A magyar királyi korona – a Szent Korona – országjelkép. A jelkép szó nem is fejezi ki mindazt, amit a történelmi múlt emberei éreztek iránta: akié a korona, azé az ország, a hatalom. Legutolsó menekítését és elrejtését a második világháború végén élte meg. Addig – ha király már nem is volt – királyság volt az…
Könyvtermés
Ahol Grandpierre Atilla munkájával, elméleteivel találkozik az ember, ott egyben biztos lehet: közhelyes gondolatokkal nem kell untatnia magát. A csillagász – és utóbb már filozófus – szerzőtől szinte megszoktuk, hogy meghökkent és vitára ösztönöz minden könyvével vagy cikkével. Gondolatmenete vitát gerjesztő jellegét szerkesztőként is volt szerencsém tapasztalni. Magyar nyelven ismeretterjesztő cikk formájában ugyanis először az…
Ian Kershaw kitűnő Hitler-monográfiája után egy újabb brit, éspedig cambridge-i történész, Richard J. Evans tette le nyomatékosan névjegyét a Harmadik Birodalom története iránt érdeklődők asztalára. A Harmadik Birodalommal foglalkozó trilógiájának első kötete, A Harmadik Birodalom születése 2012-ben jelent meg magyarul, amelyet a jelen kötet 2013-ban követett. Impozáns munkájában a szerző a náci rendszer 1933–1939 közötti…
Az emberi testrészek nevével előszeretettel jelöljük a környező világ tárgyait. A hegynek lába, háta, gerince, dereka, a hajónak orra, fara, gerince, a korsónak szája, ajka, hasa, füle, csecse, talpa, a harangnak nyelve, a boronának, gerebennek foga, a máknak feje van. Hasonló átvitelek: puskaagy, kerékagy, búzaszem, mákszem, szőlőszem, szegfej, sőt hétfő. A testrészelnevezéseknek azonban nemcsak a…
Az 1950-as években járunk. Csak nemrég ért véget a második világháború, amely a Führer győzelmével zárult, s ez átrajzolta Európa és a világ térképét. Nagyjából így indul G. L. Thompson gondolatjátéka arról, mi lett volna, ha…
A Germánia, az új világ fővárosa című regény különös lehetőségeket villant fel. Persze diktatúrákban mindenki attól boldog, amit…
Számtalan regény szól nagy hadvezérekről, briliáns vagy kevésbé sikeres katonai hadműveletekről, de „alulnézetből” ritkán örökítették meg a harci eseményeket. Ellenben gyakran éri kritika az írókat, miszerint műveiket az íróasztal biztonságos fedezékében alkották meg. Ez lényegében e kötet szerzőjére, John Keeganre is igaz. A hadtudományt „csak” tanította a szigetországban, saját magáról pedig azt írja, hogy még…
Az évfordulós megemlékezések írásakor mindig akad egy-egy újabb nézőpont, így a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertről olvasva is egy új kép tárult elénk. Nem a tudományos kutató szakmai pályája, s nem a világfi temperamentumos élete vagy kalandos politikai ambíciója áll a könyv középpontjában, hanem a tudós töprengései a világ problémáin, kapcsolata hazájával, a korabeli Magyarországgal, a tudományos…
Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek még a kilencvenes évek népszerű, Egy rém rendes család című tévésorozatára. Ebben a főszereplő Al Bundy cipőeladóként dolgozott, és a sorozat egyik legviccesebb történetszála is a munkahelyéhez kötődött, ahol Bundy botrányos, egyben rendkívül vicces módon szolgálta ki a hozzá forduló molett hölgyeket. A Tűsarok és kamatláb című könyv szerzője nem…
Biztos van magyarázata annak, hogy miért vagyunk oda a borzongásért, miért szeretünk sokkal jobban szörnyű, hidegvérű gyilkosságokról olvasni, mint a tudományról. Mindenesetre ezt a jelenséget használta ki John Emsley, brit kémikus és ismeretterjesztő, aki Gyilkos molekulák című könyvében valóban megtörtént, a sajtóban nagy karriert befutott, szenzációs bűnesetekbe burkolva hozza közelebb olvasóihoz a kémiát.
Tíz…
A világegyetem nagy kérdései régóta izgatják az emberek fantáziáját. Nem egyszerű azonban az univerzum keletkezését, fejlődését, a virtuális és valódi tér és idő összefüggéseit, az anyag és energia kapcsolatát vizsgálni. Valós és elméleti kísérleteket kell végezni, igazolni vagy cáfolni az elképzeléseket, megmagyarázni a gyorsítókban és az égbolton látottakat. A kapott eredményeket sem könnyű mindig értelmezni,…