Édesanyja mindig ezzel a mondattal próbálta oldani a társaságban rendszeresen fellépő kínos helyzetet, pedig ez egyáltalán nem volt igaz. Fülöp gyakorlatilag semmit nem hallott. Pontosan nem tudja, hogy születése vagy kisbaba kora óta, de emlékei között semmilyen hang nem szerepel. A világa vizuális ingerekből, érintésekből és kifinomult érzelmekből áll, mert Fülöp rendkívül értelmes, már kicsi korától különös érzékenységgel figyeli környezetét.
Azt a környezetet, mely főleg nőkből és gyermekekből áll. Anyákból, akik mellett csak nagyritkán tűnnek fel férfiak. Testvérek, féltestvérek tár-saságában és egy felkapott nyaralóhely díszletei között telnek napjai, „napfényes, derűsen levendulaszínű, mandulássütemény-illatú, selyemfodros, csipkeszegélyes világban, amit a napi kétszeri szellőztetés és a heti nagymosás ellenére minden zugában átjárt az állott anyatejszag” – hogy aztán egy csapásra kiszakadjon egy teljesen új környezetbe, egy bentlakásos iskolába, melyet süketintézetként emleget. „Időbe tellett kiderítenem, hová kerültünk és miért. Apánk valóban úgy tekintett rám, mint egy háziállatra, amellyel fölösleges közölni, hová viszik, miért kötik ki.”
Fülöp életének új és új helyszínei és szereplői kaleidoszkópszerűen váltják egymást, szinte egyetlen fix pont nővére (akit hamarosan húgaként kell szólítania). Amilyen hirtelen bekerült, olyan váratlanul el kell hagynia a bentlakásos iskolát, hogy egy birtokra kerüljön, ahol édesapja intéző. Lassan derül csak ki, épp milyen országban vagyunk, a figyelem hangsúlya az érzelmek rezdülésein és a kapcsolatok árnyalatain van. Ekkor Fülöp már tud szájról olvasni és jelbeszéddel kommunikál. Hamarosan önálló élete is lesz, bár színészi ambíciókra törő nővére árnyékában és rövid időre a süketek intézetébe is visszakerül – már oktatóként.
Ahogy a korral változik, érik személyisége, érzelmi állapota, úgy változik a könyv hangulata, válik egyre komorabbá, míg beletorkollik a második világháború egyik rémes helyszínébe, egy ostromlott nagyvárosba. Itt is csak sejtjük, hol vagyunk, az egész cselekményt a csend burkolja be, a tágas nyílt tenger csendje, melyet hol hisztérikusan bevágott ajtók, hol becsapódó bombák által keltett rezgések borzolnak fel. Valamint a fiatal férfi bontakozó vágyai.
Az író, a József Attila-díjas Szécsi Noémi fiatal kora ellenére már jelentős sikereket könyvelhetett el, első könyve két magyar és egy amerikai kiadást is megért.
Jelen műve, a Gondolatolvasó a Nyughatatlanok című regény folytatásának tekinthető, mivel több szereplő is újból feltűnik, bár teljesen önállóan is megállja a helyét. Élvezetes olvasmány mindenkinek, akár az érzelemgazdag jellemábrázolást, akár a lendületes cselekményt vagy a finom hangulatokat igényli az olvasó. A főszereplő személyének megformálása egyenesen bravúros.
(Gondolatolvasó. 2013. Európa Könyvkiadó, 256 oldal, 3200 forint)
KOVÁCS GABRIELLA
2014/20
