Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Űrkutatás

Sugárvédelem az űrben – Interjú Hirn Attilával

Az űrhajósokra leselkedő veszélyek közül a kozmikus sugárzás jelenti az egyik legnagyobb rizikót. Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője részt vesz az üstököskutató Rosetta-programban is, de főként a sugárzások hatását vizsgálja. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén szolgálatot teljesítő dózismérő, a TRITEL fejlesztőjével arról beszélgettünk, milyen kockázatokkal jár a sugárterhelés és hogyan lehet…

Tovább olvasok

Gördülő kövek a Marson – Interjú Domokos Gáborral

Több tíz kilométert utazhattak egy ősi marsi folyó medrében azok a kavicsok, amelyeket néhány éve a Curiosity marsjáró felvételein pillanthattunk meg. Vándorlásuk történetét egy új matematikai modell és rengeteg földi kísérlet segített megérteni. Ezt a modellt a Gömböc egyik atyja, Domokos Gábor akadémikus, egyetemi tanár (BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék) dolgozta ki csoportjával, akiknek kutatását…

Tovább olvasok

A Vénusz, a Föld és a Mars űridőjárása Forrás: ESA

A bolygók űridőjárása a Föld szolgálatában – Interjú Opitz Andreával

Opitz Andrea űrkutató és csillagász, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 12 év után tért haza külföldről. Svájcban doktorált, Franciaországban volt posztdoktori ösztöndíjas és legutóbb az ESTEC-ben, az Európai Űrügynökség (ESA) hollandiai központjában dolgozott. Bolygónk űridőjárásán kívül főként a Vénusz és a Mars űridőjárását kutatja, sőt az üstökösök plazmakörnyezetét is tanulmányozza. Válaszaiból megtudhatjuk, miért…

Tovább olvasok

Űrpszichológia a Marson és a Földön – Interjú Ehmann Beával

A Mars-utazás megvalósítása a technikai nehézségek mellett pszichológiai kérdéseket is felvet. A problémák tisztázására végezték el a Mars-500 kísérletet, melyben hat, különböző nemzetiségű férfi vett részt szimulált űrutazáson. A tapasztalatok feldolgozása még tart. A kutatásban részt vettek magyar szakemberek is; nem véletlenül, hiszen világelsők vagyunk az űrpszichológia terén. Ehmann Bea pszichológussal, az MTA TTK Kognitív…

Tovább olvasok

Programozás 600 millió km távolságból – Interjú Balázs Andrással

Széchenyi-díjat kaptak nemrégiben a Rosetta-programban közreműködő szakemberek: Apáthy István, Bánfalvy Antal és Balázs András. Utóbbi az MTA Wigner Fizikai Központ mérnök űrkutatója. A szonda leszállóegysége, a Philae az ő munkájának eredményei nélkül aligha végezte volna el történelmi méréseit a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös felszínén. Vele beszélgettünk a részletekről. – A műszaki vagy az űrkutatási érdeklődése volt előbb? – Inkább a…

Tovább olvasok

Sentinel 2

A magyar űrkutatás nagy lehetősége – ESA-tagság

A napokban írják alá hazánk csatlakozását az ESA-hoz, vagyis az Európai Űrügynökséghez. Cikkünkben rövid ízelítőt adunk azokból az eredményekből, melyekkel a magyar szakemberek már sokkal korábban elérték a világszínvonalat, bemutatjuk, milyen feltételeknek kellett megfelelni ahhoz, hogy tagjai legyünk az ESA-nak és miért történelmi lehetőség ez az űrkutatók számára. A magyar űrtevékenység története több mint fél évszázadra…

Tovább olvasok

Címlapképünkön: Radartéképezés. Fantáziakép.

A Földmegfigyelő – Radarokról közérthetően

Az ember vizuális lény, legfontosabb érzékelési módja a látás. Talán éppen ezért, azokat a dolgokat a legnehezebb ismertetni, amelyek láthatatlanul mennek végbe. A radarberendezéssel történő "fényképezés" olyan elektromágneses hullámok segítségével alkot képet objektumokról, amelyek az ember számára nem érzékelhetők. A mikrohullám segítségével történő leképezés könnyebb megismerése érdekében tekintsük át leegyszerűsítve a hagyományos digitális fényképezés alapját.   A…

Tovább olvasok

A Philae-egység GRM DIM-pordetektora

Ismét üstökösközelben – Interjú Apáthy Istvánnal

Először landol ember alkotta eszköz egy üstökös magján, és már kijelölték a megfelelőnek tűnő terepet is a Rosetta-szonda leszállóegysége, a Philae számára. A magyar űrkutatók is izgatottan figyelik az eseményeket, hiszen több műszert készítettek mindkét eszközre. Köztük Apáthy István, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa is, aki „járt” már üstökösnél. A 80-as években részt vett a…

Tovább olvasok

Grósz Veronika

Űrhölgyek – Lehetőségek a hazai űrtevékenységben

Műholdakkal az olvadó antarktiszi jég nyomában; Szenzorok nyomkövetése idegen égitesteken; Űrbiológia a felhők fölött. Ilyen, világviszonylatban is újszerűnek mondható témákkal foglalkoznak a Műegyetemen tevékenykedő fiatalok. Ezek a kutatások rámutatnak arra is, milyen kilátásaik lehetnek a hazai űrkutatóknak, ha Magyarország csatlakozik az Európai Űrügynökséghez. További érdekesség, hogy a fent említett témák hátterében három fiatal hölgy áll.…

Tovább olvasok

Geoinformatika – a Földön kívül is! – Interjú Sik Andrással

A geoinformatika vagy ismertebb nevén a térinformatika egyszerre tudomány, kutatási módszertan, technológiai alkalmazás és üzlet. Az alig néhány évtizedes múlttal rendelkező szakterület egyre gyorsabban fejlődik, egyre szélesebb körben használható, és már a hétköznapjainkba is begyűrűzött. Alkalmazásairól, lehetőségeiről és távlatairól Sik Andrással, az ELTE Térinformatikai Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.   – Ön bolygókutatóként, főként Mars-kutatóként ismert. Hogyan lett térinformatikai…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/