0 items - 0Ft 0

Tag: interjú

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Mennyire természetesek a magyar erdők? – Interjú Standovár Tiborral

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé. – Miről szólt a TERMERD? – A 2000-es évek…

2014.06.05.

A hét kutatója

Nem jönnek Magyarországra külföldi kutatók – Interjú Jordán Ferenccel

Jordán Ferenc több évet dolgozott csoportvezetőként Olaszországban, a Microsoft Research trentói kutatóintézetében, majd nemrégiben hazatelepült. Jelenleg a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Szentágothai ösztöndíjasként pedig a Pannon Egyetemen is részt vesz az oktatómunkában. A hazatelepülés izgalmairól és a biológiai hálózatokról beszélgettünk vele. – Mit takar a gyakorlatban az, hogy „multidiszciplináris érdeklődése” van? – Többféle…

2014.05.22.

A hét kutatója

Cickányfüttyök a sötétben – Interjú Czabán Dáviddal

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről. – Mit érdemes tudni a magyarországi…

2014.05.13.

A hét kutatója

A szupernóvák a vérünkben vannak – Interjú Vinkó Józseffel

Sokat köszönhetünk a szupernóváknak, sőt azt is mondhatnánk, a vérünkben vannak. A sokszoros naptömegű csillagok ugyanis életük végén óriási robbanásban szórják szét anyaguk nagy részét. Ekkor jönnek létre az olyan magasabb rendszámú elemek, mint például a vas, ami a vérünkben van. A Naprendszer keletkezését is egy ilyen robbanás lökéshulláma indította el. A szupernóvák kutatása a…

2014.05.10.

A hét kutatója

A galandféreg, a pocok és a szürkemarha – Interjú Gubányi Andrással

Veszélyesek-e az emberre a pockokon élősködő férgek? Mi a zöld parazitológia? Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Ezekről a témákról beszélgettünk Gubányi Andrással, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) muzeológus kutatójával, aki korábban a Gyűjteményi és Kutatási Tudásközpontot vezette az intézményben. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Kutatásainak egyik fő iránya a kisemlősök és parazitáik vizsgálata. Hogyan folynak ezek…

2014.04.28.

A hét kutatója

A kő története – Interjú Polgári Mártával

Polgári Márta különlegesnek mondható karriert futott be a geológia területén, hiszen nem jellemző, hogy nőként nehéz terepmunkát végezzen valaki, emellett magyar szakemberként a Geology című, rangos amerikai folyóiratban is sikerüljön publikálnia. A Földtani és Geokémiai Intézet Geobiomineralizációs és Asztrobiológiai Kutatócsoportját vezető szakember magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban arról mesélt, hogy miért választotta a földtudományi pályát, és…

2014.04.07.

A hét kutatója

Az őrségi erdők komplex vizsgálata – Interjú Ódor Péterrel

Hogyan függ össze az erdő fafajgazdagsága a többi élőlény gyakoriságával? Mit jelent a szálaló erdőgazdálkodás? Miért előnyös a biológiai sokféleség szempontjából? Ódor Péterrel, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával ezekről a kérdésekről beszélgettünk alapkutatást végző magyar kutatókat bemutató sorozatunk keretében. Szó esett az ökológus vezetésével az Őrségben végzett kutatásokról, ahol nemcsak a mohákat és a zuzmókat,…

2014.03.28.

A hét kutatója

Csillagok Napfényben – Interjú Kővári Zsolttal

Az éjszakai égen látható csillagok még a legnagyobb távcsöveken keresztül is pontszerűek, így felszíni folyamataikat csak közvetett módon tudjuk vizsgálni. Szerencsére a legközelebbi csillag, a Nap részletesen tanulmányozható. Az itt szerzett ismereteket más csillagoknál is felhasználhatjuk, különösen igaz ez a napfoltokra és a hozzájuk kapcsolódó napaktivitási jelenségekre. A téma jelentőségét mutatja, hogy 2014 februárjától az…

2014.03.24.

A hét kutatója

A holtfa szerepe – Interjú Bölöni Jánossal

Nem kétséges, hogy erdeink értéket képviselnek. De vajon mennyire természetesek ezek az erdők? Mi maradt a régi, hatalmas őserdőkből? Egyáltalán mit jelent az, hogy őserdő? Bölöni Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával a Vácrátóti Botanikus Kert épületében beszélgettünk. A szakember hazánk erdősültségéről, a holtfák szerepéről, az őserdőkről és a hazai cseres-tölgyesekben végzett kutatásáról…

2014.03.10.

Fizika

Ködkamrák és reaktorok – Csikai Gyula elmulasztott Nobel-díjról és Teller álmairól

1956 októberében, miközben a magyar forradalomra figyelt a világ, történt egy másik nemzetközi jelentőségű esemény is hazánkban. Debrecenben Szalay Sándor és Csikai Gyula magfizikusok éppen akkor „érték tetten” a világon először a neutrínót. A helyszínt az Európai Fizikai Társulat tavaly októberben fizikai történelmi emlékhellyé nyilvánította. Amikor a neutrínót indirekt formában kimutató magyar kutatópáros fiatalabbik tagja, Csikai Gyula…

2014.03.04.