Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
20K
740
0
0 items - 0Ft 0
Menu

Author page: Élet és Tudomány

Megosztás
 Izolált vesesejtek, zöld jelöli a Sigma-1 receptort, kék a sejtmagot
Biológia

Továbbra is lendületben a diabétesz kutatása – Interjú Fekete Andreával

A diabétesz az egyik leggyorsabban terjedő betegség világszerte. Fekete Andrea gyermekorvos a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában a vese és a cukorbetegség kapcsolatát kutatta. S bár a program lejárt, a lendület megmaradt. A Semmelweis Egyetem munkatársával nemcsak arról beszélgettünk milyen várt és nem várt eredményeket értek el munkájuk során, hanem arról is, hogyan tudják folytatni…
2018.10.18.

Tovább olvasok

(ORSOLITS BARBARA FELVÉTELE)
A hét kutatója Biológia

Gyulladások és idegrendszeri betegségek – Interjú Dénes Ádámmal

A fejlett országok öregedő népessége egyre nagyobb kihívás elé állítja az agyi betegségek ellen küzdőket és az egész társadalmat. Dénes Ádám neurobiológus, immunológus, az MTA KOKI tudományos főmunkatársa kutatócsoportjával az idegrendszer és az immunrendszer kapcsolatát vizsgálja. A kutatások fontosságát jelzi, hogy tavaly elnyerte az MTA Lendület program és az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását is.…
2018.10.18.

Tovább olvasok

Űrkutatás

Tizenhárom évig a Szaturnusz körül – A Cassini szonda szenzációs életútja

A NASA Cassini szondája 2017. szeptember 15-én ért el élete utolsó, nagyon izgalmas pillanatához, amikor is hullócsillagként elégett a Szaturnusz légkörében. Ebből az alkalomból tekintsük át röviden azt az izgalmas 34 évet, ami az elhatározástól a megvalósításig eltelt, és azok közül az eredmények közül néhányat, amelyek mérföldkőnek tekinthetők! IDL TIFF file A NASA-ban 1983 körül ért meg…
2018.10.17.

Tovább olvasok

Környezetvédelem

A kicsi szép – Interjú Soha Tamással

Ernst F. Schumacher könyvcíme az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóságot szem előtt tartó kutatók alapmondatává vált. Ez az esszenciája Soha Tamás kutatásának is, aki a magyarországi szivattyús energiatárazás kisléptékű megvalósítását kutatja. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének doktornövendéke az „Erre van előre” kutatócsoportban dolgozik a fenntartható energiagazdaságért.   – „Erre van előre”, így nevezik a kutatócsoportjukat. Pontosan merre…
2018.09.21.

Tovább olvasok

Csillagászat

Óriáscsillagokkal az élet keletkezése nyomában – Interjú Csengeri Tímeával

A nagytömegű csillagok kialakulása nem csak asztrofizikai szempontból fontos kérdés, vizsgálatuk közelebb vihet bennünket az élet keletkezésének megértéséhez is. Csengeri Tímea csillagász Bonnban, a Max Planck Intézetben dolgozik. December végén az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében tartott előadást, ebből az alkalomból beszélgettünk vele pályájáról, kutatásairól, s az interjú végén fény derül a fenti, elég…
2018.08.27.

Tovább olvasok

Jebel Quidr
Földtudomány

Ahol a hegynek neme van – Szaúd-Arábia ismeretlen földtani öröksége

Szaúd-Arábia fokozódó modernizálási folyamatát a poszt-olajidőszak utáni időkre való felkészülésnek tekinthetjük. Ennek fontos része lehet a kimondottan geológiai témájú turizmus, hiszen az „éppen” kinyíló Vörös-tenger és a sivatagi környezetből kiemelkedő, 500 millió évesnél is idősebb, prekambriumi kőzetek alkotta hegyláncok még a laikus látogató fantáziáját is megmozgatják, akárcsak Harrat Khaybar vulkánmezőjének fehér tufagyűrűi.   Az Arab-félsziget nyugati peremén,…
2018.08.20.

Tovább olvasok

Szokatlanul nagy méretű balánuszok a Maldív-szigetek mellől
Biológia Földtudomány

Darwin kicsi barátja és a többiek – A fúró balánuszok titkos élete

1835-ben történt, hogy a fiatal Charles Darwin világkörüli útján, a chilei partok előtt egy furcsa lényre lett figyelmes, amely egy csigaházba fúrt apró lyukból integetett feléje. Az alig néhány milliméteres kicsi állatról Darwin hamar kiderítette, hogy a kacslábú rákokkal, azaz a balánuszokkal áll rokonságban. A balánuszok közismert állatok a tengerjáró népek körében: ezek azok a…
2018.08.19.

Tovább olvasok

Vízfelszínről ivó vízi denevér (Forrásy Csaba felvétele)
Biológia

Hallhatatlan akadályok – Akusztikus tükrök, érzékelési csapdák és a denevérek

A denevérek hangvisszaverődés alapján történő tájékozódása és zsákmányszerzése régóta ismert jelenség. Azonban a természetes és városi környezetben számos olyan speciális hangvisszaverő felülettel is találkozhatnak, melyek becsaphatják – vagy éppen segíthetik – őket. Legrosszabb esetben az ember akaratán kívül akár a denevérek pusztulását okozhatja – és ez egyszerű fizikai törvények következménye.     Vízfelszínről ivó vízi denevér (Forrásy Csaba…
2018.07.25.

Tovább olvasok

(TOMPA MÓNIKA FELVÉTELE)
Biológia Ökológia

Inváziós fajok Magyarországon – Interjú Csiszár Ágnessel

Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.   – Milyen definíciót használtak az „inváziós faj” szóra a mostani…
2018.06.26.

Tovább olvasok

A Root-gleccser az USA legnagyobb területű nemzeti parkjában, a Wrangell Saint Eliasban
Földtudomány

Alaszka és Hawaii – Az Egyesült Államok legnagyobb és legkisebb tagállama

Csaknem hatvan éve, 1959. január 3-án lett Alaszka az Egyesült Államok területének közel 20 százalékát kitevő, ugyanakkor egyik legkisebb népességű szövetségi tagállama. A tengeri és szárazföldi területeivel is hozzávetőleg csupán 30 ezer négyzetkilométernyi Hawaii-szigetcsoport pedig 1959. augusztus 21-én vált az USA ötvenedik, egyben utolsó tagállamává.   Alaszkában már 16-12 ezer évvel ezelőtt emberek éltek, akik Szibériából vándoroltak…
2018.06.26.

Tovább olvasok

Élet és Tudomány

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat
Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Lapvásárlás

© 2025 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
Marketingplatformunkként a Mailchimpet használjuk. A lenti feliratkozásra kattintva Ön tudomásul veszi, hogy adatait feldolgozás céljából továbbítják a Mailchimphez. További információ a Mailchimp adatvédelmi gyakorlatáról itt.