1901. szeptember 6-án a buffalói Pánamerikai Kiállítás megnyitóján Leon Frank Czolgosz egy automata pisztollyal két lövést adott le a közvetlenül vele szemben álló amerikai elnökre. A 28 éves férfi az anarchista ideológia megszállottjaként így akart igazságot szolgáltatni és egy jobb világot teremteni a századforduló Amerikájában.
Leon Frank Czolgosz 1873-ban született az USA-ban, az acéliparáról híres Detroitban.…
A modern tudományosság XIX. századi megszületése Magyarországon egybeesett a nemzet- és államépítés folyamatával. A nemzetépítés és a tudományok diskurzusa közötti összefüggéseknek, illetve a tudományok és a művészetek professzionalizálódásának a feltárására Dávidházi Péter és Gyáni Gábor akadémikusok vezetésével 2013 szeptemberében Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a XIX. századi Magyarországon néven kutatócsoport alakult a Magyar Tudományos…
Betegségeink elnevezéseiben az egyes korokban igen nagy különbségek figyelhetők meg. Egyrészt jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészt a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes folyamat. A betegségnevek alakulásában és használatában nagy szerepet játszik a gyógyításhoz kapcsolódó hitvilág, az orvoslás fejlődése és a társadalom, a gondolkodás, valamint a nyelv változása.
A korai betegségneveket…
Az első világháborús keleti német hadműveletek jobb koordinációja érdekében 1914. november 1-jén a Baltikumban új német parancsnokságot – Oberbefehlshaber Ost, röviden Ober Ost vagy Oberost – állítottak fel, melynek élére Hindenburg és Ludendorff került, akik kezdettől fogva szinte korlátlan önállóságot élveztek. A két katonai vezető a 8. és 9. hadsereg, Kelet-Poroszország, Nyugat-Poroszország, Pomeránia, Posen és…
Magyarországon a XIX. század végétől kezdődő és a kommunista fordulatig tartó időszakot katolikus reneszánszként is szokták emlegetni. Ebben a fél évszázadban nemcsak a hitélet megújulásának lehetünk tanúi, hanem az egyház a hagyományostól eltérő, a polgári társadalomhoz alkalmazkodó módokon is igyekezett tanítását hirdetni és a közéletet befolyásolni. Sorra alakultak a katolikus lapok és társadalmi szervezetek a…
Az 1867. évi kiegyezés utáni első magyar kormány kultuszminisztere, Eötvös József azzal a hazai múzeumtörténetben alighanem példa nélküli biztatással bocsátotta útjára az Osztrák-Magyar Monarchia kelet-ázsiai expedíciójához csatlakozó Xántus Jánost, hogy „ha több pénz kell, írjon jó előre, s mindig lesz, amennyi kell”. Az expedíció elindulásáig vezető út, s maga az expedíció azonban távolról sem volt…
Több dolgok vannak földön és égen – mondta Hamlet Horatiónak Arany János fordításában – mintsem, bölcselmetek álmodni képes.
Erről a nagy igazságról már sok tapasztalatom volt, a legutóbbi interneten érkezett. „Különösen szerencsés esztendő volt 2013 az ukrán néprajzkutatók számára: két régi hímes tojást is találtak. Előbb augusztusban a nyugat-ukrajnai Lvov egyik vízgyűjtő rendszerében, 5,5 méter mélyen…
Amikor a navarrai herceg megszületett, a XVI. századi Európában mindent egyetlen dolognak rendeltek alá: ki melyik vallási felekezethez tartozik. Katolikusok és protestánsok vívtak egymás ellen ádáz csatákat Isten nevében. Éppen ez, a Mindenhatóba vetett hit adott erőt a legalacsonyabb származású embereknek is, hogy kezet emeljenek uralkodójukra, ha lelkiismeretük úgy parancsolta.
Az 1553-ban született Henrik navarrai herceg…
Bernal Díaz del Castillo, a Cortés kíséretében 1519-ben Mexikóban partraszálló konkvisztádor-krónikás csodálattal emlékezett meg az elsőként meghódított veracruzi városokban látott házakról, ahol idolok mellett könyveket is őriztek. Mexikónak ez a középső és déli része, valamint a mai szomszédos országok területe az amerikai kontinens egyetlen régiója, ahol a spanyol hódítást megelőzően fejlett írásbeliség alakult ki. Mindennek…
A trianoni békediktátum okozta trauma sokáig éreztette hatását a magyar–francia kapcsolatokban. Az első világháborút lezáró, Magyarországot sújtó békeszerződés következtében hazánk elvesztette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét. A magyar közvélemény egyértelműen Franciaországot, és különösen Clemenceau-t tette felelőssé mindezért, s csak nagyon csekély számban voltak azok, akik szerint Magyarország I. világháború előtti politikája is közrejátszhatott…