Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Aranyművesek a római császárkorban – Vulcanus utódai

Az emberiség történetében meghatározó szerepet játszó fémek előállítását, megmunkálását a titokzatosságot megillető, tisztelettel vegyes félelem kísérte a történelem során. Nem volt ez másképp a legkönnyebben megmunkálható fém, az arany esetében sem. Megszerzésének nehézsége, ritkaságából fakadó, kiemelkedő értéke mítoszok, hiedelmek sorát hagyományozta a későbbi korokra. Ezek egy részében némi valóságmagot is találhatunk: az aranygyapjú legendája például egy…

Tovább olvasok

Keresztény alapok – Középkori templom a bonyhádi iszapréteg alatt

A „Völgység fővárosának” is nevezett Bonyhád középkori templomának falai a közelmúltban a dombok aljában futó 6. számú főút mellett egy csomópont építése során kerültek elő. A templomot a török lerombolta, majd a rommezőt hamarosan a nyári zivatarok során a hegyről lezúduló vastag lösziszap rétegek fedték el. Így azok az 1560 körüli pusztulás állapotában, szinte páratlan…

Tovább olvasok

Kiskirályok, nagy hősök – Jut eszembe

A bronzkori Kárpát-medence tele volt kiskirálysággal, és bizonyára voltak hősök is, csak az idő nem őrizte meg a nevüket. Ha megkérdezném az olvasót, kik laktak az ókori Itáliában, kapásból azt válaszolná: „…hát, a rómaiak”. No jól van, és a rómaiak előtt? Erre csend következik. Márpedig a farkas nevelte gyerekek 753-ban alapították Rómát, és így már aztán…

Tovább olvasok

Nyájak, állatok, lakomák – A 7000 évvel ezelőtti Alföld

A helyszín Északkelet-Magyarország, Polgár–Csőszhalom-dűlő mintegy 7000 évvel ezelőtt. A 1980-as évek vége óta folyó ásatások során jelentős, a neolitikum kései szakaszára keltezhető település került napvilágra. Azaz nem is egy település, hanem mindjárt kettő. Az 1989 és 1997 közötti ásatásokon egy újra és újra elpusztult, majd megújított települési rétegekből álló lakódombot, úgynevezett tellt, 1995-től pedig az…

Tovább olvasok

Kályhásság – a salzburgi kapcsolat

Az egykori település, Decs-Ete a Dunántúl keleti felén található, a Sárközben, a Báta vízfolyása öblében. A kora Árpád-kortól létező falu a XVI. század elején bekövetkező pusztulásakor virágzó mezőváros volt. A település birtokosára vonatkozó első adat 1398-ból származik. Szentlélek tiszteletére szentelt templomát a pápai tizedjegyzék említi először. Ete már a kora Árpád-korban, a X–XI. században is létezett. Virágkora…

Tovább olvasok

Krum, bolgár kán

A magyar honfoglalás kora – Jut eszembe…

A Magyar Nemzeti Múzeum új, reprezentatív, állandó régészeti kiállításának témája: hazánk a IX–X. században. E kiállítás második részének koncepciója, és A magyar honfoglalás kora című katalógus Révész László munkáját dicséri. A szakembernek látszólag könnyű dolga volt, hiszen a honfoglalók ragyogó hagyatéka mellett a Karolingok rozsdás sarkantyúi labdába se rúgnak, ám a látszat csal. Meg kellett küzdenie…

Tovább olvasok

A regölyi pannon központ több mint 2500 éves temetkezőhelyének feltárása (2011-12)

Az északi határ nyomában – Kövekkel írt történelem

A geológia csak az utóbbi évtizedekben épült be szervesen a régészeti kutatások eszköztárába, viszont segítségével a mesterséges nyomok nélküli kődarabok is információforrássá válhatnak. Jó példa erre a regölyi, Kr. e. VII. századra keltezhető halomsírból előkerült változatos méretű terméskövek vizsgálata, melynek eredményeképpen a kutatók többek között arra a fontos történeti kérdésre találtak biztosabb választ, hogy hol lehetett…

Tovább olvasok

 Przsevalszkij-ló

Ha ló nincs, a szamár is jó – Jut eszembe…

Bizony, és ha szamár sincs? Magad uram, ha szolgád nincs! Kinek nincsen kocsija, gyalog megyen Pestre.   Tele van a tarisznyám bölcsességekkel, de azért jó lenne tudni, mióta fontos része a gazdaságnak a ló. Talán még emlékeznek, hogy a legrégebbi háziállatok – a kutya, a juh, a kecske, a sertés, a szarvasmarha – között sem szerepel. Kihaltak…

Tovább olvasok

A 1127. gödörben feltárt férfitemetkezés arcrekonstrukciója 

A második neolitikus forradalom – Késő rézkor

A régészettudományban nincs egységes nevezéktan. Kronológiai sarokpontok kérdésében és olyan régészeti kultúráknál, amelyek több ország területén is megtalálhatók, fontos lenne egységességre törekedni a kutatás nemzetközi összehangolása miatt. Ez azonban csak többé-kevésbé szokott megvalósulni. A siker pedig gyakran éppen ezen múlhat.   Magyarországon a rézkort önálló, a neolitikumtól eltérő fejlődésű korszakként választottuk le Pulszky Ferenc javaslatára. Európában a…

Tovább olvasok

Idoltöredék (Balaton-Lasinja kultúra)

Bonyodalmas ezredvég – Jut eszembe…

Természetesen nem a mostani, hanem a Krisztus születése előtti negyedik. Igaz, akkor nem volt két világháború az ezredvég előtt, ám a nagy változások, népmozgások megváltoztatták térségünk évezredes nyugalmát. Gondolatban visszautazunk a középső rézkor végére, amikor a Dunától nyugatra a Balaton-Lasinja kultúra emberei éldegéltek, keletre pedig a késői Bodrogkeresztúri kultúra előkelői hadonásztak hatalmas rézcsákányaikkal.   Mire észrevették magukat,…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/