Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Mi történne, ha… – Könyvtermés

A DNS felfedezése, a klónozás lehetősége különös gondolatjátékra vezérelte sokak kedvenc íróját, José Rodrigez dos Santost: mi történne, ha Jézust klónoznák. Lehetséges-e ez legalább elvileg, és ha igen, ráismerne-e Krisztus a maga alapította vallásra? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásáig jut el A végső titok című történelmi krimi, ami a vatikáni könyvtárból, a Codex Vaticanus olvasásától…

Tovább olvasok

Fülöp egy kicsit süket – Könyvtermés

Édesanyja mindig ezzel a mondattal próbálta oldani a társaságban rendszeresen fellépő kínos helyzetet, pedig ez egyáltalán nem volt igaz. Fülöp gyakorlatilag semmit nem hallott. Pontosan nem tudja, hogy születése vagy kisbaba kora óta, de emlékei között semmilyen hang nem szerepel. A világa vizuális ingerekből, érintésekből és kifinomult érzelmekből áll, mert Fülöp rendkívül értelmes, már kicsi…

Tovább olvasok

Hívő árulók – Könyvtermés

Az utóbbi évek minden bizonnyal legjobb történelmi thrillerét írta meg James Forrester, aki valójában dr. Ian Mortimer történész. A Megszentelt árulás című regényében belesűrített minden hiteles adatot, amit hosszú évek kutatómunkájával a Tudor-kori Angliáról kiderített. Mindezt belehelyezte egy számára ismerős környezetbe, elengedve fantáziáját s kitörve a történettudomány kötelező adatolásának korlátai közül. Könyve főhőse Clarenceux…

Tovább olvasok

Édeskeserű életregény – Könyvtermés

Egy szerelem regénye – hátterében a sorsokat alakító történelmi valósággal. Életregény: a Kossuth-díjas költőnő memoárja regényként olvastatja magát. Mert az élettörténet valóságregény a korról – a XX. század második és harmadik harmadáról –, amely egy kislány felnövekedését sorssá alakította. A történet egy délnyugat-dunántúli város idilli kertjében kezdődik a gyermekkor és a Kőrös menti nagy-…

Tovább olvasok

Guppi a gangon – Könyvtermés

Ha verset olvasok, szeretem, ha a költő zenész is egyben, a vers pedig zene. A rímek, ritmusok, szavak dallama olyan számomra, mint egy jó koncert. A regényírótól pedig azt várom, hogy festő is legyen, elmém palettájára élénk színekkel fesse fel regényét, tiszta, jól kivehető és később is felidézhető, valósághű képekkel dolgozzon. Tóth Krisztina többet…

Tovább olvasok

Koronás kalandregény – Könyvtermés

A magyar királyi korona – a Szent Korona – országjelkép. A jelkép szó nem is fejezi ki mindazt, amit a történelmi múlt emberei éreztek iránta: akié a korona, azé az ország, a hatalom. Legutolsó menekítését és elrejtését a második világháború végén élte meg. Addig – ha király már nem is volt – királyság volt az…

Tovább olvasok

Germánia – Könyvtermés

Az 1950-as években járunk. Csak nemrég ért véget a második világháború, amely a Führer győzelmével zárult, s ez átrajzolta Európa és a világ térképét. Nagyjából így indul G. L. Thompson gondolatjátéka arról, mi lett volna, ha… A Germánia, az új világ fővárosa című regény különös lehetőségeket villant fel. Persze diktatúrákban mindenki attól boldog, amit…

Tovább olvasok

Látlelet egy hadsereg szétzülléséről – Könyvtermés

A negyvenes éveiben járó Oleg Pavlovot az egyik legkiemelkedőbb orosz prózaíróként jegyzik, aki Dosztojevszkij és Szolzsenyicin nyomvonalán haladva teremt szürreális világot. Az Orosz trilógia című regényét személyes élmények alapján írta, hiszen oroszként a távoli Kazahsztánban katonáskodott, ahol börtönőrként szolgált. Regénye a nyolcvanas évek összeomló szovjet szocializmusának hadseregében játszódik, reménytelen körülmények közepette. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy…

Tovább olvasok

M. S. mester története? – Könyvtermés

Egyszerre könnyű és egyszerre nehéz feladat egy olyan, ötszáz évvel ezelőtt élt festőről regényt írni, akinek az életéről szinte semmi biztosat nem tudunk és az életművéből is mindössze hat vagy hét képet ismerünk. Még a nevét is csak találgatják a művészettörténészek az egyik képén látható MS monogram alapján. Amiben megegyeznek a kutatók, az mindössze annyi,…

Tovább olvasok

A leigázottak reménye – Könyvtermés

Talán azért vonzó Spartacus, a lázadó rabszolga alakja immár évezredek óta, mert az alávetettek – vagy egyszerűen a kisemberek – példamutatása arra, hogy változtatható sorsunk a legmélyebb ki­szol­gáltatottságban is, s még akkor is, ha végül elbukunk, reményt adhat. Spartacus igazi irodalmi hős, holott alakja valós, bár meglehetősen keveset tudunk róla. Talán trák származású volt (bár…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/