A fizika hazánkban sajnos nem tartozik a legnépszerűbb tudományágak közé, ezért sokak számára a megszerezhető tudás minimuma valószínűleg a maximum is. Így aztán kissé csalóka lehet a kötet címe, melyben az elméleti minimum fogalma Lev Landautól, a zseniális orosz fizikustól származik. Ennyit kellett ugyanis tudnia annak, aki munkatársa akart lenni. De nála ez a minimum…
Minden akkor kezdődött, amikor Szilárd Leó 1933-ban Londonban a British Múzeummal szemben ácsorgott a piros lámpa előtt. Eszébe villant, hogy igenis lehetséges a láncreakció, s ezzel eldöntötte a XX. század sorsát – legalábbis így véli Richard Rhodes. Elméletét meggyőzően alá is támasztja kitűnő könyvében, Az atombomba történetében, amely méltán nyerte el a Pulitzer-díjat, a Nemzeti…
Akik szépnek találják a sarki fényt vagy a szivárványt, azoknak minden bizonnyal a Cserenkov-sugárzás is tetszene. Ez a kékes ragyogás akkor keletkezik, amikor töltött részecskék a közegbeli fénysebességnél gyorsabban haladnak, mérnökhallgatók praktikusan a Műszaki Egyetem tanreaktorában találkozhatnak a jelenséggel. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) magyar detektor-fejlesztő csoportja (REGARD) – Varga Dezső vezetésével – olyan…
A világon ma működő óriásgyorsítók nem csak a bennük közel fénysebességgel száguldó részecskék energiájában érnek el korábban nem is álmodott csúcsokat, hanem geometriai méreteiket tekintve is hatalmasak: elég csak a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) 27 kilométeres kerületű körgyűrűjére, vagy a Stanfordi Lineáris Gyorsítóközpont (SLAC) 3,2 kilométer hosszú gyorsítóalagútjára gondolnunk. Az energiarekordokat döntögető csúcslaboratóriumok mellett azonban…
