Idén nyolcvan esztendős az Élet és Tudomány. Hetilapunkat 1946 novemberében egy Nobel-díjas tudós: a lapalapító Szent-Györgyi Albert beköszöntő szavai indították útnak. Most, nyolc évtized múltán ezért a Nobel-díjas Krausz Ferenccel készült beszélgetésünkkel kezdjük el ünnepi sorozatunkat – a magyar sajtó napja, március 15-e alkalmából. A fizikus professzort a tudományos kiválóságot és a tehetséggondozást egyaránt segítő Élvonal Alapítvány (Frontiers Foundation) programjáról és a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) küldetéséről kérdezte lapunk.
A természet nem csupán egy díszlet, háttér az életünkben, egyre pontosabban látjuk, hogy befolyással van az életünk minőségére az, hogy milyen állapotú természeti környezetben éljük azt. Egy magyar kutatócsoport közleménye ezt a befolyást vizsgálta részletesen. A csoport vezetőjével, Batáry Péterrel beszélgettünk.
Surguta Sára Eszter a Semmelweis Egyetem Patológiai és Onkológiai Doktori Tagozatának doktorandusza, valamint az Országos Onkológiai Intézet Kísérletes Farmakológiai Osztályának tudományos munkatársa. Tagja a Magyar Onkológusok Társaságának és a Mensa HungarIQa Egyesületnek, emellett kutatóbiológusként dolgozik. Kutatási témája az alacsony oxigénszint daganatsejtek mozgására gyakorolt hatása és az áttétképzés biológiai folyamatainak modellezése. Ez a kutatás hozzájárul az áttétképzés jobb megértéséhez és a lehetséges jövőbeli kezeléshez.
Dombi Péter az MTA doktora, az MTA Lézerfizikai Bizottságának elnöke, aki kutatóprofesszorként a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozik, emellett a szegedi Extreme Light Infrastructure (Extrém Fényimpulzus Forrás, ELI) Lézeres Kutatóintézet tudományos osztályvezetője. Munkatársaival olyan miniatűr optikai eszközt fejlesztettek ki, amellyel mérhetők az ultrarövid időtartamú lézernyalábok tulajdonságai. Eredményeikről a Nature Communications című rangos szaklapban tavaly jelent meg közlemény. Kutatásaik lehetőséget teremtenek az elektronikus áramköröknél gyorsabb rendszerek kifejlesztésére, ami a távolabbi jövőben akár optikai számítógépek építését is lehetővé teszik.
Krausz Ferenc az MTA külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és a Müncheni Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára néhány hete vette át Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban a nemzetközi Fejszál király-díjat az attofizika területén végzett kutatásaiért. A Németországban élő kísérleti fizikus munkáját már több jelentŐs díjjal és kitüntetéssel is elismerte a tudományos világ, hiszen kutatócsoportja elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, megalapozva az attofizika tudományát.
© 2026 Élet és Tudomány
