Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása

Óriás kutyatej

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert. Az itthon megszokottól eltérően, a trópusokon akár fa méretűvé is nőhetnek. Ilyen például az óriás kutyatej, mely elnevezés valójában több,…

Tovább olvasok

Korán, májusban érleli és szórja terméseit

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét – Az év fája: a mezei szil

Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel. Rezzent a…

Tovább olvasok

Friss csüllenglabda, szárítás előtt

Sztyeppnövényből Türingia aranya – Letűnt korok indigókék-forrása, a festő csülleng

A történelem folyamán jószerivel az indigó volt az egyetlen természetes kék színezőanyagunk. Európában ezt a festő csüllengből nyerték ki, és termesztésének elterjedése feltételezhetően egybeesett a Termékeny Félhold térségéből érkező neolitikus földművelők vándorlásaival. Napjainkban – szintetikus formában – ugyanezt az indigót használjuk a farmernadrágok festéséhez. Festő csülleng (Carl Lindman, 1922) A keresztesvirágúak családjába tartozó, kétéves életformájú festő csülleng…

Tovább olvasok

Hoodia gordonii

Hoodia gordonii

A fura nevű és kinézetű Hoodia gordonii a meténgfélék (Apo­cynaceae) családjának tagja, igen szúrós, levelek nélküli (törzs)szukkulens növény. Természetes előfordulása Dél-Afrika és Namíbia. Élőhelyei változatosak, megtalálhatók a szélsőségesen száraz sziklafelszínek lejtőin, a homokos folyómedrekben (Kalahári-sivatag) vagy a védelmet nyújtó szárazságkedvelő bokrok takarásában. Kimondottan széles elterjedésű faj, az extrém meleg (körülbelül 40 Celsius-fok) és a relatívan alacsony…

Tovább olvasok

Virágzó delibláti üröm

Egy kirekesztett bennszülött – A delibláti üröm

A Kárpátok ölelésében, ebben a jól lehatárolt medencében azt gondolhatnánk, hogy hazánk mai területe növényföldrajzi szempontból egységes, holott a peremeken elér hozzánk a Nyugat-balkáni, az Alpesi és a Kárpáti Flóra­tartomány is. A Pannóniai Flórat­artomány viszont néhol jelentősen túlnyúlik mai országhatárunkon. Észak­nyugat felé például egészen Csehországig, míg délkeleten a Belgrád közelében fekvő Deliblátig húzódik. Bár a…

Tovább olvasok

Florida fűtengere – Everglades, a mocsáróriás

Florida híres mocsárvilágának szívében körülnézve akár a Hortobágyon is érezhetnénk magunkat, legalábbis ha eltekintünk a számtalan alligátortól és a közelről már ismeretlennek tűnő növényektől. Az Everglades nagy részét ugyanis füves vegetáció borítja, a síkság egyhangúságát itt-ott bontja meg a mocsárciprusok alkotta sajátos „dómok” és trópusi „hammock” erdők mozaikja. A Magyar Természettudományi Múzeum botanikusaként több ízben…

Tovább olvasok

Elfeledett ipari növényünk, a takácsmácsonya – Kultúrtörténeti botanika

Ez a különleges kultúrnövény a legfinomabb szövetek olyan gyengéd megmunkálását tette lehetővé, hogy sokáig nem tudták semmilyen mesterséges eszközzel helyettesíteni, és például a billiárdasztalok filcének készítéséhez elvétve még napjainkban is használják. Héjakútmácsonya A mácsonya nemzetségnek hazánkban két, sokak által ismert, parlagokon és útszéleken tenyésző képviselője van, a héjakútmácsonya (Dipsacus laciniatus) és az erdei mácsonya (Dipsacus fullonum). A…

Tovább olvasok

A közönségkedvenc kockásliliom

Hatodik alkalommal választották meg hazánkban az év vadvirágát. A Magyar Természet­tudományi Múzeum által megrendezett internetes, nyilvános szavazáson 2016-ban a mocsári kockásliliom a négy jelöltre beérkezett 1282 szavazat 40 százalékát szerezte meg. A mocsári kockásliliom (Fri­til­la­­­ria meleagris) az egyik legjellegzetesebb és legszebb hazai vadvirág. Közismertségére és közkedveltségére utal számos népi elnevezése, mint az ostáblaliliom, kotuliliom, kongóvirág, kakukkvirág,…

Tovább olvasok

A pillangósok csodálatos világa – Egy mindentudó növénycsalád

A rendkívül formagazdag pillangósvirágúak benépesítik az egész Földet, fajszámuk mintegy 13 ezerre tehető. Egy évvel ezelőtt a „Zöldítési Program” elindításával az Európai Unió már nyomatékosította tagországaiban, hogy a pillangósvirágúak mennyire fontos növénycsalád. Az intézkedés lényege: minél nagyobb területen folytat valaki növénytermesztést, annál inkább köteles bővíteni a termesztett fajok körét pillangósokkal, legalábbis, ha nem akar elesni…

Tovább olvasok

Lápok földjén – Észtországi barangolás

Észtország kicsiny területe ellenére igencsak bővelkedik védett térségekben, amelyeknek legfőbb jellegzetessége a legutóbbi glaciális korszak jégvájta, de idővel feltöltődött és elmocsarasodott sekély tavaiban kialakult lápvidék. Az ország egyötödét tőzeglápok borítják. Láppanoráma Földünk legnagyobb síkvidékén, a Kelet-európai-síkság északi részén utazva, a hamisítatlan balti táj képe jelenik meg előttünk. Nagy kiterjedésű fenyvesek, vizenyős területek, szántók „suhannak” el mellettünk a…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/