Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

0 items - 0Ft 0

Élettudomány

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Élettudomány

Zölden fluoreszkáló kötőszöveti őssejtek harca leukémiás sejtekkel (piros, kerek foltok). Ilyen automatikusan készülő time lapse fotókkal dokumentálják a kutatás során a küzdelmet.

Őssejtekkel a daganatok ellen? – Interjú Német Katalinnal

A csontvelő az emberi test fő vérképző szerve. Hibás működése esetén kevés lesz a véráramban a „hasznos” fehérvérsejt, viszont funkció nélküli daganatos sejtek szaporodnak fel – ezt nevezzük leukémiának. Német Katalin, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatója azt vizsgálja, hogy egy bizonyos őssejttípus hogyan befolyásolja a daganatos sejtek szaporodását speciális szövettenyészetekben. Németh Katalin (Bajomi Bálint…

2017.08.21.

Biológia Élettudomány Ökológia

Édesanyjáról nevezte el az új gombafajt – Interjú Rimóczi Imrével

Rimóczi Imre tíz évesen csiperkét szeretett volna termeszteni az iskola pincéjében. Az akkor indult pálya során szinte végig gombákkal foglalkozott; ma már a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (a volt Kertészeti Egyetem) professzor emeritusa. Az elmúlt évtizedekben igyekezett minél teljesebben feltárni, dokumentálni és publikálni Magyarország gombavilágát. Munkája során kollégáival együtt egy, a tudomány számára új…

2017.08.17.

Biológia Élettudomány Ökológia

Fakó lemezestapló

A faanyagot lebontó taplófajok többségének termőrétege csöves szerkezetű. Lemezes termőrétegű taplókból kevés van, ezek közé tartozik a fakó lemezestapló (Lenzites betulina) is. Az oldalasan ülő termőtestek egyenként vagy kisebb csoportokban jelennek meg a faanyag felületén. A szívós állagú kalapok félkörösek, vese formájúak, felületük fehéres, szürke, krémszínű vagy világosbarnás, bársonyos-borostás bevonatú, körkörösen sávos, kissé barázdált. Idősebb korban…

2017.08.17.

Élettudomány Műszaki tudományok Orvosbiológia

Léteznek már kiborgok? – Interjú Balázsfi Dianával

Minden évben megrendezik az agykutatás nemzetközi hetét, a Brain Awareness Weeket – idén Budapesten március 17-én és 18-án kerül sor az eseménysorozatra az ELTE-n. A rendezvény középpontjában a játék és az agy kapcsolata áll majd. Az egyik hazai szervező, Balázsfi Diána az MTA támogatásával a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) útjára indított Rendszer-Neurobiológia Lendület Kutatócsoport munkatársaként…

2017.08.17.

A hét kutatója Élettudomány Műszaki tudományok Orvosbiológia

A legótól a sebészrobotokig – Interjú Takács Árpáddal

Az orvosi robotika a világ minden részén a vezető témák közé tartozik. Hazánkban az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központja (BARK) a robotikai kutatások fellegvára. Takács Árpád, a BARK doktorjelöltje és munkatársa korábban a BME mechatronika, majd gépészeti modellezés szakon szerzett diplomát. Itt találkozott először időkésleltetett rendszerekkel. Tanulmányait a távsebészet, illetve a sebészeszközök és a…

2017.04.26.

Biológia Élettudomány Orvosbiológia

Daganatképződés és tanulás – Interjú Schlett Katalinnal

Egy fehérjéről eredetileg azt mutatták ki a kutatók, hogy hibás működése hozzájárul a daganatok kialakulásához. Schlett Katalin, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének egyetemi docense munkatársaival arról ír egy friss közleményben, hogy ez a fehérje nem véletlenül található meg nagy mennyiségben az agyban: jelenléte valószínűleg befolyásolja a tanulási és felejtési folyamatokat. Alapkutatásuk, melynek kísérleteit a…

2017.04.26.

A hét kutatója Biológia Élettudomány Orvosbiológia

Miniatűr csillagok a gerincvelőben – Interjú Antal Miklóssal

A fájdalomérzetet kiváltó ingerületek a gerincvelőn keresztül érik el az agyat, majd az idegrendszernek a fájdalmat kiváltó ingerek elkerülésére vonatkozó parancsait is a gerincvelő juttatja vissza a szervekhez. Mára kiderült, hogy a fájdalom-ingerületek idegi feldolgozásában az idegsejtek mellett a csillag alakú asztrociták is fontos szerepet játszanak. Antal Miklós, a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani…

2017.02.27.

A hét kutatója Biológia Élettudomány Ökológia

Elméletalapú ökológia – Interjú Pásztor Erzsébettel

2016-ban a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének, az Oxfordi Egyetemnek a kiadójánál jelent meg a Theory-based ecology: A Darwinian approach című tankönyv (magyarul: Elméletalapú ökológia: egy darwinista megközelítés). A kiadványnak erős elméleti váza van: Darwin elmélete alapján magyarázza az ökológiai folyamatokat. Hogyan készül egy ilyen mű? Pásztor Erzsébetet, az ELTE Genetikai Tanszék adjunktusát kérdeztem. (Bajomi Bálint…

2017.02.27.

Biológia Élettudomány Mezőgazdaság Ökológia

Jabuticabeira, a törzsön virágzó – Szőlőfa az esőerdőből

Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be. A mirtuszfélékre jellemző sokporzós virága A kissé cafrangos nevű jabuticabeira a tudományos nomenklatúrában Myrciaria cauliflora (Mart.) O. Berg. Brazília bennszülött növénye, ott is a fajgazdagságával az…

2017.01.26.

Biológia Élettudomány Ökológia

Óriás kutyatej

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert. Az itthon megszokottól eltérően, a trópusokon akár fa méretűvé is nőhetnek. Ilyen például az óriás kutyatej, mely elnevezés valójában több,…

2017.01.21.