Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Friss csüllenglabda, szárítás előtt

Sztyeppnövényből Türingia aranya – Letűnt korok indigókék-forrása, a festő csülleng

A történelem folyamán jószerivel az indigó volt az egyetlen természetes kék színezőanyagunk. Európában ezt a festő csüllengből nyerték ki, és termesztésének elterjedése feltételezhetően egybeesett a Termékeny Félhold térségéből érkező neolitikus földművelők vándorlásaival. Napjainkban – szintetikus formában – ugyanezt az indigót használjuk a farmernadrágok festéséhez. Festő csülleng (Carl Lindman, 1922) A keresztesvirágúak családjába tartozó, kétéves életformájú festő csülleng…

Tovább olvasok

Karl von Stürgkh, az áldozat

Bécsi Browning keringő – A Karl von Stürgkh-gyilkosság

1916 egyik őszi napján a 37 éves politikus, Friedrich Adler feldúltan viharzott el az osztrák szociáldemokraták pártértekezletéről. Nehéz szívvel vette tudomásul, hogy a pártján belül teljesen magára maradt radikális pacifista elképzeléseivel. Még saját édesapja, a párt elnöke, Victor Adler sem állt ki mellette. Friedrich 1879-ben született egy bécsi középosztálybeli zsidó polgárcsaládban. Már kamaszkorában élénk érdeklődést mutatott…

Tovább olvasok

A lángokban álló London, egy korabeli ismeretlen festő alkotása

350 éve történt – A nagy londoni tűzvész

„London’s burning... Fire! Fire!” „Ég a város, ég a ház is, nem is egy ház, hanem száz is. Tűz! Tűz!” Ez a kánonként is énekelhető dalocska a brit főváros egyik legnagyobb katasztrófáját idézi fel. A félmilliós Londont azonban már egy évvel korábban sem kerülte el a balsors. Az 1665-ben kitörő bubópestis mintegy százezer áldozatot követelt.…

Tovább olvasok

Szulejmán szultán

Szulejmán szultán halála – A szigetvári ostromtól az oszmán emléktürbéig

Szulejmán szultán a kor mércéi szerint elaggott korban, 72 évesen indult utolsó hadjáratára. Nagybeteg volt, de úgy érezte, tartozik magának és hadseregének azzal, hogy rendet teremt azokon a magyarországi területeken, amelyeket több évtizedes, nehéz harcokkal szerzett meg a birodalomnak, de amelyeket a magyar végvári harcosok és a magyar (török szemmel: bécsi) király seregei folyamatosan támadtak. 1566.…

Tovább olvasok

A Bethlen-kormány balneológiai törvénye – Az ásványvizektől a gyógyfürdőkig

Magyarország mindig is vizekben gazdag ország volt, így aligha meglepő, hogy a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvénycikk már szabályozta a gyógyfürdőügyünket is. E törvény azonban a századfordulóra túlhaladottá vált, Széll Kálmán miniszterelnök azonban hiába próbálta meg keresztülvinni a módosítását. Később a trianoni békekötés teljesen új helyzetet teremtett. Írásunkban a Horthy-kori szabályozás új céljait…

Tovább olvasok

j

Kunstkammerek – Automaták és mechanikus játékok

A XV. századtól kezdődően az új szellemi irányzat, a reneszánsz nyomán Európa-szerte számos gyűjtemény jött létre a királyi, fejedelmi és főúri udvarokban, illetve a művelt, tehetős polgárok otthonaiban. A társadalom ezen rétegeinek hatalmi szükségletei meghatározták kulturális igényeiket és magatartásukat is: a tezaurálás az értékteremtés és a megőrzés, a látványosság pedig a reprezentáció, s így a…

Tovább olvasok

Berlini kémjátszmák – Washington és Moszkva láthatatlan ügynökei

A hidegháború idején Berlin a kémkedés paradicsoma lett. Az ország négyhatalmi megosztottságával és a szektorok kijelölésével az ott állomásozó csapatok is többet akartak tudni egymásról. Bár eredeti céljuk ekkor még főleg a bujkáló náci tisztek felderítése volt, azonban a szövetségesek baráti viszonyának elhidegülése a hírszerzőszolgálatokat is egymás ellen fordította. A harcálláspontok ezen a területen is…

Tovább olvasok

Az első Zichy-expedíció – Magyar kutatócsoport a jászok őshazájában

A magyarság eredetkérdésének kutatása az utóbbi időben újabb lendületet kapott a volt Szovjet­unió különböző területein. E kutatások egyik fontos korai előfutára volt Zichy Jenő gróf három – 1895–1898 közötti – kaukázusi és közép-ázsiai expedíciója. A három kutatóút közül különösen az utolsó vívta ki a maga korában a szakemberek elismerését, pedig az európai őstörténet és a…

Tovább olvasok

Körrendeletek a tánctanításról – A közerkölcsiséget vagy a jóízlést ne sértse

Régen a táncmulatságoknak és báloknak meghatározó szerepük volt a párválasztásban. A fiatalok magabiztosságát nagyban növelte, ha tánctudásukat szakavatott táncmestertől, nyilvános tánctanítás keretében szerezték meg. A tánctanítás és az össztánc azonban erkölcsrendészeti kérdéseket is felvetett: a kiadott belügyminiszteri körrendeleteket Hollósi Gábor, a VERITAS Történet­kutató Intézet tudományos főmunkatársa foglalja össze. Bál 1938-ban A legelső körrendelet a „nyilvános táncztanítás szabályozása…

Tovább olvasok

Ki kardot ragad, kard által vész el – Nászir al-Din perzsa sah meggyilkolása

A perzsa Kadzsar-dinasztia uralkodói soha nem érezhették magukat teljes biztonságban. Már a családalapító, Aga Mohamed Khán is véres puccsal jutott hatalomra, 1797-ben pedig merénylet áldozata lett. Utódai folytonos küzdelemben álltak a szomszédos nagyhatalmakkal, trónkövetelő rokonaikkal és vallási fanatikusokkal. Nászir al-Din 1831-ben látta meg a napvilágot az észak iráni Tabriz városában. Nem ő volt ugyan Mohammad sah…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/