Európai kutatók egy csoportja nemrég részletes tervet dolgozott ki a termékcsomagolások rendszerének gyökeres átalakítására, valamint a műanyagtermelés és -szennyezés jelentős csökkentésére annak érdekében, hogy végre kellő horderejű tárgyalások kezdődjenek egy kötelező érvényű, globális egyezmény megalkotásáról.
A Portsmouth-i Egyetem Globális Műanyagstartégiai Központja (Global Plastics Policy Centre) által a Break Free From Plastic (Szabaduljunk meg a műanyagtól) mozgalom megbízásából nemrég zajlott kutatás 320 cikket és tanulmányt, valamint 55 friss, a világ minden tájáról származó, újrafelhasználási szakértőkkel készített interjút foglal össze, hogy javaslatot tegyen az erre épülő rendszer egyetemes átalakítására, valamint értékelje, hogyan tudna minél több nemzet távolabb kerülni az eldobható csomagolásoktól.
Az Európai Unióban a műanyaghulladék 40 százaléka különféle termékcsomagolásokból származik, és az Európai Bizottság szerint 2030-ig előreláthatólag 46 százalékkal nő a műanyag csomagolási hulladék mennyisége. Az európai strandokon a tíz leggyakrabban előforduló, egyszer használatos műanyag tárgy – a halászeszközökkel együtt – az EU-ban az összes tengeri hulladék 70 százalékát teszi ki. Egy megfelelően kidolgozott újrafelhasználási rendszer alkalmazásával viszont 2040-ig 30 százalékkal csökkenthetnék a műanyagszennyezést.
A tanulmány szerint a fokozatosság elve szükséges ahhoz, hogy az egész gazdaságban megvalósuljon az egyszer használatosról az újrafelhasználható csomagolási rendszerre való áttérés, amely jelentősen csökkenthetné a biológiai sokféleségre, egészségre, éghajlatra és környezetre gyakorolt hatásokat. Számos eljárás már jelenleg is bevált és jól méretezhető. A valódi újrafelhasználási rendszer alapját a fogyasztóknak „kölcsönadott” csomagolások képezik, melyeket többször is visszavesznek, amíg el nem érik a fenntarthatósági nyereségpontot.
A következő generációs csomagolásoknak digitálisan átláthatóknak, egymásra épülőknek valamint többnyire szabványosítottnak, emellett tulajdonságaikra nézve könnyűnek, moshatónak, nem mérgezőnek és tartósnak kell lenniük, bár nincs olyan anyag, ami minden helyzetre a legjobban megfelelne. A kutatók szerint az újrahasználati rendszer tömeges elfogadásához vezető útnak négy szakaszban kell megvalósulnia, kezdve a nagy helyszínekkel, például a sportarénákkal vagy a zenei fesztiválokkal, melyek áttörést jelenthetnek a közvélemény megnyerésében, ami a megkérdezett újrahasználati szakértők háromnegyede szerint is meghatározó szempont. Emellett a kézbesítő cégek is fontos szerepet játszhatnak majd a körforgásos gazdaságban, mivel a kiszállítások során összegyűjthetik a használt csomagolóanyagokat.
A tanulmány egy olyan ideális világot irányoz elő, ahol minden terméket chipes vagy címkézett csomagolással látnak el, a hulladékot az ezeket felismerő, intelligens kukákba dobják, amelyek megfelelő „csomópontokba” irányítják, mielőtt visszaszállítják a kiskereskedőkhöz, illetve a gyártókhoz. A kutatók szerint az átállás valószínűleg először a városokban fog bekövetkezni, ahol az infrastruktúra jobban képes alkalmazkodni. Bár elismerik, hogy a széles körű változás időbe telik, de az olyan zárt környezetek, mint az étkezdék, iskolák, kórházak és rendezvényhelyszínek viszonylag könnyen átállíthatók, akárcsak az italgyártás, ahol egyes újrafelhasználási megoldások jelenleg is magas visszavételi arányt érnek el. Nehezebb falat lesz a gyorséttermi ágazat, ahonnan a kikerülő csomagolások gyakran szétszórva végzik. A „bérelhető csomagolás” is segíthet: amikor a vásárlók mobilalkalmazáson keresztül rendelnek, valamennyi díjat kellene fizetniük, ha nem adják vissza a csomagolást.
A megkérdezett szakértők többsége (82%) az újrafelhasználható csomagolás magasabb költségei és az infrastruktúra átalakítása, valamint a higiénia és a márkaidentitás elvesztése miatt aggódnak. A megkérdezett újrafelhasználást támogatók pedig élesen bírálják a kormányokat, amiért túlságosan sokat fektetnek a hulladék-megsemmisítésbe, mely így akadályozza az újrafelhasználást, ráadásul a karbonsemlegesség felé vezető utat is jelentősen megnehezíti.
Az Európai Bizottság nemrégiben új szabályokat jelentett be a csomagolásokból származó, „folyamatosan növekvő hulladékmennyiség” és az „alacsony újrafelhasználási arány” megfordítására, és támogatást ígért az újrahasználat növelésére. Környezetünk megóvásán túl ennek fellendítése 2030-ig több mint 600 000 munkahelyet is teremthet – áll a közleményükben. Az ügyet rendíthetetlenül képviselők szerint az Európában elért eredmények pozitív irányba befolyásolhatják a tárgyalásokat egy átfogó, globális hulladékegyezményről.
Sz. Á.
