Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
20K
740
0
0 items - 0Ft 0
Menu

Orvosbiológia

Megosztás
Kategória név

Orvosbiológia

A hét kutatója Fizika Orvosbiológia

Mikroszkóppal az élő agyban – Interjú Katona Gergellyel

Gábor Dénes-díjat és Az Év Példaképe 2014 díját kapta meg nemrégiben Katona Gergely fizikus, aki tulajdonostársával, Rózsa Balázzsal saját fejlesztésű kétfoton-mikroszkópjukkal a világon először képesek 3D-ben, sejtszintű felbontással vizsgálni az idegsejthálózatok aktivitását, méghozzá a jelenlegi lézerpásztázó mikroszkópokhoz képest egymilliószoros sebességgel. A mikroszkópok gyártására és a további kutatások finanszírozására jött létre a Femtonics Kft., melynek ő…
2015.06.11.

Tovább olvasok

BALIGA GABRIELLA FELVÉTELEI
A hét kutatója Orvosbiológia

Az időskori agy kutatása – Interjú Gaál Zsófia Annával

Nemcsak hazánk, hanem Európa lakossága is öregszik, ezért aligha kell ecsetelni az időskori kognitív változások vizsgálatának jelentőségét. Nem csoda, hogy az OTKA és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával dolgozik Gaál Zsófia Anna pszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos munkatársa. Eredményei a tudomány mellett a hétköznapi élet számára is fontos tanulságokkal…
2015.05.29.

Tovább olvasok

BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE
A hét kutatója Kémia Orvosbiológia

Molekuláris mesterlövészet – Interjú Lőrincz Andrással

Eheti interjúalanyunk, Lőrincz András a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának (MTA TTK) Anyag és Környezetkémiai Intézetében (AKI) dolgozik. Olyan kisméretű biológiai „csomagokkal”, azaz li­po­szó­mák­kal foglalkozik, amelyek segítségével célzottan a rákos daganatokba lehet hatóanyagokat eljuttatni. Eredményeik hozzásegíthetnek olyan gyógyszerhordozók előállításához, amelyek segítségével hatékonyabbak lehetnek az alkalmazott gyógyszerek és jóval kisebbek lehetnek a kemoterápia mellékhatásai. BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE –…
2015.05.13.

Tovább olvasok

Staphylococcus epidermidis
Biológia Orvosbiológia

Emberek, élőflórával – Testünk mint élőhely

Az emberi test körülbelül 10 a tizenharmadikon-tizennegyediken darab sejtből épül fel, azonban rajta vagy benne 10 a tizennegyediken-tizenötödiken darab mikroorganizmus él. Ezt a számbeli fölényt látva már sejthetjük, hogy ezeknek az élőlényeknek óriási hatása lehet ránk, vagy ha a „túlerő” szempontjából nézzük, akkor azt is mondhatnánk, hogy nekünk, embereknek óriási hatásunk van a mikrobiótánkra. Az…
2015.05.05.

Tovább olvasok

A hét kutatója Orvosbiológia

Fehérjefizika – Interjú Dér Andrással

Ha annak idején a gimnazista Dér Bandit valaki megkérdezte, mi akarsz lenni, bizonyára azt válaszolta: fizikus. Akkor aligha gondolhatott arra, hogy kutatói pályája két tudományág, a fizika és a biológia házasságával teljesedik ki. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológiai Intézete biomolekuláris elektronika csoportjának vezetője végzős fizikushallgatóként került az intézménybe. Dér András időközben megtanulta a biológiát,…
2015.04.29.

Tovább olvasok

Orvosbiológia

Gyulladás fertőzés nélkül? – Az immunrendszer sötét oldala

Ron Richarchds, az ausztráliai Newcastle-ben élő középkorú férfi igazán szerencsésnek mondhatja magát, legalábbis biztosan közel volt az őrangyala, amikor néhány hónappal ezelőtt éppen az egyik legkiválóbb ausztrál sürgősségi-baleseti kórház szomszédságában ütötte el egy 60 km/h sebességgel hajtó autós. Számos töréssel, belső sérüléssel szállították az osztályra, ahol nem sokkal később a szíve is leállt, ám a…
2015.04.28.

Tovább olvasok

Eltérő típusú gátlósejtek rajzai a hippokampuszban. A vastag nyúlványok a sejtek dendritjei, ahova a jelek érkeznek. A vékony, sűrű felhőt alkotó nyúlványok az axonok, amelyeken keresztül kommunikálnak a sejtek célsejtjeikkel.
Orvosbiológia Pszichológia

Szabályozás és kódolás – Idegsejtek aktivitásának kölcsönhatásából agyi aktivitás

Az élőlényeknek bonyolult, gyakran változó, veszélyekkel teli környezetben kell életben maradniuk. Az állatvilág evolúciója során kifejlődő agy teszi képessé gazdáját arra, hogy megértse környezetét, annak veszélyeit és lehetőségeit előre lássa és így hatékonyabban éljen túl fajtársainál és ellenségeinél. Az agy a főemlősökben érte el jelenlegi fejlődésének csúcsát. Több milliárd idegsejtből áll, melyeket ennél 4 nagyságrenddel (tízezerszer)…
2015.04.23.

Tovább olvasok

A hét kutatója Kémia Orvosbiológia

Ólom a vízben? – Interjú Sebestyén Ágnessel

Már az ókori rómaiak is – így hangzik egy gyakori szófordulat, ami a mi esetünkben is igaz, mivel már a rómaiak is használtak ólomvezetékeket. Egyes régi építésű épületekben még manapság is ilyen csövek vannak, ami azért jelent gondot, mert az ivóvízbe beoldódó ólomnak káros egészségügyi hatása van, főként a gyerekekre nézve. Sebestyén Ágnes, az Országos…
2015.04.14.

Tovább olvasok

Egészséges (balra) és pikkelysömörös (jobbra) hámszövet összehasonlítása
Biológia Orvosbiológia

Felgyorsult sejtciklusok nyomában – Új irányvonalak a pikkelysömör kutatásában

A pikkelysömör az életminőséget nagymértékben rontó bőrbetegség, amelynek kezelése jelenleg a tünetek mérséklésére korlátozódik, egyrészt hagyományos kezelési módszerekkel, másrészt a napjainkban egyre nagyobb teret nyerő biológiai terápiás szerekkel. Noha az esetenként súlyos szisztémás tüneteket is okozó bőrbetegségek közül a pikkelysömör az egyik leggyakoribb, kialakulásának molekuláris hátterét mégis csak részben ismerjük. Az elmúlt években munkacsoportunk a…
2015.03.19.

Tovább olvasok

A hét kutatója Biológia Orvosbiológia

Lehet-e Parkinson-kóros a kutyám? – Interjú Kis Viktorral

Az Alzheimer-kór után a Parkinson-kór a második leggyakoribb, idegsejtpusztulással járó, neu­ro­de­ge­ne­rá­ciós betegség. Világszerte mintegy 20 millió ember érintett a betegségben, így korántsem mindegy, hogy sikerül-e valamilyen gyógymódot kidolgozni ellene. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó Kis Viktor aktívan kutatja a betegség molekuláris és élettani hátterét, többek között a már meghalt betegek agymintáinak elektronmikroszkóppal történő tanulmányozásával. – Az…
2015.03.02.

Tovább olvasok

Élet és Tudomány

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat
Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Lapvásárlás

© 2024 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
Marketingplatformunkként a Mailchimpet használjuk. A lenti feliratkozásra kattintva Ön tudomásul veszi, hogy adatait feldolgozás céljából továbbítják a Mailchimphez. További információ a Mailchimp adatvédelmi gyakorlatáról itt.