Szeged városának Tápé felőli szélén.

 – A rézangyalát! - mondta meglepődve a királyi biztos titkára, és megigazította gondosan kipödört bajszát, amint megpillantotta a szép zöld patinát viselő rézcsákányokat.

 – Az angyalát! - mondta Tisza Lajos királyi biztos (1832-1898), amint lováról leszállva kezébe vette az eddig soha nem látott eszközöket, majd végigsimította szakállát.

 Pulszky Ferenc hazai régészetünk pápája egy szót sem szólt, csak sóhajtott nagyot, amikor Reizner János (1847-1904), Szeged történetírója, múzeumigazgatója bemutatta neki a „szilléri rézkincset”.

 A Szilléri rézkincs

 Pulszky Ferenc (1814-1899), sok nyelvet beszélő, nagy tudású polihisztor, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója a bő öt évvel korábban (1874) hazánkban tartott nemzetközi kongresszuson fejtette ki nézeteit az általa feltételezett rézkorról. A régészeti korszakok felosztásában akkoriban még csak három, kő-, bronz-, valamint vaskorról beszéltek. Pulszky, annak ismeretében, hogy a bronz ötvözet, feltételezte egy önálló rézkor meglétét. Ezt a feltételezést igazolta a szilléri lelet.

 (Joggal kérdezhetik, hogyan kerül ide a rézangyal, de ezt csak beszélyem végén árulom el, így valószínűleg végigböngészik soraimat.)

 Az már a régészet sajátos módszeréből származik, hogy a rézkor fogalma nem a réz „felfedezésétől” számolódik. Apró rézgyöngyök, -tűk már jóval korábbról, az újkőkor középső szakaszától ismertek. Az sem kétséges, hogy a fém kitermelése és megmunkálása valahol a termékeny félhold területén, a korai urbánus kultúrák korában kezdődött.

 Azt is bizton állíthatjuk, hogy a korszak korai és középső szakaszában eddig nem tapasztalhattunk jelentősebb etnikai változást, Dunán innen, Dunán túl a már ismert késő neolitikus népesség éldegélt. Gazdasági változás, áttérés a szarvasmarhatartásra, megfigyelhető. Ritkán találnak többrétegű telepet, megjelennek több száz síros temetők, fura paradoxon, az élet tükörképe lesz a temető.

Edény a Lengyeli kultúrából 

Jelentős kereskedelem, valamint gazdagodás jeleit figyelhetjük meg. Már a korai rézkorban (Kr. e. 5000-Kr. e. 4500) meleg égövi kagylókból faragott karperecek, gyöngyök fitogtatják a síron túl is tartani vélt jólétet, nem beszélve a réz ékszerekről.

 A középső rézkor többkilós, úgynevezett kereszt élű csákányai már több tonna termésréz folyamatos felhasználására utalnak. Ezek legészakibb példánya Rügen szigetén került elő, ám biztos, hogy nálunk készült. A törzsfőknek kijárt az aranyból készült melldísz (Csáford, Tiszaszőllős).

 A kora rézkori régészeti kultúra neve az Alföldön Tiszapolgártól, a Dunántúlon Lengyeltől származik.

 A középső rézkor (Kr. e. 4000) névadója a síkságon Bodrogkeresztúr, a Dunától nyugatra Balaton - Lasinja, illetve Ludanice.

 A késői rézkor (Kr. e. 3000) már nagy etnikai változások időszaka – előbb azonban a rézangyalról kell beszámolnom.

Ellentett élű rézcsákány 

Természetesen semmi köze a rézkorhoz, legkorábban a reformáció után születhetett indulatszó.

 Ezen típusú mondásaink többsége ugyanazon szavakkal, különböző indulatok, öröm, meglepetés, harag, és még hosszan sorolható lelki folyamat kifejezésére használható.

 Példáim: a kirelejzumát, a szentségit, a mindenségit, a Krisztusát, az anyját, az angyalát, a szakramentumát…

 Első ránézésre káromkodásnak tűnnek, én magam nem érzem bennük az átok szándékát.

 Az áldóját! De belebonyolódtam ennek a fűzfán fütyülő rézangyalnak a históriájába, aki nem volt más, mint a templom sárgaréztől csillogó, duci puttóinak egyike.

 TROGMAYER OTTÓ

 

271
2014/07/29

Az ellenállhatatlan hármas: só, cukor, zsír

biológia, könyv, könyvtermés, Park Kiadó, táplálkozás

Egy nagyon fontos és aktuális könyvet szeretnék ajánlani olvasóinknak, hiszen minden ember számára fontos az egészsége, a közérzete, a jóléte. Mára a fogyasztói társadalom a táplálkozás terén nagy kihívások elé állít bennünket – egészségünket, fizikai és jórészt szellemi működésünket is nagymértékben meghatározza táplálékunk minősége, mennyisége…

270
2014/07/29

Hideg erőleves

Churchill, Holnap Kiadó, könyv, könyvtermés, történelem

Az angol Winston Churchillt eddig inkább csak konzervatív politikusként ismertük, s családi körülményeiről keveset tudtunk. Holott öt gyermeke volt, közülük a negyedik, egy lány, már kis korában meghalt. Akkor a szülők nem terveztek további gyermekáldást, de 1922-ben megszületett a „vigasztalás gyermeke”, Mary Churchill. A még élő gyermek most, 90 évesen megjelentette emlékiratát, amelyben egykor szorgalmasan vezetett naplója alapján a második világháború végéig követhetjük nyomon a nagypolgári Churchillek életét. A család az örökségként kapott birtokon, a Londontól 25 mérföldre fekvő Chartwellben élt, majd Churchill miniszterelnöki kinevezése után, 1940 júniusában átköltöztek a londoni Downing Street 10-be.

269
2014/07/21

A búzakeményítő és az egészséges táplálkozás

biológia, bőza, keményítő, OTKA, táplálkozás

A búza- és kenyérminőség fő meghatározójának évtizedekig a sikérfehérjéket tartották, míg a keményítőt a búzaszem semleges töltetének tekintették. Ez a szemlélet megdőlt, amikor megjelentek a japán tésztafélékről szóló tanulmányok, melyek szerint a metélt tészta (noodle) minőségének elsődleges meghatározója a keményítő.

268
2014/07/17

Beavatástól a csoportelméletig

A hét kutatója, élettelen, interjú, matematika

Sok ember fél a matematikától, gyakran valamilyen negatív iskolai élmény is kötődik hozzá. Ráadásul a matematikát sok tanár fegyelmezési eszköznek használja: könnyű olyan unalmas feladatot kitalálni, amelyet nehéz megoldani. Abért Miklós, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója gimnáziumi tanárától, Surányi Lászlótól azt tanulta, hogy a matematikai érzékenység ugyanúgy alapérzékenység, mint a zenei vagy a költői érzékenység, és hasonló módon átszövi az emberek életét.

267
2014/07/16

Álmosság nappal, nyugtalanság éjjel

álmatlanság, betegség, biológia, dosz, inszomnia, orvosbiológia, pályázat, vese, vesebetegség

A nem megfelelő éjszakai pihenésnek sokszor biológiai okai vannak, és ha ezeket nem vesszük eléggé komolyan, egyre súlyosbodó panaszokat okozhatnak. Különösen igaz ez a veseelégtelenségben szenvedő betegekre, akiknél nagyobb az alvászavar kockázata, és súlyosabb következményekkel kell számolni. Megfelelő vizsgálatokkal azonban ez idejében diagnosztizálható. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Alvásmedicina és Pszichonefrológia Munkacsoportja kutatásai felhívják a figyelmet a krónikus vesebetegek életét befolyásoló alvászavarok gyakori előfordulására és ezek jelentőségére. Kutatásuk eredményeként az orvosi ellátás során ezen problémák kezelése remélhetőleg megvalósul a közeljövőben.

266
2014/07/14

A művész ujja

kéz, könyv, könyvtermés, lélektani lelemények, művész, pszichológia, ujj

Tapasztalati tény, hogy a művészek között több a férfi, mint a nő. Ezt a különbséget társadalmi hatásokkal szokták magyarázni, vagyis azzal, hogy a művészi – és a tudományos – pálya hosszú-hosszú évszázadokon át gyakorlatilag el volt zárva a nők elől, és még ma is sokkal elfogadottabb, ha egy férfi dönt úgy, hogy hivatásszerűen művészettel foglalkozik, mintha egy nő teszi ugyanezt. Ez a magyarázat annál is inkább kézenfekvő, mert az a felvetés, mely szerint a nők kevésbé tehetségesek volnának, nyilvánvalóan téves, hiszen a férfi és női művészek alkotásai között semmiféle színvonalbeli különbség nincsen. A társadalmi hatásokról szóló magyarázat megnyugtató, méltányos és „politikailag korrekt”, ám ettől még korántsem biztos, hogy teljes mértékben igaz. Az újabb kutatások szerint lehet, hogy biológiai tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a férfiak közül sokkal többen állnak művésznek.

265
2014/07/14

Születésnapi kötet

könyv, könyvtermés, Magyar Nyugat Könyvkiadó, születésnap, Weöres

A költő 100. születésnapjára emlékező események sorában jelent meg a Weöres mozaik című könyv, amely számos adalékkal egészíti ki az eddig róla megismert képet. A bevezető írások egyikében azt javasolja a szerző, Lőcsei Péter, hogy alakítsanak ki Weöres-sétautat a Szombathelyhez sok szállal kötődő költő emlékének ébrentartására.

264
2014/07/14

Szenvedély és analízis

Alexandra Kiadó, Freud, könyv, könyvtermés, pszichiátria

Freud korában egy középosztálybeli nő vagy férjhez ment, majd gyerekeket szült, cselédeket tartott és társasági eseményeken vett részt, vagy – ha nem volt ilyen „szerencsés”, akkor – maga is cselédnek állt. A magasabb társadalmi osztályokból származó hölgyek társalkodónőként, a gyerekek mellett „kisasszony”-ként dolgoztak, de a munkaadójuk soha nem felejtette el éreztetni velük, hogy ők is alkalmazottak: sem a munkaadóik, sem a többi cseléd nem tartották maguk közé tartozónak.

263
2014/07/10

Emberi segítséggel

biológia, dosz, ökológia, pályázat, visszatelepítés

A világ legtöbb táján sorra indulnak visszatelepítési programok – ezek egy adott területről kipusztult állatok és növények újrahonosítását célozzák meg. A programok nagyjából egynegyede nevezhető egyértelműen sikeresnek, másik egynegyede pedig sikertelennek. Egyes esetekben igen nagy összegeket költenek a programokra. Magyarországon 1970 óta 24 állatfajt próbáltak visszatelepíteni – változó sikerrel. Két friss példa a hód és a lápi póc esete.