A hazai űrkutatás területén elérhető legnagyobb szakmai elismerés a Bay Zoltán-díj, melyet az űrhajózás napján, április 12-én ad át az űrkutatást felügyelő miniszter. Idén Illés Erzsébet csillagász vehette át a kitüntetést közel hat évtizednyi munkásságáért. Az MTA CSFK Konkoly Obszervatórium nyugalmazott tudományos főmunkatársa szputnyikmegfigyelésekkel kezdte a pályáját, jelenleg főként összehasonlító bolygókutatással foglalkozik, ami rendkívül széleskörű…
Több mint négymilliárd kilométerre van tőlünk, és csak néhány száz kilométer átmérőjű a Neptunusz holdja, a Nereida, így nem csoda, hogy mindössze néhány pixelt foglal el még a legjobb űrtávcsövek felvételein is. Az MTA CSFK Csillagászati Intézetében működő magyar Kepler-csoport tagjainak nemzetközi szinten is jelentős eredményei szerint mégis fontos információkkal szolgálhat ez az égitest a…
A Naprendszeren kívüli bolygók keresése sokak fantáziáját megmozgatja. Legutóbb a Hattyú csillagképben található KIC 8462852 jelű csillag szabálytalan fényváltozása kapcsán felröppentek olyan hírek is, hogy idegen civilizáció okozhatja az eddig ismeretlen jelenséget. Szabó Róbert az MTA CSFK Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársát, a magyar Kepler-csoport alapítóját arról kérdeztük, hol tartanak ma a kutatások, vajon eljuthatunk-e az…
A fedési kettős és többszörös csillagrendszerek korábban nem tartoztak a legdivatosabb kutatási területek közé. Érdekes módon egy sokkal népszerűbb téma, az exobolygók keresése indította el a kutatások új forradalmát. Ezen objektumok segítségével az égbolt tudományának alapjait lehet megerősíteni, hiszen minden eddiginél pontosabban lehet meghatározni a csillagok szerkezetét, tömegét és más fontos paramétereit. Borkovits Tamás csillagász,…
Az ALMA 54 darab 12 méter átmérőjű és 12 darab 7 méter átmérőjű mozgatható antennából álló rádiótávcső-rendszer a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méter magasságban. A legnagyobb földi rádióteleszkóppal sok egyéb mellett megfigyelhetők lesznek a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének részletei. Ebben a munkában vesz részt az MTA Lendület programja jóvoltából Kóspál Ágnes csillagász (MTA CSFK Csillagászati Intézet),…
A világegyetem legnagyobb méretű szabályos alakzatát fedezte fel nemrégiben Balázs Lajos tudományos tanácsadó (MTA CSFK) és az általa vezetett kutatócsoport. A kilenc gammakitörésből (GRB) álló gyűrű látszó átmérője 36 fok az égen, ami 72-szerese a teliholdénak. Valódi mérete 5 milliárd fényév, és 7 milliárd fényévre van tőlünk. A gammafelvillanások önmagukban is rendkívüli jelenségek, hiszen másodpercek…
Miről mesélnek a galaxismagok? Kevés olyan egzotikus égi objektum van, amely annyira izgatná az érdeklődők fantáziáját, mint a fekete lyukak és a kvazárok. Ilyen égitesteket vizsgál Gabányi Krisztina csillagász a FÖMI penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium munkacsoportjában. Az OTKA által támogatott programban a kutatók kontinenseken átívelő nagy bázisvonalú rádiótávcső-rendszerekkel is dolgoznak. Ezekkel jóval nagyobb felbontás érhető…
A Fény Nemzetközi Évében nem lehet nem beszélni a csillagászok egyik legnagyobb ellenségéről, a fényszennyezésről. De azt is elmondhatjuk, hogy hazánkban két csillagoségbolt-park is található, ami világviszonylatban is jelentős eredmény. Kolláth Zoltán csillagász, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának egyetemi tanára nélkül ezek aligha jöttek volna létre. Vele beszélgettünk a részletekről.
– Hogy miért foglalkozik…
A szupernóva-robbanások során pillanatok alatt annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt kisugároz. A robbanást követően olyan egzotikus égitestek jöhetnek létrem, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem…
Sokat köszönhetünk a szupernóváknak, sőt azt is mondhatnánk, a vérünkben vannak. A sokszoros naptömegű csillagok ugyanis életük végén óriási robbanásban szórják szét anyaguk nagy részét. Ekkor jönnek létre az olyan magasabb rendszámú elemek, mint például a vas, ami a vérünkben van. A Naprendszer keletkezését is egy ilyen robbanás lökéshulláma indította el. A szupernóvák kutatása a…