Category image

A hét kutatója

Energiatermelés egy üstökös felszínén – Interjú Szabó Józseffel

November közepén szállt le először ember alkotta eszköz egy üstökös felszínére. Bár a landolás nem a tervek szerint alakult, a szakemberek nem adták fel a reményt a folytatásra. A Rosetta-szonda leszállóegységének tápegységét a BME Űrkutató Csoportjában készítették. A rendkívül bonyolult szerkezetbe tízrétegű nyák-lemezt és több ezer alkatrészt építettek be. Ennek elkészítéséről és az űreszközök energiaellátásról,…

Read more

A klónok terjedése – Interjú Oborny Beátával

A nagyközönség szerint a klónok főként a sci-fi filmekben fordulnak elő – pedig egy átlagos gyep is tele van velük. Érdekes terület a klónok térbeli terjeszkedésének modellezése – ezzel foglalkozik Oborny Beáta, az ELTE TTK Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense. A kutatónő ezenkívül a biológiai fázisátmeneteket is vizsgálja – ide tartozik a magashegységi…

Read more

Biztosíték a vad növényfajok túlélésére – Interjú Peti Erzsébettel

Az elmúlt öt évben a Pannon Magbank-projekt résztvevői 844 magyarországi növényfaj magvait gyűjtötték be, hogy a tápiószelei, vácrátóti és aggteleki génbanki tárolókban hosszú távra megőrizzék őket. Peti Erzsébetet, a program vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi a célja a kezdeményezésnek, milyen módszerekkel folyt a gyűjtés és a tárolás, illetve hogy mi a különbség a vad- és…

Read more

Ismeretterjesztés és génsebészet – Interjú Venetianer Pállal

E heti kutatónk a 2014-es esztendő ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. Az elismerés részeként a díjazottról egy kisbolygót neveztek el. Venetianer Pál nevét a 313116 Palvenetianer aszteroida viseli. A magyar molekuláris biológia atyjának tartott szakemberrel pályájának fontos állomásairól és a genetika tudományának mai megítéléséről, illetve aktuális kérdéseiről beszélgettünk. – A…

Read more

Bajomi Bálint felvétele

Élőhelytérképezés lézerrel – Interjú Zlinszky Andrással

Mi lehet a közös pont a lézerekben, a nádasokban, a Balatonban és a számítástechnikában? Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa és kollégái új módszereket alkalmaznak gyepek és nádasok felmérésére: repülőről tapogatják le a terepet, majd számítógépes modellt hoznak létre az így nyert adatokból. Ez többek között a Natura 2000-es természetvédelmi…

Read more

Lehet-e Parkinson-kóros a kutyám? – Interjú Kis Viktorral

Az Alzheimer-kór után a Parkinson-kór a második leggyakoribb, idegsejtpusztulással járó, neu­ro­de­ge­ne­rá­ciós betegség. Világszerte mintegy 20 millió ember érintett a betegségben, így korántsem mindegy, hogy sikerül-e valamilyen gyógymódot kidolgozni ellene. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó Kis Viktor aktívan kutatja a betegség molekuláris és élettani hátterét, többek között a már meghalt betegek agymintáinak elektronmikroszkóppal történő tanulmányozásával. – Az…

Read more

Új eszköz az influenza ellen – Interjú Horvát Péterrel

A mindössze 34 éves Horváth Péter eddigi pályája a példa arra, hogy egymásba csúszó tudományterületek miként járulnak hozzá a világ jobb megismeréséhez. A szegedi egyetemen programozó matematikusként végzett, majd egy Nizza melletti kutatóközpontban dolgozva műholdképek feldolgozásának témájából doktorált kutató a zürichi műszaki egyetemen kötött ki. Ott a mikroszkópok által alkotott képek elemzésével foglalkozva jött rá,…

Read more

A napszél (sárga) a földi mágneses tér (kék vonalak), a plazmaszféra (lila) és a sugárzási övek (világoskék)

Milyen lesz az űridőjárás? – A hét kutatója

Kevesen gondolnák, hogy az űridőjárás – ha közvetve is –, de hatással lehet hétköznapi életünkre. Gyakran használjuk az olyan, űreszközök nyújtotta lehetőségeket, mint a GPS, az internet vagy a televíziózás pedig ma már elképzelhetetlen műholdak nélkül. Nem csoda, hogy növekszik az érdeklődés az űreszközöket fenyegető kockázatok előrejelzése iránt. Hazánk kutatóinak vezető szerepük van ebben a…

Read more

A ráksejt túljár az eszünkön – Interjú Wilhelm Imolával

A mindössze 35 esztendős Wilhelm Imola eddigi kutatói pályája meggyőző cáfolata annak, hogy a nők nem igazán egyenrangú versenytársai a férfiaknak a tudományos karrier építésében. A romániai Margittán született Wilhelm Imola a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, s ezután került Szegedre, az MTA Biológiai Kutatóközpontjába. Azóta is a vér-agy gát élettanát…

Read more

Betonok szerkezetétől az emberi szemig – Interjú Bojtár Imrével

Mi köze van a betonok anyagmodelljeinek a szem vizsgálatához? És az épületek tervezésének a fogprotézishez vagy a vörösvértestek ütközéséhez az érfallal? A választ a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékén találtuk meg, ahol nemcsak „hagyományos” szilárdságtani, hanem biomechanikai kutatásokat is végeznek és az eredmények nagy részét hasznosítják az orvosi gyakorlatban. A tanszék munkatársával, Bojtár Imrével beszélgettünk az…

Read more

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/