Idén nyolcvan esztendős az Élet és Tudomány. Hetilapunkat 1946 novemberében egy Nobel-díjas tudós: a lapalapító Szent-Györgyi Albert beköszöntő szavai indították útnak. Most, nyolc évtized múltán ezért a Nobel-díjas Krausz Ferenccel készült beszélgetésünkkel kezdjük el ünnepi sorozatunkat – a magyar sajtó napja, március 15-e alkalmából. A fizikus professzort a tudományos kiválóságot és a tehetséggondozást egyaránt segítő Élvonal Alapítvány (Frontiers Foundation) programjáról és a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF) küldetéséről kérdezte lapunk.
A Balaton egyszerre kulturális szimbólum, turisztikai célpont és egy rendkívül érzékeny ökológiai rendszer. A tó és környezete az utóbbi évszázadban kiteljesedő turisztikai hasznosítás miatt teljesen átalakult. A terület jelentős kommunális szennyezést kapott, a partvonal beépítése következtében a nádasok és egyéb természetes élőhelyek visszaszorultak, illetve feldarabolódtak. Ezek a beavatkozások nemcsak a tó vízminőségét rontották, hanem közvetlenül vagy közvetve számos őshonos faj visszaszorulásáért vagy eltűnéséért is felelősek. Miközben egyre több jövevényfaj jelenik meg a térségben...
A gyermekkori gluténérzékenység egyre gyakrabban fordul elő. Talán mindenkinek él az emlékezetében egy-egy gyerek az iskolából, aki „nem ehetett” valamilyen ételt, de ritkán gondoltunk bele, milyen szigorú szabályok és megkötések övezhetik az ezeknek a gyerekeknek készülő ételeket. A gluténmentesség melletti kitartás, különösen közösségi étkezések során, olyan kihívásokat rejt magában, melyekről laikusként ritkán hallunk. A közétkeztetésben dolgozó szakemberek számára azonban egyre komolyabb probléma a glutén teljes kerülése. Egy, az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézetében folyó kutatás mélyebben vizsgálta ezeket a kihívásokat.
A tengeri halak és kagylók fogyasztása sokak számára a nyári tengerparti pihenés ízélményekkel teli fénypontja – ám ezek az ételek rejtett veszélyeket is hordozhatnak. A mikroszkopikus algák által termelt, természetes eredetű biotoxinok felhalmozódhatnak az emberi fogyasztásra szánt élőlényekben, és akár súlyos, olykor életveszélyes mérgezést is okozhatnak. A kockázatokat és azok élelmiszer-toxikológiai jelentőségét Lehel József toxikológus, az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézetének kutatója gyűjtötte össze, rámutatva arra, hogyan illeszkedik mindez a One Health szemléletbe, amely az állatok, a környezet és az ember egészségének egységét hangsúlyozza. A cikk közérthetően mutatja be, mit érdemes tudnunk ezekről a láthatatlan kockázatokról, és hogyan hozhatunk tudatos döntéseket a tengeri ételek fogyasztása során.
© 2026 Élet és Tudomány
