Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Környezetvédelem

Keresztrejtvény – 2022/3

 Az újrahasznosításra alkalmatlan hulladékok egyik lehetséges útja az égetéssel járó energetikai hasznosítás, a másik leggyakoribb útvonal az erre a célra létesített hulladéklerakók. Az utóbbiakra kerülő hulladékok nagy százalékban tartalmaznak szerves anyagokat, melyek természetes lebomlása közben biogáz keletkezik, ám a modern hulladéklerakókból ez is kinyerhető energetikai hasznosításra. Szakszóval hogyan nevezik ezt az energiaforrást? Jó fejtést! Minden…

Tovább olvasok

Keresztrejtvény – 2022/2

 Budapest – lakossága és intézményei, üzemei, gyárai stb. nagy számából adódóan – az ország települései közül a legtöbb hulladékot termeli. Ebből a szilárd kommunális hulladék nagyobbik részét a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben égetik el, miközben távhőt és villamos energiát nyernek ki. A fennmaradó részt pedig – a főváros környéki települések hasonló „szemétmaradékával” együtt – Budapest közelében,…

Tovább olvasok

Keresztrejtvény – 2022/1

Az új esztendőt új rejtvényciklus indításával kezdjük, melynek témája az élhetőbb bolygó érdekében minden szakterületen szorgalmazott fenntartható fejlődés, melynek egyik fontos sarokköve az általunk termelt egyre több és sokfélébb hulladék kezelése. Például gondolta volna a kedves Olvasó, hogy Budapesten és a nagyvárosokban a második legnagyobb tömegű hulladék épp ilyentájt, a karácsonyi ünnepeket követően, illetve a…

Tovább olvasok

Elpusztult Cenocorixa búvárpoloska (Corixidae család) egy jármű tetején (FOTÓ: ADAM J. BLAKE; FORRÁS: AJBLAKE)

Evolúciós csapdák – Előnytelen viselkedés a megváltozott környezetben

Az emberi tevékenység világszerte drámai módon alakítja át a természetes élőhelyeket és életközösségeket. Mivel az ilyen változások lényegesen gyorsabban mennek végbe, mint a természetes folyamatok, az élőlények egyre gyakrabban találkozhatnak olyan körülményekkel, amelyeket evolúciójuk során nem tapasztaltak. Ilyen helyzetekben az állatok csak a korábban kialakult viselkedési és egyéb alkalmazkodási mechanizmusaikra támaszkodhatnak. Ám ezek nem biztos,…

Tovább olvasok

Tanösvény a Gébárti-tó partján – Vidám rajzokkal a természet szeretetéért

Ha zalaegerszegi vízpartról beszélünk, elsőnek mindenkinek a Zala partja jut eszébe. De a helyiek közül sokan ismerik a város szélén fekvő Gébárti-tavat is – sőt, egyre többen ismerhetik, hiszen a mostanában történt fejlesztéseknek köszönhetően egyre népszerűbb lesz. Érdekes rendezvények, műhelyek, sportolási lehetőség várja az idelátogatókat – és újabban még egy tanösvény is. Egy egészen meglepően…

Tovább olvasok

A kicsi szép – Interjú Soha Tamással

Ernst F. Schumacher könyvcíme az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóságot szem előtt tartó kutatók alapmondatává vált. Ez az esszenciája Soha Tamás kutatásának is, aki a magyarországi szivattyús energiatárazás kisléptékű megvalósítását kutatja. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének doktornövendéke az „Erre van előre” kutatócsoportban dolgozik a fenntartható energiagazdaságért.   – „Erre van előre”, így nevezik a kutatócsoportjukat. Pontosan merre…

Tovább olvasok

Házi méh mandula virágját porozza be (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE)

Beporzás kontra növényvédelem – Interjú Sárospataki Miklóssal

Évek óta folyik a vita, hogy a növényvédő szerek közé tartozó neonikotinoidok milyen hatással vannak a haszonnövényeinket beporzó, így rendkívül fontos házi és vad méhfajokra. Jelenleg ezen vegyszerek használatára részleges tilalom vonatkozik az Európai Unióban; az engedélyezésről szóló tagállami szavazás legkésőbb ősszel várható. Június 30-án a nagy tekintélyű Science című lapban jelent meg egy cikk…

Tovább olvasok

Olaj és víz – Interjú Zentainé Czauner Brigitta

Az ELTE TTK FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének egyetemi tanársegédje, Zentainé Czauner Brigitta lassan egy éve működteti munkatársaival kutató- és oktatócsoportját a Tóth József és Erzsébet Hidro­geo­ló­gia Pro­fesszúra keretében. A cél többek között a földfelszín alatti kőolaj, földgáz és vízkészletek egységes szemléletű kutatása. Ez két, hagyományosan élesen elkülönülő tudományterület közötti kapcsolat kiépítését jelenti. ­ – Hogyan…

Tovább olvasok

Gyöngyházfényű színkoktél – Pillantás a sztratoszférába

A sztratoszféra különleges felhői főként a sarkvidékek környékének ritka téli látványosságai közé tartoznak, így rendkívül meglepő, hogy idén először hazánkból is megfigyelhetők voltak. Megpillantásuk életre szóló élményt nyújt, ám egyes típusaik összetett kémiai reakciók révén az ózonréteg elvékonyodásához is hozzájárulnak. Gyöngyházfényű felhők 2016. február 2-án Skóciában (Fergus Murray felvétele, http://oolong.co.uk). II. típus, kiterjedése: 3,63 millió km2,…

Tovább olvasok

Rejtett összefüggések a klímaváltozással – Ultraibolya-sugárzás és ózonréteg

Ismeretterjesztő filmekben és előadásokon, beszélgetésekben számtalan esetben felvetődik a kérdés, hogy az ózontartalom és az UV-sugárzás változásainak a klímaváltozás-e az okozója, vagy kapcsolatba hozhatók-e vele. Részletekbe menő magyarázat nélkül mind az igenlő, mind a nemleges válasz félrevezető azok számára, akik nem napi szinten foglalkoznak a témával. Cikkünk szerzője az Országos Meteorológiai Szolgálat Marczell György Főobszervatórium…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/