Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
20K
740
0
0 items - 0Ft 0
Menu

Élettudomány

Megosztás
Kategória név

Élettudomány

Korán, májusban érleli és szórja terméseit
Biológia Élettudomány Mezőgazdaság Ökológia Történelem

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét – Az év fája: a mezei szil

Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel. Rezzent a…
2017.01.21.

Tovább olvasok

A Cotylorhynchus romeri törzsének morfológiája. Jól látszanak a bordák különleges ízesülései. (LAMBERTZ ÉS MTSAI NYOMÁN)
Biológia Élettudomány Földtudomány

A rekeszizom sokkal idősebb, mint gondoltuk – Első kézből

A rekeszizom eredete kevéssé ismert, dacára annak, hogy milyen perdöntő szerepet kapott a szárazföldi gerincesek evolúciója során. Kutatók egy csoportja kihasználta a felkínálkozó lehetőséget, és elemezte az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egyik legöregebb csoportjának paleobiológiáját és légzőszervrendszerét. Ez a csoport a Caseidae család, amely a perm elején jelent meg, és nagyjából a perm közepére (300–250 millió évvel…
2017.01.20.

Tovább olvasok

Friss csüllenglabda, szárítás előtt
Biológia Élettudomány Műszaki tudományok Ökológia Társadalomtudomány Történelem

Sztyeppnövényből Türingia aranya – Letűnt korok indigókék-forrása, a festő csülleng

A történelem folyamán jószerivel az indigó volt az egyetlen természetes kék színezőanyagunk. Európában ezt a festő csüllengből nyerték ki, és termesztésének elterjedése feltételezhetően egybeesett a Termékeny Félhold térségéből érkező neolitikus földművelők vándorlásaival. Napjainkban – szintetikus formában – ugyanezt az indigót használjuk a farmernadrágok festéséhez. Festő csülleng (Carl Lindman, 1922) A keresztesvirágúak családjába tartozó, kétéves életformájú festő csülleng…
2017.01.20.

Tovább olvasok

Platánfa csipkéspoloska
Biológia Élettudomány Ökológia

Poloskák, mindenütt! – Reflektorfényben

Idén nagyon sok telefon és e-mail érkezik e nem túl népszerű rovarok miatt a szerkesztőségbe is és hozzánk is, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Mindenki azt kérdi: milyen poloska ez, amiből idén olyan rettentő sok van? Nyugati levéllábú poloska Nagyon nehéz a bevezetőben szereplő kérdésre válaszolni, pedig nem sok fajról lehet szó. A kérdezők zöme ugyanis azt felismeri,…
2017.01.16.

Tovább olvasok

A hét kutatója Biológia Élettudomány Orvosbiológia

Új szerepben a C-vitamin – Interjú Tóth Szilvia Zitával

Itt van az ősz, és itt van újra a C-vitamin szezonja. Az aszkorbátok nagyon hasznosak egészségünk megőrzése szempontjából, a növényekben pedig – egyebek mellett – a környezeti stressz-hatások kivédésében játszanak fontos szerepet. Tóth Szilvia Zita, az MTA SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője szerint azonban sok kevésbé ismert funkciójuk is van. Bár még alapkutatásoknál tartanak,…
2017.01.11.

Tovább olvasok

A medveállatka karmos lába
Biológia Élettudomány Orvosbiológia

A medveállatkák szupererői – Különleges tulajdonságok kincsesbányája

A parányi, hernyó és medve fura keresztezésének tűnő állat egyedülálló képességekkel rendelkezik. A modern genetika eszköztárával pedig e képességek emberbe való átültetése ma már egyáltalán nem tartozik a fikció tárgykörébe. A természet legkülönösebb alkotásai rendszerint nehezen felfedezhetők az átlagember számára, akár azért, mert megközelíthetetlen helyeken vannak elrejtve, akár azért, mert szabad szemmel nem vagy csak nagyon…
2017.01.05.

Tovább olvasok

Gyűrűs fülőke (Oudemansiella mucida) (Gál Zoltán felvétele)
Biológia Élettudomány Ökológia

Hamvában is hasznos – Gombák és a holtfa kapcsolata

Az évszázados modellek szerint az európai és főként a skandináv erdők területén általánosan elterjedt volt a tiszta kezelés, vagyis hogy a művelés során eltávolították a holtfákat. Napjainkra fény derült rá, hogy az utóbbiak jelenléte milyen fontos: a szél és a természetes kidőlés után visszamaradt – és otthagyott – holtfa jóvoltából kellő mennyiségű élettér jöhet létre…
2016.12.21.

Tovább olvasok

A sematikus ábra a levegő útját mutatja a csigaház köldöki részétől a mikrocsatornákon át a varrati csőbe, és onnan a csigaház belsejébe (FOTÓ: PÁLL-GERGELY BARNA)
Biológia Élettudomány

Lélegezni zárt ajtó mögül? – Frappáns válasz egy evolúciós problémára

Az ősi tengeri ízeltlábúak és puhatestűek erős külső burkokkal vették körül magukat, mely hathatós védelmet jelentett a ragadozók és az embert (puhatestűt) próbáló környezet, például az erős hullámzás ellen. A külső páncél a szárazföld meghódítása után is hasznosnak bizonyult, méghozzá nemcsak az ellenséggel, hanem a kiszáradással szemben is. A szárazföldi héjas csigáknak alapvetően két csoportjuk létezik.…
2016.12.21.

Tovább olvasok

Élettudomány Földtudomány Orvosbiológia Történelem

A Bethlen-kormány balneológiai törvénye – Az ásványvizektől a gyógyfürdőkig

Magyarország mindig is vizekben gazdag ország volt, így aligha meglepő, hogy a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. törvénycikk már szabályozta a gyógyfürdőügyünket is. E törvény azonban a századfordulóra túlhaladottá vált, Széll Kálmán miniszterelnök azonban hiába próbálta meg keresztülvinni a módosítását. Később a trianoni békekötés teljesen új helyzetet teremtett. Írásunkban a Horthy-kori szabályozás új céljait…
2016.10.12.

Tovább olvasok

Élettudomány

Tüskésbőrű koronatanúk – A klímakutatás szolgálatában

A tengerparti nyaralás emlékét felidéző tengeri sünök, csillagok és társaik ökológiai jelentőségére az elmúlt két évtized tengerbiológiai kutatásai, valamint a fosszilis leletek vizsgálatai mutattak rá, miszerint kulcsszerepet töltenek be a világóceán ökoszisztémájában. Legtöbb képviselőjük érzékenyen reagál az élőhely és annak környezeti tényezőinek kisebb átalakulására is. Ebből adódóan az éghajlat változásának követésére is alkalmasak, így kutatásuk…
2016.09.21.

Tovább olvasok

Élet és Tudomány

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat
Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Lapvásárlás

© 2024 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
Marketingplatformunkként a Mailchimpet használjuk. A lenti feliratkozásra kattintva Ön tudomásul veszi, hogy adatait feldolgozás céljából továbbítják a Mailchimphez. További információ a Mailchimp adatvédelmi gyakorlatáról itt.