Előfizetés a lapra

Friss cikkek

2017/02/27

Hány wattos a fény az alagút végén?

fény, lélektani lelemények, pszichológia, remény, társadalom

A nyelvben nem ritkaság, hogy a remény és a fény összekapcsolódik, hiszen beszélünk reménysugárról, és arról is, hogy valaki sötéten látja a jövőt. Lehetséges volna, hogy az elvont érzelem és a fizikai fényerősség között csakugyan tapasztalható összefüggés?

Ping Dong és két munkatársa egyszerű, ám leleményes lélektani kísérletet tervezett a kérdés megválaszolására. A kutatók – amint arról a Social Psychological and Personality Science című folyóiratban beszámolnak – egy nagy észak-amerikai egyetem száznyolcvanhárom hallgatóját arra kérték, hogy jöjjenek be a laboratóriumba, és ott 8 perc alatt írjanak minél részletesebb és elevenebb beszámolót életük egy eseményéről. A diákokat négy csoportra osztották: voltak, akiknek olyan esetet kellett felidézniük, amikor reményvesztettnek érezték magukat, másoknak olyan epizódot, amikor remény töltötte el őket a jövőt illetően, megint másoknak arról kellett írniuk, amikor szomorúak volt, a többiek pedig csak egy átlagos napjukat foglalták össze. Ezután teljesen más feladat következett, a résztvevőket arra kérték, jellemezzék a termet, amelyben éppen ültek: mennyire tartják világosnak, kényelmesnek és melegnek. A kísérlet ezzel véget is ért... Ugyan mi köze lehet egymáshoz a két feladatnak? Látszólag semmi, ám a kutatók a válaszok elemzésekor megtalálták azt az összefüggést, amire számítottak: azok, akik egy reménytelen élethelyzet részleteivel foglalkoztak 8 percen át, utána ugyanazt a termet lényegesen sötétebbnek ítélték meg, mint a többiek!

A remény és a fény közötti kapcsolatot Ping Dong és munkatársainak egy másik kísérlete is megerősítette. Ennek során több mint kétszáz személynek – a korábbi kísérlethez hasonlóan – reményvesztett, reményteli vagy semleges élethelyzetet kellett felidéznie. A kutatók ezután mindenkinek öt fényképet mutattak, melyeken ugyanaz a szobabelső volt látható eltérő erősségű megvilágításban, és a résztvevőknek választaniuk kellett, melyik fényerő számukra a legvonzóbb. Nos, a reménytelen élethelyzetet felidézőkben nagyobb volt a vágy a fény iránt: ők a többiekhez képest egyértelműen a világosabb szobabelsőket tartották a legvonzóbbnak.

Dong és munkatársai szerint ebben nincs semmi furcsa, hiszen az újabb lélektani kutatások egyre több vonatkozásban mutatnak ki összefüggést az absztrakt fogalmak és a konkrét érzetek között, például az erkölcsi tisztaság és a fizikai tisztaság is összekapcsolódik. A jelenség oka az lehet, hogy az ember először a konkrét valóságra vonatkozó koncepciókat sajátítja el, megtanulja például a sötét-világos, könnyű-nehéz, tiszta-piszkos ellentétpárokat. Később, amikor az absztrakt fogalmakat építjük be világképünkbe, nem alakítunk ki a számukra egy teljesen új rendszert, hanem az elvont fogalmakat egyszerűen ráépítjük a már meglevő, „alacsonyabb szintű”, a kézzelfogható valóság megismerésére kialakított koncepciókra. Ezt az elgondolást igazolja például az is, hogy kimutatták: a fizikai meleg és a személyközi kapcsolatokra vonatkozó meghitt melegség fogalma az agynak ugyanazt a részét aktiválja. Ezt a gondolati „emeletráépítést” az analógiák is öszönzik, hiszen a remény lényegében azt jelenti, hogy jól látjuk a célt és a hozzá vezető utat, s a fizikai világban ugyanez csak megfelelő világításnál lehetséges. Nem csoda hát, hogy ha reményvesztettnek érezzük magunkat, több fényre vágyunk, és erősebben megvilágítjuk környezetünket. Ebből pedig az a sajátos következtetés adódik, hogy ha reménnyel telve tekintünk a jövőbe, az sok egyéb mellett még az áramfogyasztásunkra is kedvező hatással van.

MANNHARDT ANDRÁS

709
2017/02/27

Miniatűr csillagok a gerincvelőben

A hét kutatója, asztrocita, idegrendszer, interjú, orvosbiológia, sejt

A fájdalomérzetet kiváltó ingerületek a gerincvelőn keresztül érik el az agyat, majd az idegrendszernek a fájdalmat kiváltó ingerek elkerülésére vonatkozó parancsait is a gerincvelő juttatja vissza a szervekhez. Mára kiderült, hogy a fájdalom-ingerületek idegi feldolgozásában az idegsejtek mellett a csillag alakú asztrociták is fontos szerepet játszanak. Antal Miklós, a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanára azt vizsgálja, hogy ezek a nagyon apró, így speciális vizsgálati módszereket igénylő sejtek hogyan vesznek részt a fájdalomérzet kialakulásában.

708
2017/02/27

Tudásvédelem high-tech megoldással

ismeret, kommunikáció, oktatás, tanulás, társadalom, távoktatás, videó

„Itt vajon mit osztanak?” – tette fel magának a kérdést egy óriási orlandói tömeg láttán e sorok írója. A kiállítási pavilonhoz közelebb menve látta, hogy az Egyesült Államok legnagyobb HR-szakmai kiállításának résztvevőit nem az egyébként mindig nagy vonzerőt jelentő jégkrém vagy az ugyancsak slágercikknek számító univerzális okostelefon-töltő csábítja a bemutató megtekintésére. A főszereplő egy olyan online alapú videoplatform volt, amelyre láthatóan már régen vártak a tréning- és a coachingipar szereplői.

707
2017/02/27

Elméletalapú ökológia

A hét kutatója, biológia, interjú, könyv, Oxford, ökológgia

2016-ban a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének, az Oxfordi Egyetemnek a kiadójánál jelent meg a Theory-based ecology: A Darwinian approach című tankönyv (magyarul: Elméletalapú ökológia: egy darwinista megközelítés). A kiadványnak erős elméleti váza van: Darwin elmélete alapján magyarázza az ökológiai folyamatokat. Hogyan készül egy ilyen mű? Pásztor Erzsébetet, az ELTE Genetikai Tanszék adjunktusát kérdeztem.

706
2017/02/15

Agykutatás Napjai

agy, agykutatás, Agykutatás Hete, program

Agykutatás Napjai Budapesten - minden érdeklődőt örömmel várnak az agykutatók és a szervezők!

705
2017/01/26

Jabuticabeira, a törzsön virágzó

botanika, Dél-Amerika, fa, gyümölcs, Kitaibel, Kitaibel 2017, szőlőfa

Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be.

704
2017/01/21

Óriás kutyatej

biológia, botanika, fotó, Kitaibel, Kitaibel 2017, kutyatej, növény

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert.

703
2017/01/21

A világ ugróvillás szemmel

biológia, Kitaibel, Kitaibel 2017, MTA TTK, pályázat, polarizáció, ugróvillás

Az ember számára érzékelhető vizuális környezet, habár rendkívül változatos, csak egy apró részhalmaza egy olyannyira gazdag világnak, amelyet el sem tudunk képzelni. Környezetünk számunkra láthatatlan elemeit sok élőlény képes érzékelni, így van ez a fény polarizációjával is. Az itt leírtakból ősi ízeltlábúak példáján megismerhetünk egy módszert, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk egy adott élőlény által érzékelt világba.

702
2017/01/21

Miért éppen sejteken alapul a földi élet?

A hét kutatója, biológia, evolúció, interjú, Kitaibel, Kitaibel 2017

2016. december 9-én az egyik legrangosabb tudományos lap, a Science hasábjain jelent meg egy tanulmány, amelynek francia és japán kutatók mellett három magyar társszerzője is volt: Kun Ádám, Szilágyi András és Szathmáry Eörs. A cikkben egy olyan kutatásról számolnak be, amely során frappánsan kiegészítette egymást kísérletezés és modellezés. A kutatók bebizonyították, hogy az élet keletkezésének egyik lehetséges útja működik laboratóriumi körülmények között. Minderről Kun Ádámot kérdeztük egyik munkahelyén, az ELTE lágymányosi campusán.

701
2017/01/21

Szibériai szürkebegy-invázió Európában

biológia, Európa, Kitaibel, Kitaibel 2017, madár, ornitológia, szürkebegy

A szibériai szürkebegy (Prunella montanella) magyar nevéhez hűen elsősorban Szibériában, annak is leginkább az északi, sarkkörön túli részén költ. Elterjedési területe nyugaton az Urál-hegységig, keleten pedig egészen Kamcsatkáig húzódik. Vonuló madár, a telet Északkelet-Kínában és Koreában tölti. A nyugati populációk vonulási iránya így erősen délkeleti irányultságú. Európa Oroszországon kívüli részeibe csak nagyon ritkán vetődik el. Az elmúlt 150 évből mindössze néhány adata ismert. Ezért is érte váratlanul a madarászokat a faj példa nélküli, szokatlanul erős európai beáramlása 2016 októberében. Egy hónap leforgása alatt több mint 200 madarat figyeltek meg!