Egy baktérium megeszi és valóban meg is emészti a műanyagot – ezt nemrég egy holland kutató laboratóriumi kísérletei mutatták ki. Mesterséges tengervízben folytatott vizsgálatai alapján kiszámította, hogy a mikroba évente a betáplált műanyag körülbelül egy százalékát képes lebontani szén-dioxiddá, és vélhetően más, ártalmatlan anyagokká.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése egyszerre lehet szórakoztató és ízletes. Mielőtt a komposztláda után nyúlunk, a Waste Management szakportál javasol néhány megoldást. Múlt heti ötleteinket ezúttal újabbakkal folytatjuk. Érdemes kipróbálni az alábbiak egyikét!
Az alig látható – 5 milliméternél kisebb – mikroműanyagok potenciális veszélyt jelentenek az állatokra és növényekre, valamint nem utolsó sorban az emberekre. A szakértők ezért olyan módszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyekkel e káros szemcsék eltávolíthatók és idejekorán megállíthatók.
A fővárosban ilyenkor tavasszal a Gellért-hegy mutatja legszebben, hogy a kikelet melyik fázisában járunk éppen. A város legtöbb pontjáról látható, 235 méter magas „hegy” a virágzó fák habjaiba burkolózik, a rügyek színpompáját mutatja, majd elkezd zöldbe borulni. Érdemes sétára indulni a hegyen, bármelyik arcát mutatja is, és megcsodálni az éledő természetet, és persze a fentről kibontakozó várost is. Kevesen tudják azonban, hogy mindemellett a hulladékok helyes kezeléséről is tanulhatunk a Gellért-hegyen.
A szüreti időszak beköszöntével egyre nagyobb az érdeklődés a bor és a hozzá kapcsolódó tevékenységek irányában. Így újra és újra előkerülnek a két tábor szószólói, akik például a bor fogyasztására buzdítanak, illetve annak ellenzői. Ha a két tábor között nem is tudunk (akarunk) igazságot tenni, de jelen cikkünkben néhány olyan tudományosan is megalapozott tényt, illetve új irányt szeretnénk bemutatni, melyek a borhoz, annak készítéséhez, illetve hulladékanyagaihoz kötődnek.
Miután 2022 decemberében ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel, az Európai Tanács július 10-én új rendeletet fogadott el, amely megerősíti az akkumulátorokra és a hulladékká vált elemekre vonatkozó fenntarthatósági szabályokat. A rendelet az elemek teljes életciklusára kiterjed – a gyártástól az újrahasználaton át az újrafeldolgozásig –, biztosítva, hogy azok biztonságosak, fenntarthatóak és versenyképesek legyenek.
A műanyagokat vagy abból készült használati eszközöket nagyrészt tartósságuk, vegyszerekkel, fénnyel és mikrobákkal szembeni ellenálló-képességük teszi vonzóvá. Az elmúlt évtizedek műanyag-centrikus világot teremtettek, de egyre világosabbá válik, hogy a hulladékkezelés okán egyre nagyobb környezeti gonddal kell szembenéznünk. Pozitív tulajdonságaik riasztó problémává válnak, ha újrahasznosításuk, lebomlásuk vagy környezeti, egészségügyi hatásuk kerül szóba.
Európai kutatók egy csoportja nemrég részletes tervet dolgozott ki a termékcsomagolások rendszerének gyökeres átalakítására, valamint a műanyagtermelés és -szennyezés jelentős csökkentésére annak érdekében, hogy végre kellő horderejű tárgyalások kezdődjenek egy kötelező érvényű, globális egyezmény megalkotásáról.
Reggel felébredve kinézünk az ablakon, belepillantunk a tükörbe, majd narancslevet töltünk a poharunkba. Az üveg számos megjelenési formája határozza meg életünket, így nem csoda, hogy tavaly külön emlékévet is szenteltek e különleges matériának. A felsoroltakon túl befőttes és bébiételes, valamint boros-, pezsgős vagy sörösüvegek formájában találkozhatunk velük nap mint nap, melyeket idővel kidobunk.
A vas- és színesfémhulladékok újrahasznosítása azok szétválasztásának, tisztításának és olvasztásának folyamata, hogy aztán új termékek alapanyagaként lehessen felhasználni. A fém olyan anyag, mely újra és újra feldolgozható anélkül, hogy minősége és tulajdonságai romlanának. Az ökológiai mellett gazdasági haszonnal is bírnak, az ilyen jellegű hulladékok ugyanis jelentős, pénzben kifejezett értékkel rendelkeznek, az igény pedig mindig fennáll jóféle, válogatott fémhulladék újrahasznosítására.
