Tartalom kihagyása Oldalsáv kihagyása Lábléc kihagyása
A shii-take (FORRÁS: TCPERMACULTURE.BLOGSPOT.COM) 

Új utakon a gombakutatás – Egy kis mikológia

A mikroszkopikus méretű gombák hatóanyagairól számos cikk található, ám az ehető gombák jótékony hatóanyagainak tanulmányozása viszonylag friss tudományterületnek számít. Utóbbiak specifikus anyagainak megismerése érdemben csak 75 éve kezdődött el, míg a mérgező gombák vizsgálatairól már 200 évvel korábbról is vannak írásos anyagok. A gombák az élővilág jelentős méretű csoportját alkotják: bár a tudományosan leírt fajok száma…

Tovább olvasok

A ráksejt túljár az eszünkön – Interjú Wilhelm Imolával

A mindössze 35 esztendős Wilhelm Imola eddigi kutatói pályája meggyőző cáfolata annak, hogy a nők nem igazán egyenrangú versenytársai a férfiaknak a tudományos karrier építésében. A romániai Margittán született Wilhelm Imola a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, s ezután került Szegedre, az MTA Biológiai Kutatóközpontjába. Azóta is a vér-agy gát élettanát…

Tovább olvasok

Betonok szerkezetétől az emberi szemig – Interjú Bojtár Imrével

Mi köze van a betonok anyagmodelljeinek a szem vizsgálatához? És az épületek tervezésének a fogprotézishez vagy a vörösvértestek ütközéséhez az érfallal? A választ a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékén találtuk meg, ahol nemcsak „hagyományos” szilárdságtani, hanem biomechanikai kutatásokat is végeznek és az eredmények nagy részét hasznosítják az orvosi gyakorlatban. A tanszék munkatársával, Bojtár Imrével beszélgettünk az…

Tovább olvasok

Kutyaharapást nőszirommal – Az Év vadvirága 2014-ben

A Év vadvirága elnevezésű mozgalom keretein belül a hazai botanikusok, természetvédők 2011 óta minden évben megválasztanak egy vadon élő virágos növényfajt, amelynek veszélyeztetettségére és védelmére az adott évben szeretnék felhívni a figyelmet. A 2013. december 31-én lezárult szavazás szerint az összesen beérkezett 989 szavazat 40 százalékát, 392 voksot a szibériai nőszirom kapta, így ez a…

Tovább olvasok

Mennyire természetesek a magyar erdők? – Interjú Standovár Tiborral

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé. – Miről szólt a TERMERD? – A 2000-es évek…

Tovább olvasok

Placebo – nocebo – Interjú Bárdos Györggyel

A placebo-hatásról sokan hallhattak már, leginkább azzal kapcsolatban, hogy hatóanyag nélküli tabletták is hatnak, ha megfelelő körülmények között kapja a beteg. A kevésbé ismert nocebo pedig azokat a negatív mellékhatásokat jelenti, amelyek valódi hatás nélkül is jelentkeznek. Ezeket a világviszonylatban is kevéssé kutatott témákat vizsgálják az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében. Ezekről az érdekes jelenségekről…

Tovább olvasok

Kutató művészek – művész kutatók – A barlangrajzoktól a digitális képalkotásig

Száz éve hunyt el a magyar nyelvű tudományosság kimagasló személyisége, a tudományos ismeretterjesztés egyik úttörője, Herman Ottó. Nemcsak saját kora köszönhetett neki sokat. Megannyi értékelés és újraértékelés után most már látjuk, hogy munkásságában, életművében milyen sok az eredeti forrás, s hogy napjainkig tartó hatása van a természettudomány művelőire. A Breznóbányán élő német ajkú lakosság…

Tovább olvasok

Nem jönnek Magyarországra külföldi kutatók – Interjú Jordán Ferenccel

Jordán Ferenc több évet dolgozott csoportvezetőként Olaszországban, a Microsoft Research trentói kutatóintézetében, majd nemrégiben hazatelepült. Jelenleg a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Szentágothai ösztöndíjasként pedig a Pannon Egyetemen is részt vesz az oktatómunkában. A hazatelepülés izgalmairól és a biológiai hálózatokról beszélgettünk vele. – Mit takar a gyakorlatban az, hogy „multidiszciplináris érdeklődése” van? – Többféle…

Tovább olvasok

Az év madara 2014-ben, a túzok – Európa legnagyobb madara

Az 1979-ben kezdődő év madara programban a túzok korábban, 1986-ban már szerepelt. Hazánk egyik legtevékenyebb természetvédelmi civil szerveződése, a 40 éve alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége a jubileumi évre való tekintettel az egyesület emblematikus madarát, a túzokot választotta ismét az év madarának. A túzokfélék családjába 23 faj tartozik, többségük Afrikában fordul elő. Néhány…

Tovább olvasok

Cickányfüttyök a sötétben – Interjú Czabán Dáviddal

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről. – Mit érdemes tudni a magyarországi…

Tovább olvasok

Hírlevél

* kötelező mezők






Kérjük válasszon, hogyan kereshetjük fel önt az Élet és Tudomány nevében:
Az e-mailjeink láblécében található linkre kattintva bármikor leiratkozhat. Adatvédelmi gyakorlatunkkal kapcsolatos információkért látogassa meg weboldalunkat: https://eletestudomany.hu/adatkezelesi-tajekoztato/