Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2017/05/24

Juhari Zsuzsanna-díj pályázat

blog, ismeretterjesztés, ismeretterjesztő, Juhari Zsuzsanna-díj, pályázat

A Tudományos Újságírók Klubja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen pályázatot hirdet
az Élet és Tudomány egykori szerkesztője, Juhari Zsuzsanna emlékére.

A pályázatra a tudományt népszerűsítő, ismeretterjesztő blogot készítők, szerkesztők nevezését várjuk a blog,

valamint készítője elérhetőségének megadásával,

a tuklevelezes@gmail.com címen

2017. május 30-ig.

 

A pályázatokat a TÚK és a TIT képviselőiből, valamint a Juhari Zsuzsanna gyermekeiből álló zsűri értékeli.

A pályadíj 100 000 Ft.

A díj átadására 2017. június 22-én kerül sor.

 

 

723
2017/05/24

Az Élet és Tudomány terjesztési helyei

Élet és Tudomány, terjesztés, újság, vásárlás

Közeledik a nyár... Ha kíváncsi rá, nyaralása közben, a megszokott újságárusától távol hol vásárolhatja meg lapunkat, érdemes ezt a listát átböngészni!

722
2017/05/17

Az antropocén helye a földtörténeti időskálán

antropocén, ember, földtörténet, földtudomány, társadalom

A bolygónk arculatában az évmilliók során bekövetkezett – és cikkünk múlt heti, első részében ismertetett – változások drámai módon kihatottak az élővilág fejlődésére is. A paleontológusok öt nagy tömeges kihalási eseményt tartanak számon és további néhány kisebbet. Sokan azonban úgy vélik, hogy napjainkban egy újabb, jelentős kihalási esemény küszöbén állunk – vagy éppen már nyakig benne is vagyunk. Talán éppen ez a változás jelzi legszemléletesebben az antropocén kezdetét? Talán. Mint látni fogjuk, sok más lehetőséggel is számolhatunk.

721
2017/05/17

Csók küldemény

képeslap, levelezőlap, szerelem, társadalom, történelem

Az egy évszázaddal ezelőtti képes levelezőlapok ékesen bizonyítják, hogy a „szerelem örök!” Az 1900-1925 közötti években sokan gyűjtötték is a lapokat, a polgári családokban illett képeslap albumot tartani, melybe belekerültek a városképi és tájlapok, zsánerképek, az ünnepi vagy alkalmi üdvözletek. A férjhez menés előtt álló lányok zöme hódolt a gyűjtőszenvedélynek, az udvarlónak pedig illett a levelezőlap albumot átlapozni, amelyben természetesen ott voltak a szerelmi üdvözletek is.

720
2017/05/17

Részecskék kis- és nagyenergiákon

A hét kutatója, CERN, fizika, interjú, LHC

Barna Dániel neve két témával is bekerült nemrég a nemzetközi tudományos sajtóba. Részt vesz a következő, az LHC-nél is nagyobb energiákon működő gyorsító, az FCC megvalósításának első munkálataiban, és ő koordinálja a magyar részvételt ebben a programban. Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként társszerzője volt a Science című folyóiratban megjelent tanulmánynak, amely arról szólt, hogyan mérték meg minden eddiginél pontosabban az antiproton tömegét. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával tevékenységének mai és jövőbeli jelentőségéről beszélgettünk.

719
2017/04/26

Hol tartották az 1707-es ónodi országgyűlést?

forrás, Köröm, magyar, Ónod, országgyűlés, történelem

A válasz egyértelműnek tűnik, azonban korántsem az. A pontos helyszín meghatározása a mai napig nem történt meg egyértelműen, és szemben a köztudatban elterjedt vélekedéssel, akadnak olyan vélemények is, amelyek nem Ónodot tekintik az 1707-es országgyűlés helyszínének.

718
2017/04/26

Az ember mint földtani tényező

antropocén, emberiség, Föld, földtudomány, korszak

Még soha nem élt egyszerre ennyi ember a Földön. Lassan nyolcmilliárdan vagyunk. A Homo sapiens jelenléte nélkül is folytonosan változó bolygónkon felgyorsult az élő és az élettelen természet átalakulása, erőforrásaink egy része véges. Az emberi tevékenységet – sok egyéb mellett – a fokozódó földhasználat, a csökkenő biodiverzitás, az emelkedő éves középhőmérséklet, az egyre magasabb tengerszint, a kilyukadó ózonpajzs és a fokozódó környezetszennyezés fémjelzi. A bioszféra, a hidroszféra és az atmoszféra változásai szoros kölcsönhatásban vannak, és ezekre a változásokra egyre gyorsuló ütemben hat maga az ember is. Sokan úgy vélik, hogy a változások már visszafordíthatatlanok, földtani léptékben mérve is jelentősek, és anélkül, hogy ezt korábban felismertük volna, már át is csúsztunk egy új földtörténeti korba, az ember korába. Kedves Olvasó! Isten hozta az antropocénben!

717
2017/04/26

Hányféleképpen lehet hazudni?

hazugság, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

A címben feltett kérdés nem egészen pontos, hiszen a hazugságokat sokféle szempont szerint, különféle kategóriákba lehet sorolni. Ám ha az információ felhasználásának szempontjából vizsgáljuk a kérdést, a lélektani kutatások eddig a hazugságoknak mindössze két fajtájával foglalkoztak behatóbban: a valótlan közléssel és az elhallgatással. Egyértelmű, hogy mit értünk valótlan közlésen: valaki olyasmit állít, ami nem igaz. Az elhallgatás lényege pedig az, hogy az ember szándékosan nem közöl valamely lényeges információt, mégpedig kifejezetten azzal a szándékkal, hogy beszélgetőpartnere ne ismerje meg a valós helyzetet.

716
2017/04/26

A legótól a sebészrobotokig

A hét kutatója, interjú, orvosi, robot, sebészet, sebészrobot

Az orvosi robotika a világ minden részén a vezető témák közé tartozik. Hazánkban az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központja (BARK) a robotikai kutatások fellegvára. Takács Árpád, a BARK doktorjelöltje és munkatársa korábban a BME mechatronika, majd gépészeti modellezés szakon szerzett diplomát. Itt találkozott először időkésleltetett rendszerekkel. Tanulmányait a távsebészet, illetve a sebészeszközök és a szövet kölcsönhatásának kutatásában hasznosítja. Arról beszélgettünk, milyen tudományos és gyakorlati alkalmazásai vannak, de még inkább lesznek ezeknek a vizsgálatoknak.

715
2017/04/26

Az NSZK földalatti védelme

bunker, Németország, NSZK, történelem

Az NSZK 1955-től, a NATO tagjaként építette ki a „polgári védelmet” szövetségesi és nemzeti keretekben történő védelme érdekében. A második világháború után az NSZK-ban leggyakrabban különböző házi bunkerek építése terjedt el: iskolák, cégek, kórházak, magánházak és hivatalok védelmi helyiségei, amelyek maximum 50 személy befogadására voltak alkalmasak. A nagyobb városokban kiépítettek védelmi helyiségnek mélygarázsokat, a földalatti vasút alagútjait és utcai alagutakat is. A kormánybunker építésének tervei az 1950-es évek végén merültek fel, de jó néhány tartomány is rendelkezett jól berendezett „kitelepülő hellyel.” Még arra is felkészültek, ha a hidegháborúban jelentős mennyiségű hamísított német márka bukkanna fel. Ekkor titokban nyomtatott tartalékvalutát vezettek volna be.