Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
Kategória név

Élettudomány

Fakó lemezestapló

Fakó lemezestapló

A faanyagot lebontó taplófajok többségének termőrétege csöves szerkezetű. Lemezes termőrétegű taplókból kevés van, ezek közé tartozik a fakó lemezestapló (Lenzites betulina) is. Az oldalasan ülő termőtestek egyenként vagy kisebb csoportokban jelennek meg a faanyag felületén. A szívós állagú kalapok félkörösek, vese formájúak, felületük fehéres, szürke, krémszínű vagy világosbarnás, bársonyos-borostás bevonatú, körkörösen sávos, kissé barázdált. Idősebb korban…

Tovább olvasok

Léteznek már kiborgok? – Interjú Balázsfi Dianával

Minden évben megrendezik az agykutatás nemzetközi hetét, a Brain Awareness Weeket – idén Budapesten március 17-én és 18-án kerül sor az eseménysorozatra az ELTE-n. A rendezvény középpontjában a játék és az agy kapcsolata áll majd. Az egyik hazai szervező, Balázsfi Diána az MTA támogatásával a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) útjára indított Rendszer-Neurobiológia Lendület Kutatócsoport munkatársaként…

Tovább olvasok

A da Vinci sebészrobotikai rendszer

A legótól a sebészrobotokig – Interjú Takács Árpáddal

Az orvosi robotika a világ minden részén a vezető témák közé tartozik. Hazánkban az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központja (BARK) a robotikai kutatások fellegvára. Takács Árpád, a BARK doktorjelöltje és munkatársa korábban a BME mechatronika, majd gépészeti modellezés szakon szerzett diplomát. Itt találkozott először időkésleltetett rendszerekkel. Tanulmányait a távsebészet, illetve a sebészeszközök és a…

Tovább olvasok

Schlett Katalin

Daganatképződés és tanulás – Interjú Schlett Katalinnal

Egy fehérjéről eredetileg azt mutatták ki a kutatók, hogy hibás működése hozzájárul a daganatok kialakulásához. Schlett Katalin, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének egyetemi docense munkatársaival arról ír egy friss közleményben, hogy ez a fehérje nem véletlenül található meg nagy mennyiségben az agyban: jelenléte valószínűleg befolyásolja a tanulási és felejtési folyamatokat. Alapkutatásuk, melynek kísérleteit a…

Tovább olvasok

Antal Miklós

Miniatűr csillagok a gerincvelőben – Interjú Antal Miklóssal

A fájdalomérzetet kiváltó ingerületek a gerincvelőn keresztül érik el az agyat, majd az idegrendszernek a fájdalmat kiváltó ingerek elkerülésére vonatkozó parancsait is a gerincvelő juttatja vissza a szervekhez. Mára kiderült, hogy a fájdalom-ingerületek idegi feldolgozásában az idegsejtek mellett a csillag alakú asztrociták is fontos szerepet játszanak. Antal Miklós, a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani…

Tovább olvasok

Pásztor Erzsébet

Elméletalapú ökológia – Interjú Pásztor Erzsébettel

2016-ban a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének, az Oxfordi Egyetemnek a kiadójánál jelent meg a Theory-based ecology: A Darwinian approach című tankönyv (magyarul: Elméletalapú ökológia: egy darwinista megközelítés). A kiadványnak erős elméleti váza van: Darwin elmélete alapján magyarázza az ökológiai folyamatokat. Hogyan készül egy ilyen mű? Pásztor Erzsébetet, az ELTE Genetikai Tanszék adjunktusát kérdeztem. (Bajomi Bálint…

Tovább olvasok

Az éretlenül még zöld bogyók

Jabuticabeira, a törzsön virágzó – Szőlőfa az esőerdőből

Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be. A mirtuszfélékre jellemző sokporzós virága A kissé cafrangos nevű ja­bu­ti­ca­beira a tudományos no­men­klatúrában Myrciaria cauliflora (Mart.) O. Berg. Brazília bennszülött növénye, ott is a fajgazdagságával az…

Tovább olvasok

Óriás kutyatej

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert. Az itthon megszokottól eltérően, a trópusokon akár fa méretűvé is nőhetnek. Ilyen például az óriás kutyatej, mely elnevezés valójában több,…

Tovább olvasok

Vízi ugróvillások a víz felszínén

A világ ugróvillás szemmel – Látás kezdetleges, ám leleményes módon

Az ember számára érzékelhető vizuális környezet, habár rendkívül változatos, csak egy apró részhalmaza egy olyannyira gazdag világnak, amelyet el sem tudunk képzelni. Környezetünk számunkra láthatatlan elemeit sok élőlény képes érzékelni, így van ez a fény polarizációjával is. Az itt leírtakból ősi ízeltlábúak példáján megismerhetünk egy módszert, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk egy adott élőlény által érzékelt…

Tovább olvasok

Kun Ádám

Miért éppen sejteken alapul a földi élet? – Interjú Kun Ádámmal

2016. december 9-én az egyik legrangosabb tudományos lap, a Science hasábjain jelent meg egy tanulmány, amelynek francia és japán kutatók mellett három magyar társszerzője is volt: Kun Ádám, Szilágyi András és Szathmáry Eörs. A cikkben egy olyan kutatásról számolnak be, amely során frappánsan kiegészítette egymást kísérletezés és modellezés. A kutatók bebizonyították, hogy az élet keletkezésének…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/