A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert.
Az itthon megszokottól eltérően, a trópusokon akár fa méretűvé is nőhetnek. Ilyen például az óriás kutyatej, mely elnevezés valójában több,…
Ökológia
Az ember számára érzékelhető vizuális környezet, habár rendkívül változatos, csak egy apró részhalmaza egy olyannyira gazdag világnak, amelyet el sem tudunk képzelni. Környezetünk számunkra láthatatlan elemeit sok élőlény képes érzékelni, így van ez a fény polarizációjával is. Az itt leírtakból ősi ízeltlábúak példáján megismerhetünk egy módszert, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk egy adott élőlény által érzékelt…
A szibériai szürkebegy (Prunella montanella) magyar nevéhez hűen elsősorban Szibériában, annak is leginkább az északi, sarkkörön túli részén költ. Ezért is érte váratlanul a madarászokat a faj példa nélküli, szokatlanul erős európai beáramlása 2016 októberében. Egy hónap leforgása alatt több mint 200 madarat figyeltek meg!
Elterjedési területe nyugaton az Urál-hegységig, keleten pedig egészen Kamcsatkáig húzódik. Vonuló…
Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel.
Rezzent a…
A történelem folyamán jószerivel az indigó volt az egyetlen természetes kék színezőanyagunk. Európában ezt a festő csüllengből nyerték ki, és termesztésének elterjedése feltételezhetően egybeesett a Termékeny Félhold térségéből érkező neolitikus földművelők vándorlásaival. Napjainkban – szintetikus formában – ugyanezt az indigót használjuk a farmernadrágok festéséhez.
Festő csülleng (Carl Lindman, 1922)
A keresztesvirágúak családjába tartozó, kétéves életformájú festő csülleng…
Idén nagyon sok telefon és e-mail érkezik e nem túl népszerű rovarok miatt a szerkesztőségbe is és hozzánk is, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Mindenki azt kérdi: milyen poloska ez, amiből idén olyan rettentő sok van?
Nyugati levéllábú poloska
Nagyon nehéz a bevezetőben szereplő kérdésre válaszolni, pedig nem sok fajról lehet szó. A kérdezők zöme ugyanis azt felismeri,…
A Magyar Természettudományi Múzeum hagyományosan a délkelet-ázsiai denevérfauna kutatásának élvonalába tartozik. 2015-től kezdve négy évig kutatásaikat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram is támogatja, így lehetőség nyílt a vizsgálatok kiterjesztésére, az eredmények közlésének intenzívebbé válására. A program két eleme a denevérek rendszertani kutatása, illetve a denevérekben található nagyszámú vírus diverzitásának felmérése. Cikkünkben egy kis ízelítőt adunk…
A hazai futóbogarak közül a lapos kékfutrinka (Carabus intricatus) az egyik legszebb hazai fajunk.
A hazai futóbogarak jellegzetes képviselői a nagyfutrinkák, melyeknek 27 faja és számos alfaja él nálunk. Egyes fajaik csak az ország bizonyos részein, például a Soproni- vagy a Zempléni-hegységben fordulnak elő, míg mások nagyobb elterjedésűek, és a számukra alkalmas élőhelyeken országszerte megtalálhatók. Többnyire…
A fura nevű és kinézetű Hoodia gordonii a meténgfélék (Apocynaceae) családjának tagja, igen szúrós, levelek nélküli (törzs)szukkulens növény. Természetes előfordulása Dél-Afrika és Namíbia.
Élőhelyei változatosak, megtalálhatók a szélsőségesen száraz sziklafelszínek lejtőin, a homokos folyómedrekben (Kalahári-sivatag) vagy a védelmet nyújtó szárazságkedvelő bokrok takarásában. Kimondottan széles elterjedésű faj, az extrém meleg (körülbelül 40 Celsius-fok) és a relatívan alacsony…
Az évszázados modellek szerint az európai és főként a skandináv erdők területén általánosan elterjedt volt a tiszta kezelés, vagyis hogy a művelés során eltávolították a holtfákat. Napjainkra fény derült rá, hogy az utóbbiak jelenléte milyen fontos: a szél és a természetes kidőlés után visszamaradt – és otthagyott – holtfa jóvoltából kellő mennyiségű élettér jöhet létre…