Néhány éve igen népszerűek az ásványgyűjtők körében Tokaj szomszédságában, a tarcali andezitkőfejtőkből előkerült üvegopál példányok. A sötét andezitet bevonó, első látásra megszilárdult Technokol ragasztónak tűnő, gömbös-fürtös, üvegszerű, színtelen hialit valóban igen látványos. Egy különlegessége azonban kizárólag sötétben érvényesül, persze csak ha rövidhullámú ultraibolya fénnyel világítjuk meg: ekkor ugyanis élénkzöld színben világít.
Az ásványok színpompáját bemutató vitrin…
A fénnyel kapcsolatos kutatások életünk szinte minden területén eredményt hozhatnak. Magyar kutatók is dolgoznak olyan módszereken, melyek segítségével a kutatók nagyon kis térrészbe tudják koncentrálni a fényt, és a nano-objektumok spektrumát azok anyagával, méretével és alakjával képesek befolyásolni. A kutatások eredményeit az integrált nanofotonikai eszközökben, a telekommunikációban, a csillagászatban, a kvantuminformatikában és az orvoslásban is…
A fatuskókból származó kísérteties fényről először a görög filozófus, Arisztotelész (Kr.e. 384–322) számolt be, majd később a római természetbúvárnak, az idősebb Pliniusnak (Kr. u. 23/24–79) is feltűnt ez a természeti „csoda”. A reneszánsz filozófusok „tüzes gombák”-ról tudósítottak, „amelyek csillagként kékes fénnyel ragyognak”.
A nép is megfigyelte ezt a különleges természeti jelenséget, amit számos népies kifejezés is…
A Magyar Rovartani Társaság 2015 rovarának a nagy szentjánosbogarat választotta. A világító állatok legismertebb faja más vonatkozásban is szimbóluma lehet 2015-nek: ezt az évet ugyanis az UNESCO a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította.
Akik még nem láttak szentjánosbogarat (Lampyois noctiluca), gyakran valamilyen ragyogó fényű, fémesen csillámló zöld vagy aranysárga színű rovarra gondolnak, például az aranyos virágbogárra (Cetonia…
A Fény Nemzetközi Évében nem lehet nem beszélni a csillagászok egyik legnagyobb ellenségéről, a fényszennyezésről. De azt is elmondhatjuk, hogy hazánkban két csillagoségbolt-park is található, ami világviszonylatban is jelentős eredmény. Kolláth Zoltán csillagász, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának egyetemi tanára nélkül ezek aligha jöttek volna létre. Vele beszélgettünk a részletekről.
– Hogy miért foglalkozik…
A Fény Nemzetközi Éve alkalmából cikksorozatban mutatjuk be a viking hajósok által vélhetően használt navigációs eljárásoknak az ELTE Környezetoptika Laboratóriumában is eredményesen kutatott fizikai hátterét. Ismertetjük lehetséges navigációs eszközeiket, különös tekintettel a rejtélyes napkőre, és az égbolt polarizációs mintázatán alapuló feltételezett eljárás lépéseire.
A mai svéd, dán és norvég népek őseinek tekintett vikingek kezdetben a Közép-Svéd-alföldön,…