Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2018/04/24

Cikkpályázat BME kutatóknak és BME hallgatóknak

BME, cikkpályázat, Kedves Olvasónk!, Pro Progressio Alapítvány

A műszaki tudományok legfrissebb eredményeinek és kérdésfelvetéseinek széles körű megismertetésére és népszerűsítésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban: BME), a Pro Progressio Alapítvány és az Élet és Tudomány közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet, két kategóriában: BME kutatóknak és BME hallgatóknak.

A pályázaton indulhat: 

  • minden olyan tudományos kutató vagy egyetemi oktató, aki a BME-vel alkalmazottként jogviszonyban áll;
  • minden, a BME teljes idejű alapképzésében, mesterképzésében, egységes osztatlan, doktori képzésében aktív, nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató.

A pályázat keretében olyan, kutatási projektekhez vagy TDK dolgozatokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő írásokat várunk, amelyekben a pályázók közérthető módon mutatják be saját kutatásukat, annak célját, módszerét, eddigi vagy várható eredményeit és tudományos vagy gyakorlati hasznosíthatóságának lehetőségét. A díjazott írásokat az Élet és Tudomány megjelenteti, a díjazottak kutatási tevékenységük további eredményes folytatása érdekében díjazásban (hallgatók esetében ösztöndíjban) részesülnek.

A díjak/ösztöndíjak összege kategóriánként:

Kutatók:

  1. helyezett:         125 000 forint
  2. helyezett:         100 000 forint
  3. helyezett:           75 000 forint

Hallgatók:

  1. ösztöndíj        100 000 forint
  2. ösztöndíj        75 000 forint
  3. ösztöndíj        50 000 forint

Az írásokat a pályázat meghirdetői által felkért, a BME-n oktató tekintélyes kutatókból, valamint az Élet és Tudománnyal kapcsolatban álló tudományos újságírókból álló zsűri bírálja el. A zsűri fenntartja magának a jogot a díjak megosztására a rendelkezésre álló kereteken belül. Mind a díjazásban részesült, mind a nem díjazott, de közlésre érdemes írásokat az Élet és Tudomány szerkesztett formában, ellenszolgáltatás nélkül fogja megjelentetni.

A pályázat benyújtása e-mailen lehetséges, az alábbi két cím mindegyikén eltud@eletestudomany.hu és  ppai@mail.bme.hu  . Kérjük, tárgyként a pályázó tüntesse fel: BME – ÉT cikkpályázat. Az e-mailhez csatolva küldje be a kitöltött és az illetékes tanszékvezető által aláírt Pályázati lapot.

A cikkek terjedelme 10 000 – 11 000 karakter (szóközök nélkül) doc formátumban, 3-4 illusztrációval (az utóbbiakat külön fájlban, képformátumban), képaláírásokkal ellátva. Kérjük, hogy a kéziratok ismeretterjesztő megközelítéssel készüljenek, ne a tudományos szakcikkek formai és tartalmi előírásait kövessék, pl. ne tartalmazzanak jegyzeteket, irodalomjegyzéket stb.

A pályázatok beküldésének határidejét az érdeklődésre való tekintettel meghosszabbítottuk: 2018. május 7.

A pályázók írásbeli értesítést kapnak a pályázat eredményéről. A díjátadásra 2018 júniusában a BME-n kerül sor.

 

Józsa János rektor, , Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Gózon Ákos, főszerkesztő, Élet és Tudomány

Pakucs János, elnök, Pro Progressio Alapítvány

2018/03/22

Ismeretterjesztő cikkpályázat az MTA TTK és a TIT szervezésében

MTA TTK, pályázat, TIT

A Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja (MTA TTK) és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) közös ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet – az NKA támogatásával – a doktoranduszi tanulmányaikat határainkon belül, valamint külföldön jelenleg folytató, vagy tudományos fokozattal már rendelkező fiatal, 35 évesnél nem idősebb kutatóknak. A pályázat célja, hogy a pályázók saját, az élő és élettelen természettudományok területén illetve határterületein végzett kutatásaikat, valamint azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék.

2018/03/19

Beporzók napja

Beporzók napja, biológia, március, növény, ökológia, rovar, tavasz

Idén március 10-én először „ünnepeljük” a beporzó állatokat a címbéli, nekik ajánlott jeles nappal. Miért és hogyan került sor erre az aggodalmat tükröző lépésre?

2018/02/14

MI mindent tud?

informatika, mesterséges intelligencia, MI, munka, njszt, robot, számítástechnika, társadalomtudomány

Az új kolléga nagyon rendes, udvarias, segítőkész és precízen dolgozik. Sose okoz problémát. Ha nem tud valamit, kérdez, és elsőre megtanulja. Bárcsak mind ilyenek lennénk!

2018/02/09

Vadak és utak

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, természetvédelem, út

Magyarországot nemzetközi összehasonlításban is sűrűn hálózzák be a vonalas létesítmények, azaz utak és vasutak. Évente több százezer állat pusztul el az elütések, ütközések miatt, ráadásul az állatok állományait is szétszabdalják ezen létesítmények. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa kollégáival áttekintette, melyek azok a forró pontok, ahol a legtöbb probléma adódik. Emellett meghatározták, hogy milyen egy ideális vadátjáró, és a gócpontokba kihelyezhető vadriasztókkal is kísérleteznek.

2018/02/09

Fagyott mikrovilág

biológia, elektronmikroszkóp, fehérje, kémia, krio-em, mikroszkóp, Nobel-díj

A kriogén elektronmikroszkóp (krio-EM) technológiának legfőbb szépsége abban rejlik, hogy amíg a mikroszkópok minőségét a készített kép felbontása jelzi, a krio-EM első pillantásra teljesen használhatatlan, homályos, alig kivehető képet ad, melyre úgy tűnik, hogy nem is érdemes több időt és energiát pazarolni. De az információ benne van. Másodjára ránézve, és bő tíz év fejlesztés és több kép együttes elemzése után, a maszatok alakot nyernek, és lassan körvonalazódni látszik egy nanométeres objektum. További tíz év fejlesztésének eredményeképpen ma már elég nagy magabiztossággal lehet behatárolni nem csak az atomok helyét, de a különböző pillanatnyi állapotába fagyott molekula funkcionális alakváltozásaira is fény derülhet.

2018/02/09

Gombagenom és informatika

A hét kutatója, biológia, genetika, gomba, informatika, interjú

Egyre nagyobb számban okoznak betegséget a fertőző gombák. Ezek a lények kiválóan alkalmazkodnak még a gombaellenes szerekhez is, ami viszont arra is rámutat, hogy a közeljövőben egyre nagyobb méreteket ölthetnek az ilyen fertőzések. A megelőzés és kezelés lehetőségeit kutatja Imre Alexandra, biotechnológus. A Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének doktorandusza főként bioinformatikai módszerekkel dolgozik és fiatal kora ellenére már több hazai és nemzetközi elismerésben is részesült.

2018/02/08

Aludj rá egyet!

alvás, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány

A közkeletű bölcsesség szerint amikor valamilyen bonyolult problémával találkozik az ember, jól teszi, ha alszik rá egyet, mert utána könnyebben megtalálja majd a megoldást. Vajon az alvás valóban bölcsebbé tesz?

2018/02/08

Hova lett a természeti csoda?

földtudomány, terasz, Új-Zéland, vulkán, vulkanológia

A Rózsaszín- és Fehér-teraszok Új-Zéland legendákkal övezett természeti képződményeinek számítottak, ám a Tarawera-vulkán 1886. június 10-i kitörése után eltűntek. Meglétüket illetően az eseményt követő 131 év a találgatások, tudományos és féltudományos elméletek születésének időszaka volt. Boldog-boldogtalan, hol intenzívebben, hol kevésbé látványosan, újabb és újabb ötletekkel állt elő, hogy mi történhetett a teraszokkal, azok vagy azok maradványai hol lehetnek. Még külön expedíciók is születtek arra, hogy ha valaki pontosítani tudja, hol voltak ezek a különleges természeti értékek, akkor azokat az 1886-os kitörés hamuja alól kiásnák.

2018/01/18

Szöcskék, sáskák, tücskök

IUCN, ökológia, rovar, sáska, szöcske

Az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa, Szövényi Gergely számos magyarországi, Kárpát-medencei és balkáni helyszínen végez terepmunkát: a szöcskék, sáskák és tücskök, vagyis az egyenesszárnyúak elterjedését, számosságát és környezetükkel való kapcsolatát vizsgálja. Adatai fontos információkkal alapozzák meg a természetvédelem munkáját. Nem véletlen tehát, hogy ő is részt vett a rendszertani csoport európai Vörös Listájának elkészítésében.