0 items - 0Ft 0

Tag: biológia

Share PostMegosztás Facebookon Megosztás TwitterenElküld emailbenLink küldése

Cickányfüttyök a sötétben – Interjú Czabán Dáviddal

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről. – Mit érdemes tudni a magyarországi…

2014.05.13.

Ökológia

Természet adta szolgáltatás – Az év rovara: a földi poszméh

Rachel Carson híres könyve, a Néma tavasz az ember felelőtlen környezethasználatát okolva a madarak és méhek elhallgatását s vele a mag nélkül maradt növényeket vizionálja. A poszméhek pollinációs szerepe jól szemlélteti a természetnek ezt a talán egyik legfontosabb, ősi, ám nagyon sérülékeny kapcsolatrendszerét. Földi poszméh (HALÁSZ ALEXANDRA FELVÉTELE) A növények jelentős részénél a virágok beporzásához valamilyen…

2014.04.29.

A hét kutatója

A galandféreg, a pocok és a szürkemarha – Interjú Gubányi Andrással

Veszélyesek-e az emberre a pockokon élősködő férgek? Mi a zöld parazitológia? Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Ezekről a témákról beszélgettünk Gubányi Andrással, a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) muzeológus kutatójával, aki korábban a Gyűjteményi és Kutatási Tudásközpontot vezette az intézményben. (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELE) – Kutatásainak egyik fő iránya a kisemlősök és parazitáik vizsgálata. Hogyan folynak ezek…

2014.04.28.

A hét kutatója

A gyíkok személyisége – Interjú Horváth Gergellyel

A kutyás gazdik sok történetet tudnak mesélni kedvencük személyiségéről. Kérdés, hogy más állatoknak is van-e személyiségük? Egyáltalán, mit értünk ezen kifejezés alatt egy állat esetében? A hím zöld gyíkok torka tavasszal, a szaporodási időszakban kékre színeződik – ezen folt élénksége, kiterjedtsége az egyedi minőséget tükrözi, mely kapcsolatban állhat a gyíkok személyiségével. Ezen témákkal foglalkozik Horváth…

2014.04.15.

Könyvtermés

Egy tudós töprengései – Könyvtermés

Az évfordulós megemlékezések írásakor mindig akad egy-egy újabb nézőpont, így a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertről olvasva is egy új kép tárult elénk. Nem a tudományos kutató szakmai pályája, s nem a világfi temperamentumos élete vagy kalandos politikai ambíciója áll a könyv középpontjában, hanem a tudós töprengései a világ problémáin, kapcsolata hazájával, a korabeli Magyarországgal, a tudományos…

2014.04.03.

A hét kutatója

Az őrségi erdők komplex vizsgálata – Interjú Ódor Péterrel

Hogyan függ össze az erdő fafajgazdagsága a többi élőlény gyakoriságával? Mit jelent a szálaló erdőgazdálkodás? Miért előnyös a biológiai sokféleség szempontjából? Ódor Péterrel, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával ezekről a kérdésekről beszélgettünk alapkutatást végző magyar kutatókat bemutató sorozatunk keretében. Szó esett az ökológus vezetésével az Őrségben végzett kutatásokról, ahol nemcsak a mohákat és a zuzmókat,…

2014.03.28.

Földtudomány

Páncélos dinoszauruszok a Bakonyban – Az árulkodó felkarcsont

Még az első iharkúti ásatások egyikén, tizenkét évvel ezelőtt találtunk egy majdnem 150 kilogrammos homokkőtömböt, melynek minden oldalából csontok álltak ki. Kettéhasítva soha nem látott kép tárult a szemünk elé: egy hatalmas, cápauszonyra emlékeztető, fekete csontpáncél darabja, egy csigolya és több nagyméretű borda feküdt az elhasított kőzet mindkét felszínén. Később ezt a leletet egy új…

2014.03.26.

Lélektani lelemények

Álruhás kalóriák – Lélektani lelemények

Naponta kerülnek elénk olyan ételek, melyeket díszítések – például öntetek, gyümölcsdarabkák, petrezselyem- és mentalevelek vagy egyéb zöldségszeletek – tesznek még vonzóbbá. Ezeket a kiegészítőket sok esetben nem is annyira az ízük miatt alkalmazzák, hanem a lélektani hatás kedvéért, hiszen szebbé, ínycsiklandóbbá teszik az ételt. Lehet azonban, hogy az ételdíszítéseknek olyan lélektani hatásuk is van, amelyre…

2014.03.20.

Könyvtermés

A Borgiáktól Litvinyenkóig – Könyvtermés

Biztos van magyarázata annak, hogy miért vagyunk oda a borzongásért, miért szeretünk sokkal jobban szörnyű, hidegvérű gyilkosságokról olvasni, mint a tudományról. Mindenesetre ezt a jelenséget használta ki John Emsley, brit kémikus és ismeretterjesztő, aki Gyilkos molekulák című könyvében valóban megtörtént, a sajtóban nagy karriert befutott, szenzációs bűnesetekbe burkolva hozza közelebb olvasóihoz a kémiát. Tíz…

2014.03.19.

A hét kutatója

A holtfa szerepe – Interjú Bölöni Jánossal

Nem kétséges, hogy erdeink értéket képviselnek. De vajon mennyire természetesek ezek az erdők? Mi maradt a régi, hatalmas őserdőkből? Egyáltalán mit jelent az, hogy őserdő? Bölöni Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával a Vácrátóti Botanikus Kert épületében beszélgettünk. A szakember hazánk erdősültségéről, a holtfák szerepéről, az őserdőkről és a hazai cseres-tölgyesekben végzett kutatásáról…

2014.03.10.