Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Egy fiatal tudományág fiatal képviselője – Interjú Dálya Gergellyel

Dálya Gergely 2015 nyarán csatlakozott az ELTE Atomfizikai Tanszékén működő Eötvös Gravitációs Kutatócsoporthoz és szeptember közepén fel is fedezték a gravitációs hullámokat! A történelmi eredményt az a LIGO Kollaboráció érte el, melynek az ELTE-s csapat is tagja. Természetesen mi nem ezeket az összefüggéseket szeretnénk elemezni, inkább arról beszélgettünk, hogy egy fiatal kutatónak milyen lehetőségei és…

Tovább olvasok

Árvai Mátyás (Szokol Adrienn felvétele)

Olvasni a gyűrűk között – Interjú Árvai Mátyással

Mit tudunk arról, hogy a Kárpát-medencében milyen természeti környezet fogadta a honfoglaló magyarokat? Nagyon egyszerű! Teljes bizonyossággal és részleteiben igen keveset! Amennyit mégis, azt számos kutatási terület együttesen tudja kimutatni. Árvai Mátyás, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézetének tudományos segédmunkatársa, valamint az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének doktorjelöltje például a fa évgyűrűiben tanult meg olvasni, hogy…

Tovább olvasok

Kertész István (Tegzes Mária felvétele)

Élelmiszeripar kevesebb veszteséggel – Interjú Kertész Istvánnal

A világ élelmezésének számos izgalmas kérdése van, és a kezdő kutató számára vonzó minél többe belekóstolni. Így van ezzel Kertész István egyetemi tanársegéd, aki a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Fizika-Automatika Tanszékén doktorjelölt. Bár a doktori témája az élelmiszerek roncsolásmentes vizsgálata, de szakmai életútja során az élelmiszer-gazdaságban keletkezett veszteségeknek több aspektusát is vizsgálja.     Kertész István (Tegzes…

Tovább olvasok

Grafén – pásztázó alagútmikroszkópos felvétel

Nanopecsételés, arany háttér előtt – Interjú Nemes-Ince Péterrel

Nemes-Incze Péter fizikus a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontban alapított nemrégiben Lendület-kutatócsoportot. Céljuk olyan mesterséges kristályok építése egyetlen atom vékony, kétdimenziós rétegekből, amelyek fizikai tulajdonságait ők irányíthatják. Segítségükkel megvalósulhat a szobahőmérsékleten is ellenállásmentesen vezető anyag, de a kvantumkomputerek is új erőre kaphatnak.   – Menjünk vissza az időben nyolc évet, amikor Junior Prima-díjat nyert! Akkoriban főként grafénnel…

Tovább olvasok

4 K-es mérőfej a Keck Asztrokémiai laboratóriumban (Hawaii Egyetem)

Lendületben az asztrokémia – Interjú Tarczay Györggyel

Egyre több egzotikus szervetlen és komplex szerves molekulát fedeznek fel a világűrben, ami nem csak a csillagászok számára vet fel izgalmas kérdéseket. Az MTA Lendület programja ad lehetőséget Tarczay György kémikus csoportja számára, hogy laboratóriumban, csillagászati objektumokra jellemző extrém körülményeket létrehozva ilyen részecskéket állítsanak elő és vizsgáljanak. Az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszék docensével a világszinten…

Tovább olvasok

Kis-Tóth Ágnes

Kozmológiai buborék a Földön és az égen – Interjú Kis-Tóth Ágnessel

Kis-Tóth Ágnest a legnagyobb rosszindulattal sem lehetne szakbarbárnak nevezni. Az ELTE Atomfizikai Tanszék doktorandusza eredetileg matematikusként végzett, de fizikai kísérleteket mutatott be az Atomcsill-en, sőt táncol és fest is. Doktorijában kozmológiai ionizált buborékokkal foglalkozik. Ezen objektumok megismerésével fény derülhet az univerzum fejlődésének egy meghatározó, de eddig ismeretlen korszakára. Ez már önmagában is izgalmas téma, de…

Tovább olvasok

Zsebeházi Gabriella

Az éghajlatváltozás nyomában – Interjú Zsebeházi Gabriellával

A globális klímaváltozás helyi hatásai az élet számos területét érintik, amire a gazdaságnak és a társadalomnak is fel kell készülnie. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) 2016 és 2020 között megvalósuló KlimAdat projekt keretében egy olyan mért és modellezett éghajlati adatokkal feltöltött adatbázist hoznak létre, ami segíti az éghajlatváltozás és hatásainak kutatását, így végső soron a…

Tovább olvasok

Az egyik legmélyebb lábnyom a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításában látható kőfelületen. A 2., 3., és 4. ujjakon kívül itt az 1. ujj (a kép alsó részén) és a lábközépcsontok lenyomata is látható.

Csak a lábnyomaikat ismerjük – A mecseki dinoszauruszok világa

Hazánk területén dinoszauruszokra utaló fosszíliákat először nem is olyan régen, 47 éve találtak, s azok is csupán lábnyomok voltak. Azóta sok ezer újabb lelet került elő a mecseki helyszínen, ám csontjaikat, fogaikat mind a mai napig nem sikerült beazonosítani, így ezekről a 200 millió éve élt állatokról igen keveset tudunk. A lábnyomok legújabb vizsgálata számos…

Tovább olvasok

Beke-Somfai Tamás

A peptidek szerkezetének nyomában – Interjú Beke-Somfai Tamással

Az élő szervezetekben a több ezernyi aminosavból felépülő fehérjék számtalan feladatot láthatnak el a szövetek felépítésétől a folyamatokat katalizáló enzimekig. A rövidebb aminosavláncok, a peptidek első látásra kevésbé tűnnek érdekesnek, holott valójában ezek is esszenciálisan szükségesek a sejtek megfelelő működéséhez. Beke-Somfai Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Anyag- és Környezetkémiai Intézetében működő Biomolekuláris Önrendeződés Kutatócsoport vezetője…

Tovább olvasok

Czanik Csenge (TRUPKA ZOLTÁN FELVÉTELE)

Locsolócsővel az infrahangok nyomában – Interjú Czanik Csengével

Alig több mint fél éve infrahangállomást telepítettek Piszkéstetőre. Nem csak ez az állomás, hanem az infrahang-kutatásának tudománya is elég fiatalnak tekinthető. Czanik Csenge szeizmológussal, az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársával arról beszélgettünk, milyen új ismereteket lehet szerezni ezzel a módszerrel, illetve eszközzel, milyen lehetőségei vannak a témának itthon és a nagyvilágban. Az…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/