Gyorsuló, rohanó világunk a folklór alkotások közül egyértelműen a rövid műfajoknak kedvez. Az 1990-es évek második felében a Duna Televízió teletextjén úttörő vállalkozás volt minden napra egy-egy mesét közzétenni az egész család, de persze főleg a gyerekek épülésére. Az otthon, társaságban felolvasható művek terjesztése azonban elsősorban a nyomtatásban megjelentető kiadók küldetése. A kivételesen gazdag magyar gyermekfolklór rövid (a mesénél lényegesen rövidebb) műfajaiból jelentetett meg gyűjteményt az elsősorban nyelvészeti kiadványairól nevezetes Tinta Könyvkiadó. Nem véletlen ez, hiszen a csecsemő és a kisgyermek anyanyelvét alaposabban így ismeri meg, a szabatos nyelvhasználatot a folklórban rögzült dajkarímek, mondókák ismételgetésével sajátítja el.
Népi mondókáink reprezentatív válogatását Küllős Imolának köszönhetjük, aki a folklór és a protestáns népi vallásosság elismert kutatója. Eddigi legbravúrosabb teljesítményét a filológia egyik legkényesebb terepén vitte végbe: a hol túl szűkszavú (például egykori napihírek, körözőlevelek), hol túl bőbeszédű források (például ponyván terjedt írásművek), hol egészen kétes hitelű emlékezések (szájhagyomány) alapján elfogadható, romantikától és sztereotípiáktól megszabadított képet rajzolt a magyarországi betyárokról. Ezúttal a gyakorlott néprajzostól elvárt igényességgel válogatta ki a gyermekfolklórból mondókakincsünk legjavát. Laza Dominika rendezte el a gyűjtést és készítette az illusztrációkat.
Jelen kötet az eredetileg szájról szájra hagyományozódó népköltészet darabjait tematikus csoportosításban teszi közzé: dajkarímek, állathívogatók, csúfolók, kiszámolók, játékmondókák, beugratók, felelgetők, nyelvtörők, köszöntők. A harmonikusan nevelt gyermek sokféle szituációban nyer eligazítást éppen a népköltészettől. E művek végső soron rögzült formában tanácsokat, leszűrt élettapasztalatokat közvetítenek a nyelvközösség tagjai számára. A népköltészet darabjain felnövő ember egy-egy nehéz szituációban, fontos döntés előtt felidézheti az odavágó, általa megismert s fülében csengő mondókát, hiszen azok gyakran alliterálnak, rímelnek, olykor szabályos versben szólalnak meg.
Küllős Imola és Laza Dominika a játékos nevelést mesterfokon művelve a csecsemőtől a kisiskolásig terjedő életkoroknak megfelelően kezdő és haladó fokú mondókákat egyaránt közzétettek. Például a nyelvtörők körében a d, gy és k hangok helyes ejtését begyakoroltató „Meggymag vagy / vagy vadmeggymag vagy” mondóka az alapfokot képviseli. A nyelvtörő egyértelműen továbbfejleszthető műfaj, például a közismert „Öt török öt görögöt dögönyöz örökös örömök között” továbbfejlesztve már „Öt török ördög öt görög ördögöt dögönyöz örökös örömök között”. Küllős és Laza egy szinte tökélyre vitt változatot tett most közre: „Öt török öt görögöt dögönyözött / Örökös örömök között. / Föld bömbölt, dübörgött, / Ördögök közt könyörgött”. Bár eljutna mondókáink eme válogatása minél több családba!
(Népi mondókáink. 2013. Tinta Könyvkiadó, 175 oldal, 1490 forint)
KICSI SÁNDOR ANDRÁS
2014/6
