Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

A hét kutatója

Bajomi Bálint felvétele

Élőhelytérképezés lézerrel – Interjú Zlinszky Andrással

Mi lehet a közös pont a lézerekben, a nádasokban, a Balatonban és a számítástechnikában? Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa és kollégái új módszereket alkalmaznak gyepek és nádasok felmérésére: repülőről tapogatják le a terepet, majd számítógépes modellt hoznak létre az így nyert adatokból. Ez többek között a Natura 2000-es természetvédelmi…

Tovább olvasok

Lehet-e Parkinson-kóros a kutyám? – Interjú Kis Viktorral

Az Alzheimer-kór után a Parkinson-kór a második leggyakoribb, idegsejtpusztulással járó, neu­ro­de­ge­ne­rá­ciós betegség. Világszerte mintegy 20 millió ember érintett a betegségben, így korántsem mindegy, hogy sikerül-e valamilyen gyógymódot kidolgozni ellene. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó Kis Viktor aktívan kutatja a betegség molekuláris és élettani hátterét, többek között a már meghalt betegek agymintáinak elektronmikroszkóppal történő tanulmányozásával. – Az…

Tovább olvasok

Új eszköz az influenza ellen – Interjú Horvát Péterrel

A mindössze 34 éves Horváth Péter eddigi pályája a példa arra, hogy egymásba csúszó tudományterületek miként járulnak hozzá a világ jobb megismeréséhez. A szegedi egyetemen programozó matematikusként végzett, majd egy Nizza melletti kutatóközpontban dolgozva műholdképek feldolgozásának témájából doktorált kutató a zürichi műszaki egyetemen kötött ki. Ott a mikroszkópok által alkotott képek elemzésével foglalkozva jött rá,…

Tovább olvasok

A napszél (sárga) a földi mágneses tér (kék vonalak), a plazmaszféra (lila) és a sugárzási övek (világoskék)

Milyen lesz az űridőjárás? – A hét kutatója

Kevesen gondolnák, hogy az űridőjárás – ha közvetve is –, de hatással lehet hétköznapi életünkre. Gyakran használjuk az olyan, űreszközök nyújtotta lehetőségeket, mint a GPS, az internet vagy a televíziózás pedig ma már elképzelhetetlen műholdak nélkül. Nem csoda, hogy növekszik az érdeklődés az űreszközöket fenyegető kockázatok előrejelzése iránt. Hazánk kutatóinak vezető szerepük van ebben a…

Tovább olvasok

A ráksejt túljár az eszünkön – Interjú Wilhelm Imolával

A mindössze 35 esztendős Wilhelm Imola eddigi kutatói pályája meggyőző cáfolata annak, hogy a nők nem igazán egyenrangú versenytársai a férfiaknak a tudományos karrier építésében. A romániai Margittán született Wilhelm Imola a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, s ezután került Szegedre, az MTA Biológiai Kutatóközpontjába. Azóta is a vér-agy gát élettanát…

Tovább olvasok

Betonok szerkezetétől az emberi szemig – Interjú Bojtár Imrével

Mi köze van a betonok anyagmodelljeinek a szem vizsgálatához? És az épületek tervezésének a fogprotézishez vagy a vörösvértestek ütközéséhez az érfallal? A választ a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékén találtuk meg, ahol nemcsak „hagyományos” szilárdságtani, hanem biomechanikai kutatásokat is végeznek és az eredmények nagy részét hasznosítják az orvosi gyakorlatban. A tanszék munkatársával, Bojtár Imrével beszélgettünk az…

Tovább olvasok

Mennyire természetesek a magyar erdők? – Interjú Standovár Tiborral

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé. – Miről szólt a TERMERD? – A 2000-es évek…

Tovább olvasok

Placebo – nocebo – Interjú Bárdos Györggyel

A placebo-hatásról sokan hallhattak már, leginkább azzal kapcsolatban, hogy hatóanyag nélküli tabletták is hatnak, ha megfelelő körülmények között kapja a beteg. A kevésbé ismert nocebo pedig azokat a negatív mellékhatásokat jelenti, amelyek valódi hatás nélkül is jelentkeznek. Ezeket a világviszonylatban is kevéssé kutatott témákat vizsgálják az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében. Ezekről az érdekes jelenségekről…

Tovább olvasok

Nem jönnek Magyarországra külföldi kutatók – Interjú Jordán Ferenccel

Jordán Ferenc több évet dolgozott csoportvezetőként Olaszországban, a Microsoft Research trentói kutatóintézetében, majd nemrégiben hazatelepült. Jelenleg a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Szentágothai ösztöndíjasként pedig a Pannon Egyetemen is részt vesz az oktatómunkában. A hazatelepülés izgalmairól és a biológiai hálózatokról beszélgettünk vele. – Mit takar a gyakorlatban az, hogy „multidiszciplináris érdeklődése” van? – Többféle…

Tovább olvasok

Cickányfüttyök a sötétben – Interjú Czabán Dáviddal

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről. – Mit érdemes tudni a magyarországi…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/