Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
A közönséges víziászka felszíni (balra) és barlangi (jobbra) változata (PÉREZ-MORENO ÉS MTSAI 2018 NYOMÁN). 

Innovatív barlanglakók – Ászkák a Molnár János-barlangban

Viselkedési innovációnak nevezzük, amikor egy bizonyos populációban egy addig nem megfigyelhető új viselkedésforma jelenik meg, akár egy korábban már létező viselkedés módosulásaként. Több korábbi kutatás utal arra, hogy a viselkedési innováció kulcsfontossággal bír az ismeretlen szituációkkal szembeni megküzdés során, így egy populáció egyedeinek nagy innovációs készsége az új élőhelytípusok sikeres birtokba vételének, kolonizációjának is előfeltétele.   A…

Tovább olvasok

A főszereplő: az antarktiszi Chlamydomonas raudensis UWO 241 sejtjei, melyek egyesével is úszhatnak, illetve többedmagukkal közös nyálkaburokban kisebb kolóniákat is létrehozhatnak

Kék fényre optimalizálva – Extrém élőhelyek különleges élőlényei

Amikor az élővilág sokféleségét próbáljuk feltérképezni, vagy az aktuális kihalási hullám miatt a biodiverzitás csökkenéséről beszélünk, hajlamosak vagyunk csak a többsejtű élőlényekre, leginkább a gerinces szervezetekre gondolni. Ez nem véletlen, mivel máig sötétben tapogatózunk a többi élőlény, elsősorban a prokarióta és egysejtű eukarióta élőlények diverzitása kapcsán. Feltételezéseink szerint minimum 700 000 mikroszkópikus méretű, néhány mikrométeres mérettartományba…

Tovább olvasok

Gyűrűs fülőke (Oudemansiella mucida) (Gál Zoltán felvétele)

Hamvában is hasznos – Gombák és a holtfa kapcsolata

Az évszázados modellek szerint az európai és főként a skandináv erdők területén általánosan elterjedt volt a tiszta kezelés, vagyis hogy a művelés során eltávolították a holtfákat. Napjainkra fény derült rá, hogy az utóbbiak jelenléte milyen fontos: a szél és a természetes kidőlés után visszamaradt – és otthagyott – holtfa jóvoltából kellő mennyiségű élettér jöhet létre…

Tovább olvasok

Florida fűtengere – Everglades, a mocsáróriás

Florida híres mocsárvilágának szívében körülnézve akár a Hortobágyon is érezhetnénk magunkat, legalábbis ha eltekintünk a számtalan alligátortól és a közelről már ismeretlennek tűnő növényektől. Az Everglades nagy részét ugyanis füves vegetáció borítja, a síkság egyhangúságát itt-ott bontja meg a mocsárciprusok alkotta sajátos „dómok” és trópusi „hammock” erdők mozaikja. A Magyar Természettudományi Múzeum botanikusaként több ízben…

Tovább olvasok

A compó

A Magyar Haltani Társaság internetes közönségszavazásán ez alkalommal is három jelölt versengett az Év Hala címért. A versenyt a szavazatok több mint kétharmadával (68%) győzelmet arató compó nyerte. Második helyen a védett selymes durbincs végzett (24%), míg a gyorsabb folyószakaszok horgászhalaként számontartott márnának a harmadik hely jutott (18%). Különös, óarany vagy zöldes színben tündöklő, mással nehezen…

Tovább olvasok

Az agyból kifelé haladva – Interjú Buzsáki Györggyel

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán. – Kutatócsoportja új megközelítésből vizsgálja az idegrendszer működését. Mi…

Tovább olvasok

Jótékony ezüstionok – Interjú Lakatosné Varsányi Magdával

Egy ortopédiai beavatkozás során beépített protézis könnyen elfertőződhet, még akkor is, ha az orvosok körültekintően, steril körülmények között dolgoztak. Ha sikerül az implantátum felületére ezüstionokat juttatni, akkor védekezhetünk a kórokozók ellen:­ az ezüstionok elpusztítják a baktériumokat, így alkalmasak lehetnek a gyulladás megakadályozására. Lakatosné Varsányi Magda egy ilyen módszer gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit kutatja a budapesti, Bay…

Tovább olvasok

EgCarl von Linné, J.H. Scheffel festménye (FORRÁS: WIKIPEDIA)

Új utakon a növényrendszertan – Interjú Podani Jánossal

Podani János, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének professzora nemrégiben megjelent könyvében szakít a Linné által a XVIII. században lefektetett osztályozási elvekkel, és rangok nélküli, vagyis a családokat, rendeket, osztályokat és egyéb kategóriákat mellőző rendszert alkalmaz. Véleménye szerint a kihalt és a ma élő szervezetek együttes osztályozása csak a leszármazást illusztráló kládok felhasználásával…

Tovább olvasok

Molekulák összekapcsolásával a kórokozók ellen – Interjú Hudecz Ferenccel

A lepkeszúnyog által terjesztett Leishmania donovani kórokozó az embert is megtámadja. Hudecz Ferenc, az ELTE Szerves Kémia Tanszékének professzora és az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője új utakat keres a betegség elleni védekezésben. Munkatársaival két vegyületet kapcsolnak össze: az egyik a célba juttatást segíti, a másik pedig elpusztítja a kórokozót. Az efféle új molekulatípust a szaknyelv…

Tovább olvasok

Mérnökszemlélettel a daganatok ellen – Interjú Sájevicsné Sápi Johannával

A daganatok a legtöbb halálesetet okozó betegségek közé tartoznak. Mivel azonban nincs olyan betegség, hogy „a rák” és nincs olyan, hogy „a rák ellenszere”, igen nehéz a kutatók dolga. Nem csoda, hogy nagy erőkkel folynak e téren kutatások itthon és világszerte egyaránt. Az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Csoportjában Sájevicsné Sápi Johanna egészségügyi mérnök és munkatársai…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/