Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
A Tambora és a Somma-Vezúv kalderája azonos méretarányú domborzati modellen (FORRÁS: WWW.PATHEOS.COM, DAN PETERSON)

Tambora ,1815 és a nyár nélküli év – Egy földtörténeti méretű vulkánkitörés éghajlati hatásai

A Tambora tűzhányó neve valószínűleg inkább csak a vulkánokat kedvelő „vájtabb fülű” olvasónak cseng ismerősen. Hiszen a nagyközönség számára, ha vulkánkatasztrófákról van szó, Pompei (azaz a Vezúv) és a Krakatau híres kitörései abszolút elsőbbséget élveznek. Pedig utóbbiak mindegyikét, sőt kettejük mintegy „szorzatát” is a magáénak tudhatja az indonéziai Tambora robbanásos működése, amelynek idén van a…

Tovább olvasok

Ismeretlen festő fogadalmi képének részlete, amelyet az 1763-as földrengés ihletett

Földrengéssorozotak, amelyek megrázták hazánkat – Szeizmológiai katalógus

Nógrád megyét és a Mátraalját 2013-óta többször is földrengések rázták meg. Többekben felmerült a kérdés: miért van ennyi érezhető rengés mostanában hazánkban? Rendesen nem is kellene, hogy legyenek? Netán ébredeznek a rég kihalt vulkánok? Magyarország szeizmicitása szórt­nak mondható. A földrengések nem kötődnek jól látható vetőkhöz, mégis tektonikus eredetűeknek tekintjük őket. Tektonikus földrengésről akkor beszélünk, amikor a…

Tovább olvasok

A nyomfosszíliáktól a geotermikus energiákig – Interjú Babinszki Edittel

A Pannon-tavi üledékek Magyarország geológiai múltjának egy különösen izgalmas időszakáról mesélnek. Persze csak azoknak, akik ki tudják olvasni a rétegsorokból. Mint például Babinszki Edit, aki a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa. Vizsgálatai az új tudományos eredményeken kívül az energiahordozókról is nagyon értékes információkat nyújtanak hazánknak. A kutatás mellett elismert tudományos újságíró és ismeretterjesztő…

Tovább olvasok

Egynemű, fakósárga lösz Dunaszekcső mellett

Porrá lett jégkorszakok – Az elmúlt egymillió év éghajlatváltozásai

Az éghajlatváltozás folyamatának és a lehetséges jövőbeli változásoknak az előrejelzése nem történhet meg a múltban lejátszódott események megismerése nélkül. A rég letűnt idők porviharainak lerakódásai fontos szerepet töltenek be mindebben. A hazánk területét is nagy vastagságban fedő hullóporos eredetű löszrétegek segítségével az elmúlt egymillió év klímatörténetét tárhatjuk fel. Első pillantásra több szempontból is meglepőnek és ellentmondásokkal…

Tovább olvasok

A regölyi pannon központ több mint 2500 éves temetkezőhelyének feltárása (2011-12)

Az északi határ nyomában – Kövekkel írt történelem

A geológia csak az utóbbi évtizedekben épült be szervesen a régészeti kutatások eszköztárába, viszont segítségével a mesterséges nyomok nélküli kődarabok is információforrássá válhatnak. Jó példa erre a regölyi, Kr. e. VII. századra keltezhető halomsírból előkerült változatos méretű terméskövek vizsgálata, melynek eredményeképpen a kutatók többek között arra a fontos történeti kérdésre találtak biztosabb választ, hogy hol lehetett…

Tovább olvasok

A kő története – Interjú Polgári Mártával

Polgári Márta különlegesnek mondható karriert futott be a geológia területén, hiszen nem jellemző, hogy nőként nehéz terepmunkát végezzen valaki, emellett magyar szakemberként a Geology című, rangos amerikai folyóiratban is sikerüljön publikálnia. A Földtani és Geokémiai Intézet Geobiomineralizációs és Asztrobiológiai Kutatócsoportját vezető szakember magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban arról mesélt, hogy miért választotta a földtudományi pályát, és…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/