Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán.
– Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését. Mi…
Orvosbiológia
Az agykutatás egyik legizgalmasabb területe az érzelmek kialakulásának vizsgálata. Hájos Norbert az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója csoportjával az Akadémia Lendület programja keretében éppen ezen a témán dolgozik. Az érzelmi reakciók és a félelmi memórianyomok kialakításában szerepet játszó idegsejtcsoportok tanulmányozását új módszerekkel végzik, és már az első eredményeiket is nemzetközi figyelem kíséri. A csoport…
Bödör Csaba molekuláris biológus, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa évek óta foglalkozik vérképzőszervi daganatokkal, és idén ő is azok között volt, akik önálló kutatócsoportot alakíthattak az MTA Lendület programja keretében. A szeptember elseje óta működő munkacsoport a következő években olyan diagnosztikai eljárások kifejlesztésén fog dolgozni, amelyekkel a limfómák és leukémiák…
A lelki egészség a mindennapok erőforrása. Sok más egyéb mellett ez is elhangzott az Üzleti Gondolkodók Klubja által szervezett Stresszkonferencián. Az eseménynek a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum adott otthont, ahol a Selye János munkásságát bemutató ideiglenes tárlat is megtekinthető, meghosszabbított nyitvatartással januárig.
Bárdos György szakmai előadása adott elméleti hátteret a stresszről. Mi az egészség? – tette…
tartozik. Nem olyan régen fedezték fel, hogy ilyenkor az agykéregben nemcsak pillanatnyi változások történnek, hanem folytatódnak, sőt kiterjednek, még nagyobb bajokat okozva. Farkas Eszter agykutató, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet munkatársa egy világviszonylatban is egyedülálló képalkotó rendszert dolgozott ki a változások felmérésére. Kutatásai reményt kelthetnek a stroke-osok számára, így…
Betegségeink elnevezéseiben az egyes korokban igen nagy különbségek figyelhetők meg. Egyrészt jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészt a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes folyamat. A betegségnevek alakulásában és használatában nagy szerepet játszik a gyógyításhoz kapcsolódó hitvilág, az orvoslás fejlődése és a társadalom, a gondolkodás, valamint a nyelv változása.
A korai betegségneveket…
Számos rémtörténetet hallhatunk a beteg jogait figyelmen kívül hagyó, nyitott ajtós rendelésről, a modortalan, személytelen vagy fölényes orvosi viselkedésről vagy a betegét meg nem érintő doktorról. A rémtörténetek nagy százalékban az orvos és a beteg közötti kommunikációs zavarokra vezethetők vissza. Szerencsére mindez nem általánosítható.
Sorolom a panaszom: „Az elmúlt fél évben háromszor voltam felfázva. A háziorvosom…
A terhesség immunológiai rejtély. A petesejt és a hímivarsejt találkozásakor a kialakuló zigóta genetikai állományának felét az anyától, a másik felét pedig az apától örökli, így a fejlődő magzat fele részben apai, az anyai immunrendszer számára idegen antigéneket hordoz. Az allograftok olyan transzplantátumok, amelyeknek átültetése genetikailag nem azonos, de egyazon fajhoz tartozó egyének között történik.…
Juhász Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézetében működő Proteomika Laboratórium kutatója idegrendszeri betegségek biológiai alapjainak kutatásával foglalkozik. A proteomról, a különböző kutatási módszerekről, a "big data" problémaköréről és a kísérletezés etikájáról beszélgettünk, vagyis arról, hogy az állatkísérleteknek is alapvető kritériuma már, hogy az embergyógyászat legmagasabb szintjén gondoskodjanak fájdalomcsillapításról, valamint a beavatkozások szakszerűségéről.
Juhász Gábor (BAJOMI BÁLINT…
Gábor Dénes-díjat és Az Év Példaképe 2014 díját kapta meg nemrégiben Katona Gergely fizikus, aki tulajdonostársával, Rózsa Balázzsal saját fejlesztésű kétfoton-mikroszkópjukkal a világon először képesek 3D-ben, sejtszintű felbontással vizsgálni az idegsejthálózatok aktivitását, méghozzá a jelenlegi lézerpásztázó mikroszkópokhoz képest egymilliószoros sebességgel. A mikroszkópok gyártására és a további kutatások finanszírozására jött létre a Femtonics Kft., melynek ő…