A 2024. január 21-én, 92. életévében elhunyt Grétsy László tanár úr 70 esztendőn át szolgálta a hazai nyelvtudományt és nyelvművelést. Az ország legismertebb nyelvésze olyan életkedvvel és vitalitással dolgozott, hogy el sem hittük korát, és talán bele sem gondoltunk, hogy egyszer hírt kapunk haláláról. Négy nappal elhunyta előtt beszéltem vele: az Élet és Tudomány-beli rovatáról is szót váltottunk, hiszen felkérésére a tavaly óta szerzője vagyok a Nyelv és Életnek. Éppen magyar kultúra napi konferenciánk előtt, amelynek Ő lett volna díszvendége, tudtuk meg: elhunyt Grétsy László. Megrázó volt bejelentenem ezt az Anyanyelvápolók Szövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közösségének.
A „Tudományos és Innovációs Park kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen – I. ütem” projekt közel 3,5 milliárd forint európai uniós támogatást nyert. A projekt keretében 7 munkacsoport kezdte meg a munkát.
Eladás, adományozás, ártalmatlanítás vagy újrahasznosítás. Erre szólítják fel a lakosságot az osztrák hulladékkezelő cégek. Egy friss tanulmány szerint az osztrákok 80 százaléka megtart ruhát, mobiltelefont, gyerekjátékot vagy háztartási gépet még akkor is, ha már nincs szüksége mindezekre. Viszont éppen ezért a körkörös gazdaság értékes nyersanyagokat veszít el.
Egy baktérium megeszi és valóban meg is emészti a műanyagot – ezt nemrég egy holland kutató laboratóriumi kísérletei mutatták ki. Mesterséges tengervízben folytatott vizsgálatai alapján kiszámította, hogy a mikroba évente a betáplált műanyag körülbelül egy százalékát képes lebontani szén-dioxiddá, és vélhetően más, ártalmatlan anyagokká.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése egyszerre lehet szórakoztató és ízletes. Mielőtt a komposztláda után nyúlunk, a Waste Management szakportál javasol néhány megoldást. Múlt heti ötleteinket ezúttal újabbakkal folytatjuk. Érdemes kipróbálni az alábbiak egyikét!
Az alig látható – 5 milliméternél kisebb – mikroműanyagok potenciális veszélyt jelentenek az állatokra és növényekre, valamint nem utolsó sorban az emberekre. A szakértők ezért olyan módszerek kifejlesztésén dolgoznak, amelyekkel e káros szemcsék eltávolíthatók és idejekorán megállíthatók.
A fővárosban ilyenkor tavasszal a Gellért-hegy mutatja legszebben, hogy a kikelet melyik fázisában járunk éppen. A város legtöbb pontjáról látható, 235 méter magas „hegy” a virágzó fák habjaiba burkolózik, a rügyek színpompáját mutatja, majd elkezd zöldbe borulni. Érdemes sétára indulni a hegyen, bármelyik arcát mutatja is, és megcsodálni az éledő természetet, és persze a fentről kibontakozó várost is. Kevesen tudják azonban, hogy mindemellett a hulladékok helyes kezeléséről is tanulhatunk a Gellért-hegyen.
A szüreti időszak beköszöntével egyre nagyobb az érdeklődés a bor és a hozzá kapcsolódó tevékenységek irányában. Így újra és újra előkerülnek a két tábor szószólói, akik például a bor fogyasztására buzdítanak, illetve annak ellenzői. Ha a két tábor között nem is tudunk (akarunk) igazságot tenni, de jelen cikkünkben néhány olyan tudományosan is megalapozott tényt, illetve új irányt szeretnénk bemutatni, melyek a borhoz, annak készítéséhez, illetve hulladékanyagaihoz kötődnek.
