Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
20K
740
0
0 items - 0Ft 0
Menu

Tag: botanika

Megosztás
A foltos kontyvirág összkomfortos "börtönvirágzatának" hőképe a kora reggeli órákban (A SZERZŐK FELVÉTELEI)
Botanika

Összkomfortos börtönvirágzat – Beporzók a hő nyomában

A biológusok előtt régóta ismert, hogy több növény kihasználja a sejtek hőtermelő képességét. E tekintetben a kontyvirágfélék közé tartozó fajokat tanulmányozták a legszélesebb körben. Írásunkban mi is két ide tartozó faj, egy dél-amerikai származású dísznövény, az ezüstkard filodedron és a hazánkban őshonos foltos kontyvirág vizsgálatával eredünk a jelenség nyomába. Hőképfelvétel a foltos kontyvirág virágzó példányáról A…
2023.05.08.

Tovább olvasok

Vetővirágmező
Botanika

A hátlapon – Vetővirágmező

Vetővirágmező Több olyan növényfajt ismerünk, melyek a számukra kedvezőtlen időjárású – rendszerint száraz – években nem vagy csak igen szórványosan virágoznak, míg kedvező esetben tömegesen jelennek meg. Ilyen az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora) is. Az idei aszályos, forró nyarat augusztus második felében a Dunántúlon kiadós, többnyire csendes, áztató esőzések zárták le, ami kedvezett a későn nyíló…
2022.10.19.

Tovább olvasok

A búzavirág virágtündére (CICELY MARY BARKER ALKOTÁSA)
Biológia Társadalomtudomány Történelem

Mintha az ég darabokra törne – A kék búzavirág átlényegülése

„Milyen szép is a búza, amikor kalászai aranytengerben ringanak kint a magyar rónákon és itt-ott felkéklik a föld szőke haj-tengerében a búzavirágoknak egy-egy mosolygó szalagja” – szól a száz évvel ezelőtti tudósítás. A napjainkra jócskán megfogyatkozott búzavirág hajdan utolsó útjára kísérte a fáraókat, égszínkék virága megigézte a keresztényeket, hűséggé szelídítette a szerelmet, segítette a rászorulókat…
2022.01.29.

Tovább olvasok

Fizika Ökológia

Fizikus a virágoskertben – Interjú Jánosi Imrével

A kertészek jól tudják, hogyan lehet úgy összeválogatni a virághagymákat, hogy februártól októberig mindig virágozzon valamelyik. De ma is nagy kérdés, honnan tudják a növények, mikor kell kibújni a föld alól és virágot bontani. Jánosi Imre fizikus és kollégái a New Phytologist című szaklapban jelentették meg ebben a témában végzett kutatásaikat. Az ELTE TTK Komplex…
2021.06.07.

Tovább olvasok

Biológia Élettudomány

Gyógyszertervezés növények számára – Első kézből

Október 25-én a rangos Science című lap hasábjain jelent meg az a tudományos cikk, melyben új típusú agrokémiai fegyver kifejlesztését jelentették be amerikai és japán kutatók a szárazságstressz elleni küzdelemben. A cikk körüli nagy érdeklődést indokolja, hogy a klímaváltozás egyre gyakrabban és egyre nagyobb termőterületeken okoz hosszabb-rövidebb aszályos időszakokat, miközben az öntözéshez szükséges víz is…
2020.01.07.

Tovább olvasok

Kossuth hölgymál
Biológia

Kossuth-hölgymál – A hátlapon

Egy terület növényvilágának legértékesebb elemei a kizárólag ott előforduló, bennszülött növények. Kevesen tudják, hogy van olyan növény, mely kizárólag fővárosunk területén, illetve annak közvetlen környezetében fordul csak elő. Alig ismerjük, védetté is csupán az utóbbi időben nyilvánították és nem kell gondolkodnunk azon, vajon hol láttunk korábban róla fotót, ugyanis a hátlapon látható az első nyomtatásban…
2019.07.05.

Tovább olvasok

(TOMPA MÓNIKA FELVÉTELE)
Biológia Ökológia

Inváziós fajok Magyarországon – Interjú Csiszár Ágnessel

Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.   – Milyen definíciót használtak az „inváziós faj” szóra a mostani…
2018.06.26.

Tovább olvasok

Barna Balázs
Biológia Élettudomány Mezőgazdaság Ökológia

A dohány mint modellnövény – Interjú Barna Balázzsal

Barna Balázs hazánk egyik patinás, de többször átszervezett kutatóintézetében dolgozik: az MTA Agrártudományi Kutató­köz­pont (MTA ATK) Növényvédelmi Intézet professzora. Jelenleg a dohány mellett a lúdfűnek és a paprikanövényeknek kórokozókkal való kölcsönhatását vizsgálja. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Az intézet, ahol most ülünk, nevezetes időpontban alakult. Mi ennek a története? – Magyarországon 1875 és a XIX. század vége között egy…
2017.08.25.

Tovább olvasok

Kárpáti sáfrány szőnyege
Biológia Ökológia Történelem

Rendteremtés a sáfrányok között – Kora tavasszal virágzó ékszereink

A hétköznapi szóhasználatban a sáfrány hallatán általában a fűszerre, krókusz esetében pedig a kertekben kora tavasszal nyíló, feltűnő színű virágokra gondolunk. Valójában mindkét esetben a sáfrányok nemzetségének képviselőiről van szó. Tudományos nevük Crocus, melynek használata meghonosodott a magyar nyelvben. Néhány fajuk hazánkban is őshonos, így akár kora tavaszi kirándulásaink során is találkozhatunk velük. A tarka sáfrány…
2017.08.17.

Tovább olvasok

Az éretlenül még zöld bogyók
Biológia Élettudomány Mezőgazdaság Ökológia

Jabuticabeira, a törzsön virágzó – Szőlőfa az esőerdőből

Az Élet és Tudomány rendszeres olvasói több ízben is találkozhattak a hetilapban olyan írásokkal, amelyek távoli világok kevéssé ismert gyümölcseiről tudósítanak. Most ismét egy ilyen, ezúttal Dél-Amerikából származó ritkaságot mutatunk be. A mirtuszfélékre jellemző sokporzós virága A kissé cafrangos nevű ja­bu­ti­ca­beira a tudományos no­men­klatúrában Myrciaria cauliflora (Mart.) O. Berg. Brazília bennszülött növénye, ott is a fajgazdagságával az…
2017.01.26.

Tovább olvasok

Élet és Tudomány

Láthatatlan invázió – Száz éve pusztít a tölgylisztharmat
Kedves Olvasónk! – Prima Primissima jelölt a TIT!
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Lapvásárlás

© 2024 Élet és Tudomány

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/
Marketingplatformunkként a Mailchimpet használjuk. A lenti feliratkozásra kattintva Ön tudomásul veszi, hogy adatait feldolgozás céljából továbbítják a Mailchimphez. További információ a Mailchimp adatvédelmi gyakorlatáról itt.