„Sok van, mi csodálatos, / De az embernél nincs semmi csodálatosabb” – írta Szophoklész két és félezer évvel ezelőtt. Ha most élne, talán azt mondaná: Sok van, mi bonyolult. / Ám az embernél nincs bonyolultabb. Viselkedésünkre, tevékenységünkre, de főleg teljesítményünkre nagyon sok minden hatással van. Különösen igaz ez, ha egy nagy létszámú munkahelyen kell megfelelni…
Könyvtermés
Hadifogság, gulág – közismert fogalmak: a második világháború magyarok tömegeit sújtó következményeit cikkek, könyvek, rádió- és tévéműsorok gyakran fölidézték. De ki emlékezik ma már az első világháború hasonló szenvedéstörténetére? Ezt foglalja össze hosszas hazai és szovjetunió-, majd oroszországbeli kutatások eredményeként Petrák Katalin kötete.
A történet Przemysl várerődjének elestével kezdődik. A Kárpátoktól mintegy nyolcvan kilométerre…
Gyorsuló, rohanó világunk a folklór alkotások közül egyértelműen a rövid műfajoknak kedvez. Az 1990-es évek második felében a Duna Televízió teletextjén úttörő vállalkozás volt minden napra egy-egy mesét közzétenni az egész család, de persze főleg a gyerekek épülésére. Az otthon, társaságban felolvasható művek terjesztése azonban elsősorban a nyomtatásban megjelentető kiadók küldetése. A kivételesen gazdag magyar…
A floridai történészprofesszor Robert Gellately nagy ívű szintézise a két világháború közötti szovjet és német társadalmi katasztrófák korszakát elemzi. Lassan már nálunk is – hellyel-közzel – érvényesül a felismerés, hogy ezeket az éveket a két nagyhatalom – ugyan ambivalens – feltörekvése és ellentmondásos kapcsolata határozta meg. A szerző azonban szemléleti újdonságként Lenin szerepét is beemeli…
Belső utazás, önmagunk felfedezése, vallásos zarándoklat, spirituális keresés, kihívás, kiszakadni a mindennapokból – nehéz e közhelyek nélkül írni El Caminóról, Szent Jakab útjáról, mely állítólag pontosan a Tejút alatt vezet. Egy újabb Camino-könyv a sok közül – ilyesfajta gondolatok voltak bennem, mikor elkezdtem ezt a könyvet. Kellemes csalódás volt, már az első oldalaktól, de igazán…
A hazánkban ismeretterjesztő könyveiről ismert Jared Diamondot a The Economist folyóirat mint Amerika legismertebb földrajztudósát dicsérte. Diamond a földrajz mellett foglalkozik antropológiával, biológiával, ornitológiával, és munkáiban kiválóan ötvözi az alkalmazott- és társadalomtudományokat.
A könyv alcímétől – Mit tanulhatunk a régi társadalmaktól? – az olvasó talán megijed. Vajon valamiféle idillikus, régvoltat és maradiságot visszasíró ábrándozásról lesz…
„...legalábbis ez áll a kövekbe vésve”. Így fejezi be David B. Norman legújabb magyarul is megjelent könyvét. A cambridgei Sedgwick Múzeum igazgatója, a világszerte elismert kutató és szakíró szerint a 225 és 65 millió évekkel ezelőtt élt dinoszauruszok „noha nem voltak tudatában – az általuk lakott világ uraivá váltak”. A Kis dinókönyv nagyoknak angol kiadása…
A negyvenes éveiben járó Oleg Pavlovot az egyik legkiemelkedőbb orosz prózaíróként jegyzik, aki Dosztojevszkij és Szolzsenyicin nyomvonalán haladva teremt szürreális világot. Az Orosz trilógia című regényét személyes élmények alapján írta, hiszen oroszként a távoli Kazahsztánban katonáskodott, ahol börtönőrként szolgált.
Regénye a nyolcvanas évek összeomló szovjet szocializmusának hadseregében játszódik, reménytelen körülmények közepette. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy…
A nyelvészet történetét dióhéjban úgy lehet felvázolni, hogy e tudomány fejlődése során a központi kérdések közé sorra a nyelv egy-egy alapvető tulajdonsága került. Ilyen tulajdonsága a nyelvnek a szabálykövetés, a változékonyság, a rendszerszerűség, a kreativitás és a kifejezőképesség. Így követi egymást a nyelvészet történetében, egykor élénken vitázva, mára már inkább egymást kiegészítve a nyelvművelés, azaz…
A holokauszt rendkívül gazdag irodalmának újabb darabját jelenti Gitta Serény riportkönyve, amely csaknem 40 évvel angol nyelvű megjelenése után magyarul is olvasható. A szerző 1971 elején 70 órát beszélgetett a düsseldorfi fegyházban az osztrák származású Franz Stangl-al, a sobibóri, majd treblinkai haláltábor volt parancsnokával. Stangl a második világháború után Brazíliába távozott, ahol húsz évig háboríthatatlanul…