Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
20K
740
0
0 items - 0Ft 0
Menu

Geológia

Megosztás
Kategória név

Geológia

Duzzasztott perlitszemcse elektronmikroszkópos felvétele nyolcvanszoros nagyításban
Földtudomány Geológia

Az ezerarcú békasó – Zempléni ásványok nyomában

Hazánk ásványkincsekben szegény, azonban a perlit – az "Év nyersanyaga 2016" címet elnyert vulkanikus eredetű kőzet – tekintetében nagyhatalomnak számít! A pálházi perlitbánya a nemzetközi perlittermelésnek mintegy 7 százalékát adja és ezzel az 5–6. helyet foglalja el, Európában pedig a világelső Görögország mellett a második legnagyobb perlittermelő. Az ókori rómaiak ismertek egy szürke színű kőzetet, amelyet…
2017.01.05.

Tovább olvasok

Földtudomány Geológia Meteorológia

Fehér sötétség – Kutatók az Antarktiszon

Ki ne szeretne végtelen hómezőkön, jéghegyek közt sétálni, totyogó pingvinek mellett? Nyáron, mikor a nap fénye szikrázik a fehér tájon és teljes csönd honol. Télen, mikor az örök éjszakában minden csillag egyesével látszik, vagy éppen a déli fény villódzik zöldesen. A hetedik kontinenst azonban nehéz megközelíteni és nehéz rajta életben maradni. Jelenleg kizárólag kutatócsoportok dolgoznak…
2016.12.14.

Tovább olvasok

Dobos Vera portréja (Trupka Zoltán felvétele)
A hét kutatója Biológia Csillagászat Fizika Geológia Kémia Űrkutatás

Az élet lehetősége az exoholdakon – Interjú Dobos Verával

A földön kívüli élet kutatása mindenkit izgat, az exobolygók felfedezése pedig még inkább felcsigázta az érdeklődést. Nagy érdeklődésre tett szert a nemrég felfedezett új bolygó is, mely a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónáján belül kering. Az aktuális téma kapcsán Dobos Verával, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársával izgalmas…
2016.10.19.

Tovább olvasok

A jégkori nagyemlősök közül valószínűleg a gyapjas mamutok kihalása a legtöbbet vitatott téma. Mamutrekonstrukciók a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításában
Biológia Földtudomány Geológia

Perújrafelvétel – A gyapjas mamutok kihalása ügyében

Sok tudós kegyelemdöfésként értékeli az ember szerepét a mamutok kihalásában. A „coup de grâce” modell (mely szó szerint kegyelemdöfést jelent) fő okként a környezeti hatásokat teszi felelőssé a mamutállományok drasztikus csökkenéséért a késő-pleisztocén végére, de hozzáteszi, hogy kis eséllyel talán – hangsúlyosan talán, és korántsem biztosan! – túlélték volna ezt a krízist, ha az ember…
2016.09.28.

Tovább olvasok

Földtudomány Geológia

Gellért-hegyi ásványvirágok

Budapestet sokszor nevezik a Barlangok Fővárosának is. Nem alaptalanul, hisz a budai dombok gyakorlatilag mindegyike tartalmaz kisebb-nagyobb üregeket, melyek közül a Gellért-hegy sem kivétel. Bár az üregek mérete itt általában kisebb a megszokottnál, mégis sok különlegességnek adnak otthont. Az Aragonit-barlangot a ’60-as években találták meg, a Gellért-hegy legnagyobb ismert ürege, a Szent Iván-barlang, vagyis a mai…
2016.05.06.

Tovább olvasok

Földtudomány Geológia

Rejtőzködő vulkánmezők – Az ismeretlen Belső-Mongólia

Ha a térképre tekintünk, egyértelműen látható, hogy Belső-Mongólia minden olyan jelentősebb geológiai nagyszerkezeti egységtől távol esik, melyek általában a vulkanizmus kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Több mint ezer kilométerre terül el a legközelebbi aktív lemezütközési fronttól: a Csendes-óceáni-lemeznek az Eurázsiai-lemez alá bukásához köthető, napjainkban is tevékeny vulkáni ívtől. Ez az aktív vulkánsor része a Csendes-óceáni tűzgyűrűnek, mely…
2016.04.27.

Tovább olvasok

Geológia

Világító ásványok – Sötétben nem minden ásvány fekete

Néhány éve igen népszerűek az ásványgyűjtők körében Tokaj szomszédságában, a tarcali andezitkőfejtőkből előkerült üvegopál példányok. A sötét andezitet bevonó, első látásra megszilárdult Technokol ragasztónak tűnő, gömbös-fürtös, üvegszerű, színtelen hialit valóban igen látványos. Egy különlegessége azonban kizárólag sötétben érvényesül, persze csak ha rövidhullámú ultraibolya fénnyel világítjuk meg: ekkor ugyanis élénkzöld színben világít. Az ásványok színpompáját bemutató vitrin…
2016.03.01.

Tovább olvasok

A hét kutatója Földtudomány Geológia

Magyarország geokémiai atlasza – Interjú Fügedi Ubullal

Magyarország geokémiai atlaszának összeállítása nem csak tudományos szempontból fontos. A talaj összetételének megismerése az ökológia, a biológia, a mezőgazdaság és a nyersanyagkutatás számára is hasznos, sőt áttételesen még az európai jog számára is szolgál tanulságokkal. Az atlasz összeállítása főként Fügedi Ubulnak, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársának köszönhető. Vele beszélgettünk a részletekről. – Mi…
2016.01.14.

Tovább olvasok

A Tambora és a Somma-Vezúv kalderája azonos méretarányú domborzati modellen (FORRÁS: WWW.PATHEOS.COM, DAN PETERSON)
Földtudomány Geológia

Tambora ,1815 és a nyár nélküli év – Egy földtörténeti méretű vulkánkitörés éghajlati hatásai

A Tambora tűzhányó neve valószínűleg inkább csak a vulkánokat kedvelő „vájtabb fülű” olvasónak cseng ismerősen. Hiszen a nagyközönség számára, ha vulkánkatasztrófákról van szó, Pompei (azaz a Vezúv) és a Krakatau híres kitörései abszolút elsőbbséget élveznek. Pedig utóbbiak mindegyikét, sőt kettejük mintegy „szorzatát” is a magáénak tudhatja az indonéziai Tambora robbanásos működése, amelynek idén van a…
2015.06.30.

Tovább olvasok

Ismeretlen festő fogadalmi képének részlete, amelyet az 1763-as földrengés ihletett
Földtudomány Geológia

Földrengéssorozotak, amelyek megrázták hazánkat – Szeizmológiai katalógus

Nógrád megyét és a Mátraalját 2013-óta többször is földrengések rázták meg. Többekben felmerült a kérdés: miért van ennyi érezhető rengés mostanában hazánkban? Rendesen nem is kellene, hogy legyenek? Netán ébredeznek a rég kihalt vulkánok? Magyarország szeizmicitása szórt­nak mondható. A földrengések nem kötődnek jól látható vetőkhöz, mégis tektonikus eredetűeknek tekintjük őket. Tektonikus földrengésről akkor beszélünk, amikor a…
2015.05.15.

Tovább olvasok

Élet és Tudomány

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat
Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Lapvásárlás

© 2024 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
Marketingplatformunkként a Mailchimpet használjuk. A lenti feliratkozásra kattintva Ön tudomásul veszi, hogy adatait feldolgozás céljából továbbítják a Mailchimphez. További információ a Mailchimp adatvédelmi gyakorlatáról itt.