Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Fantáziarajz a legtávolabbi ismert kvazárról (ESO/M. KORNMESSER)

Aktív galaxismagok nyomában – Interjú Perger Krisztinával

Rádiócsillagászattal viszonylag kevesen foglalkoznak hazánkban, kutatási programjaik viszont annál érdekesebbek. Ilyen az aktív galaxismagok vizsgálata, amiről rovatunkban korábban már volt szó, most azonban nem a neutrínókból, hanem a rádiótávcsövek adataiból kiolvasott eredményekről lesz szó. Ennek a témának szakértője Perger Krisztina, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet fiatal kutatója, aki a felhasznált eszközökről és módszerekről…

Tovább olvasok

Boldog Ádám (LŐRINCZ MIKLÓS FELVÉTELE)

Exobolygók a sci-fi és a tudomány határán – Interjú Boldog Ádámmal

Boldog Ádám (LŐRINCZ MIKLÓS FELVÉTELE) Nemrégiben jelentette be a NASA az 5000. exobolygó felfedezését. A más csillagok körül keringő planéták az egyik legizgalmasabb témája az égbolt tudományának, nem csoda, hogy sokan foglalkoznak vele. A csillaguk lakhatósági zónájában keringő kőzetbolygókat azonban kevesen kutatják, igaz nem sok ilyen égitestet ismerünk még, és ezekről sincs túl sok információnk.…

Tovább olvasok

4 K-es mérőfej a Keck Asztrokémiai laboratóriumban (Hawaii Egyetem)

Lendületben az asztrokémia – Interjú Tarczay Györggyel

Egyre több egzotikus szervetlen és komplex szerves molekulát fedeznek fel a világűrben, ami nem csak a csillagászok számára vet fel izgalmas kérdéseket. Az MTA Lendület programja ad lehetőséget Tarczay György kémikus csoportja számára, hogy laboratóriumban, csillagászati objektumokra jellemző extrém körülményeket létrehozva ilyen részecskéket állítsanak elő és vizsgáljanak. Az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszék docensével a világszinten…

Tovább olvasok

Kis-Tóth Ágnes

Kozmológiai buborék a Földön és az égen – Interjú Kis-Tóth Ágnessel

Kis-Tóth Ágnest a legnagyobb rosszindulattal sem lehetne szakbarbárnak nevezni. Az ELTE Atomfizikai Tanszék doktorandusza eredetileg matematikusként végzett, de fizikai kísérleteket mutatott be az Atomcsill-en, sőt táncol és fest is. Doktorijában kozmológiai ionizált buborékokkal foglalkozik. Ezen objektumok megismerésével fény derülhet az univerzum fejlődésének egy meghatározó, de eddig ismeretlen korszakára. Ez már önmagában is izgalmas téma, de…

Tovább olvasok

Óriáscsillagokkal az élet keletkezése nyomában – Interjú Csengeri Tímeával

A nagytömegű csillagok kialakulása nem csak asztrofizikai szempontból fontos kérdés, vizsgálatuk közelebb vihet bennünket az élet keletkezésének megértéséhez is. Csengeri Tímea csillagász Bonnban, a Max Planck Intézetben dolgozik. December végén az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében tartott előadást, ebből az alkalomból beszélgettünk vele pályájáról, kutatásairól, s az interjú végén fény derül a fenti, elég…

Tovább olvasok

Adatok égen és földön – Interjú Csabai Istvánnal

A mindent elöntő adatáradat, a „big data” napjaink egyik legnagyobb kihívása. Csabai István fizikus, az ELTE Komplex Fizikai Rendszerek Tanszékének munkatársa úgy véli, a rengeteg adat nem csak problémát, hanem nagy lehetőséget is jelent. Megfelelő kezelése, felhasználása hozhatja el a tudomány aranykorát, és teszi majd lehetővé olyan bonyolult rendszerek megértését, mint az élet, a világmindenség…

Tovább olvasok

A Tejút látványa a 6,5 méteres Magellán- távcsövek mellől, az Andokból

Kincsvadászat óriás távcsövekkel – Interjú Fűrész Gáborral

A mesében a kincs a szivárvány végén van. A csillagászok számára is a színkép jelenti a kincset, hiszen szinte minden fontos információt az égitestek spektrumából tudnak kiolvasni: távolságot, sebességet, összetételt, kort. Ehhez azonban olyan eszközökre van szükség, amelyek a leghalványabb objektumok fényét is színeire tudják bontani. Ilyen műszereket készít Fűrész Gábor csillagász, a Massachusetts Institute…

Tovább olvasok

Vida Krisztián portréja

Nagy kérdések kis csillagokról – Interjú Vida Krisztiánnal

A kis tömegű csillagok is okozhatnak nagy fejtörést a csillagászok számára. Vida Krisztián, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa olyan kérdésekre keresi a választ, hogy ezek belső szerkezete, forgása, mágneses tere és felszíni jelenségei miként függnek össze egymással, és miért térnek el az olyan, átlagosnak mondható csillagoktól, mint például a mi Napunk.…

Tovább olvasok

all-sky kamerák

Légyszemmel a csillagokra – Interjú Pál Andrással

Az MTA CSFK Konkoly Obszervatóriumában egy olyan, 19 kamerából álló, teljesen automatikusan működő távcsőrendszer létrehozásán dolgoznak, amely az egész égboltról egyszerre készíthet jó felbontású képeket akár néhány perces időközönként. A világon egyedülálló fejlesztés a Lendület program keretében valósul meg. A légyszem-optika atyjával Pál András fizikussal beszélgettünk a különleges berendezés tudományos jelentőségéről és a kutatás új…

Tovább olvasok

Dobos Vera portréja (Trupka Zoltán felvétele)

Az élet lehetősége az exoholdakon – Interjú Dobos Verával

A földön kívüli élet kutatása mindenkit izgat, az exobolygók felfedezése pedig még inkább felcsigázta az érdeklődést. Nagy érdeklődésre tett szert a nemrég felfedezett új bolygó is, mely a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónáján belül kering. Az aktuális téma kapcsán Dobos Verával, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársával izgalmas…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/