Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Orvosbiológia

Az okuláré – Orvostudományi történetek

Az üveggömbök nagyító hatását már Krisztus előtt a XVI. században ismerték. Az ókori orvosok csiszolt hegyikristály golyó segítségével – gyógyító céllal – sebeket, beteg szövetrészeket égettek ki. Alig egy évszázaddal időszámításunk után már a fénytörés és a fényvisszaverődés törvényeit is ismerte a tudós társadalom, de a látás javítására ebben a korban még nem ajánlották az…

Tovább olvasok

Az agyból kifelé haladva – Interjú Buzsáki Györggyel

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését. Mi…

Tovább olvasok

Lendületben az érzelmi memórianyomok kutatása – Interjú Hájos Norbertte

Az agykutatás egyik legizgalmasabb területe az érzelmek kialakulásának vizsgálata. Hájos Norbert az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója csoportjával az Akadémia Lendület programja keretében éppen ezen a témán dolgozik. Az érzelmi reakciók és a félelmi memórianyomok kialakításában szerepet játszó idegsejtcsoportok tanulmányozását új módszerekkel végzik, és már az első eredményeiket is nemzetközi figyelem kíséri. A csoport…

Tovább olvasok

Sok még a kihasználatlan lehetőség – Interjú Bödör Csabával

Bödör Csaba molekuláris biológus, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa évek óta foglalkozik vérképzőszervi daganatokkal, és idén ő is azok között volt, akik önálló kutatócsoportot alakíthattak az MTA Lendület programja keretében. A szeptember elseje óta működő munkacsoport a következő években olyan diagnosztikai eljárások kifejlesztésén fog dolgozni, amelyekkel a limfómák és leukémiák…

Tovább olvasok

Ki a főnök, a stressz vagy ön? – A megküzdés egyéni és közösségi módjai

A lelki egészség a mindennapok erőforrása. Sok más egyéb mellett ez is elhangzott az Üzleti Gondolkodók Klubja által szervezett Stresszkonferencián. Az eseménynek a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum adott otthont, ahol a Selye János munkásságát bemutató ideiglenes tárlat is megtekinthető, meghosszabbított nyitvatartással januárig. Bárdos György szakmai előadása adott elméleti hátteret a stresszről. Mi az egészség? – tette…

Tovább olvasok

Kúszó depolarizáció az agykéregben – Interjú Farkas Eszterrel

tartozik. Nem olyan régen fedezték fel, hogy ilyenkor az agykéregben nemcsak pillanatnyi változások történnek, hanem folytatódnak, sőt kiterjednek, még nagyobb bajokat okozva. Farkas Eszter agykutató, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet munkatársa egy világviszonylatban is egyedülálló képalkotó rendszert dolgozott ki a változások felmérésére. Kutatásai reményt kelthetnek a stroke-osok számára, így…

Tovább olvasok

Régi és modern betegségneveink – Húzza össze a görcs! Vagy a Pickwick-szindróma?

Betegségeink elnevezéseiben az egyes korokban igen nagy különbségek figyelhetők meg. Egyrészt jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészt a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes folyamat. A betegségnevek alakulásában és használatában nagy szerepet játszik a gyógyításhoz kapcsolódó hitvilág, az orvoslás fejlődése és a társadalom, a gondolkodás, valamint a nyelv változása. A korai betegségneveket…

Tovább olvasok

Pozitívan! – Kommunikáció és gyógyítás

Számos rémtörténetet hallhatunk a beteg jogait figyelmen kívül hagyó, nyitott ajtós rendelésről, a modortalan, személytelen vagy fölényes orvosi viselkedésről vagy a betegét meg nem érintő doktorról. A rémtörténetek nagy százalékban az orvos és a beteg közötti kommunikációs zavarokra vezethetők vissza. Szerencsére mindez nem általánosítható. Sorolom a panaszom: „Az elmúlt fél évben háromszor voltam felfázva. A háziorvosom…

Tovább olvasok

Idegen magzat az anyában? – A terhesség mint immunológiai paradoxon

A terhesség immunológiai rejtély. A petesejt és a hímivarsejt találkozásakor a kialakuló zigóta genetikai állományának felét az anyától, a másik felét pedig az apától örökli, így a fejlődő magzat fele részben apai, az anyai immunrendszer számára idegen antigéneket hordoz. Az allograftok olyan transzplantátumok, amelyeknek átültetése genetikailag nem azonos, de egyazon fajhoz tartozó egyének között történik.…

Tovább olvasok

(BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

A cél az oki kezelés – Interjú Juhász Gáborral

Juhász Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézetében működő Proteomika Laboratórium kutatója idegrendszeri betegségek biológiai alapjainak kutatásával foglalkozik. A proteomról, a különböző kutatási módszerekről, a "big data" problémaköréről és a kísérletezés etikájáról beszélgettünk, vagyis arról, hogy az állatkísérleteknek is alapvető kritériuma már, hogy az embergyógyászat legmagasabb szintjén gondoskodjanak fájdalomcsillapításról, valamint a beavatkozások szakszerűségéről. Juhász Gábor (BAJOMI BÁLINT…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/