Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Gombagenom és informatika – Interjú Imre Alexandrával

Egyre nagyobb számban okoznak betegséget a fertőző gombák. Ezek a lények kiválóan alkalmazkodnak még a gombaellenes szerekhez is, ami viszont arra is rámutat, hogy a közeljövőben egyre nagyobb méreteket ölthetnek az ilyen fertőzések. A megelőzés és kezelés lehetőségeit kutatja Imre Alexandra, biotechnológus. A Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének doktorandusza főként bioinformatikai módszerekkel dolgozik és…

Tovább olvasok

Édesanyjáról nevezte el az új gombafajt – Interjú Rimóczi Imrével

Rimóczi Imre tíz évesen csiperkét szeretett volna termeszteni az iskola pincéjében. Az akkor indult pálya során szinte végig gombákkal foglalkozott; ma már a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (a volt Kertészeti Egyetem) professzor emeritusa. Az elmúlt évtizedekben igyekezett minél teljesebben feltárni, dokumentálni és publikálni Magyarország gombavilágát. Munkája során kollégáival együtt egy, a tudomány számára új…

Tovább olvasok

Fakó lemezestapló

Fakó lemezestapló

A faanyagot lebontó taplófajok többségének termőrétege csöves szerkezetű. Lemezes termőrétegű taplókból kevés van, ezek közé tartozik a fakó lemezestapló (Lenzites betulina) is. Az oldalasan ülő termőtestek egyenként vagy kisebb csoportokban jelennek meg a faanyag felületén. A szívós állagú kalapok félkörösek, vese formájúak, felületük fehéres, szürke, krémszínű vagy világosbarnás, bársonyos-borostás bevonatú, körkörösen sávos, kissé barázdált. Idősebb korban…

Tovább olvasok

Gyűrűs fülőke (Oudemansiella mucida) (Gál Zoltán felvétele)

Hamvában is hasznos – Gombák és a holtfa kapcsolata

Az évszázados modellek szerint az európai és főként a skandináv erdők területén általánosan elterjedt volt a tiszta kezelés, vagyis hogy a művelés során eltávolították a holtfákat. Napjainkra fény derült rá, hogy az utóbbiak jelenléte milyen fontos: a szél és a természetes kidőlés után visszamaradt – és otthagyott – holtfa jóvoltából kellő mennyiségű élettér jöhet létre…

Tovább olvasok

Fák és gombák együttélése – Az ektomikorrhizás szimbiózis és jelentősége

A természet élővilága rendkívül gazdag. Sokszínűségét megcsodálhatjuk az állat- és növényvilágban egyaránt. Nem meglepő módon a méretskála alsó fokain is varázslatos fajgazdagság található, azonban ez a mindennapok során, az erdőt vagy a természetet járva rejtve marad a beavatatlan szemek előtt. A fák gyökereikkel veszik fel az életben maradásukhoz szükséges tápanyagokat a földből, illetve ezzel horgonyozzák ki…

Tovább olvasok

Világító tölcsérgomba hazánkból (LOCSMÁNDI CSABA FELVÉTELE)

A fénylő fa titka – Világító gombák

A fatuskókból származó kísérteties fényről először a görög filozófus, Arisztotelész (Kr.e. 384–322) számolt be, majd később a római természetbúvárnak, az idősebb Pliniusnak (Kr. u. 23/24–79) is feltűnt ez a természeti „csoda”. A reneszánsz filozófusok „tüzes gombák”-ról tudósítottak, „amelyek csillagként kékes fénnyel ragyognak”. A nép is megfigyelte ezt a különleges természeti jelenséget, amit számos népies kifejezés is…

Tovább olvasok

Sárga kénvirággomba – A hátlapon

A vulkáni utóműködés eredményeként ként tartalmazó gőzök is kerülnek a levegőbe, amelyekből az elemi kén csodaszép, sárga színű kristályalakzatok, kénvirágok formájában csapódik ki a szunnyadó tűzhányók környékén. Szépségükkel a sárga kénvirággomba (Hypholoma fasciculare) termőtestcsoportjai is versenyre kelhetnének! A csoportos megjelenésű, faanyagon növő, néhány centiméteres termőtestek élénk kénsárga színűek, kalapjuk közepe azonban többnyire narancssárga. Fiatalon a kalap…

Tovább olvasok

Rickia wasmannii gombával fertőzött Myrmica scabrinodis dolgozó  (PFLIEGLER WALTER FELVÉTELE)

Hangyákon élő gombák – Interjú Tartally Andrással

A mindkét félnek előnyös együttélés és a parazitizmus között néha nagyon vékony a határvonal. Tartally András a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa több, mint száz évvel a leírása után talált meg Magyarországon új fajként egy hangyákon élő gombát, amely szőrszálakhoz hasonlatos módon fedi be a hangyákat. Kiderült, hogy a gombával fertőzött egyedek…

Tovább olvasok

A levegőben található gombák sokszínűsége (600x)

Gombaspórák a levegőben – Mit sodor a szél?

Az allergiások nagy része ősz végére megkönnyebbül, ám csak részben, mivel a különböző allergének, kórokozók kis számban télen is szállnak a szélben. Napjainkban egyre többet hallani az aerobiológiáról, a levegőben található, biológiai eredetű részecskéket vizsgáló tudományról. Ennek egyik részterülete az aeromikológia, mely a gombák légköri terjedését, azaz a spórák kiszóródását, szállítódását és lerakódását tanulmányozza. Honnan…

Tovább olvasok

Ülő gyászos-csészegomba

Antibiotikumok az ehető gombákban – Egy kis mikobiokémia

Az "antibiotikumok" szó hallatán az embernek általában a háziorvos jut eszébe, aki egy bakteriális fertőzés esetében ír fel receptre ilyen orvosságot. Számos készítmény áll rendelkezésre, hogy az adott fertőzést legyőzhessük. Cikkünk nem az antibiotikumok csoportosításának vagy hatásmechanizmusainak ismertetését célozza, hanem azt kívánja bemutatni, mennyi feltáratlan terület van az antibiotikumok kutatási területén.   Az antibiotikum fogalma korábban azokat…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/